Sonka, kalács, torma, tojás – ezek a húsvéti reggeli elmaradhatatlan hozzávalói.
Van, ahol a kalácsot Jézus töviskoronájára emlékezve koszorú alakúra fonják, a
torma a zsidó hagyományokhoz kapcsolódik, míg a tojás a termékenység és az
újjászületés jelképe. Ahogy az ünnepi díszítés elemei, a bárány, a barkaág és a
nyúl is fontos szimbólum.
A nagyhét az év egyik legkülönlegesebb időszaka, amelyhez nemcsak egyházi
események, de különleges népszokások és ételek is kapcsolódnak. Nagycsütörtökön a
keresztény világ az utolsó vacsorára, Krisztus elfogására és szenvedésére emlékezik.
Ezt a napot a néphagyomány zöldcsütörtöknek is nevezi, amikor általában zöld színű
ételeket főztek, például spenótból, sóskából, salátából vagy csalánból.
Nagypéntek a katolikusok számára a mai napig szigorú böjti nap, vagyis háromszor
fogyaszthatnak ételt, de csak egyszer lakhatnak jól, és le kell mondaniuk a húsról is.
Vannak olyan tájegységek, ahol ezen a napon erjesztett gabonaléből, ciberéből
készítettek levest, máshol tejleves, bableves, mákos vagy diós tészta került az asztalra.
Sok helyen egyáltalán nem raktak tüzet nagycsütörtöktől nagyszombatig – ez egyben
azt is jelentette, hogy nem ettek főtt ételt. Az „új tüzet” nagyszombaton a templomból
hazavitt parázzsal gyújtották meg, és azon főzték meg a húsvéti, ünnepli fogásokat,
amelyek közül mindnek megvan a maga szimbolikája.
A kalácsot sok helyen Krisztus töviskoronájára emlékeztetve koszorú alakúra fonták, a
torma a zsidó hagyomány szerint a széderestén fogyasztott egyik keserűfű, más
elméletek szerint keserű-csípős íze Jézus szenvedéseire emlékeztet. A sonkának más
szerepe van: a böjt előtti utolsó disznóvágásból származó füstölt sonka pont húsvétra
készült el, a néphagyomány szerint volt, ahol a sonka csontját a gyümölcsfára
akasztották a jó termés reményében. A tojás pedig a termékenység, a tisztaság és az
élet szimbóluma, amelyet a katolikus templomokban – a sonkával, a tormával és a
kaláccsal együtt – húsvétvasárnap megszentelnek.
A tojás ugyanakkor a húsvéti díszítés központi eleme is. A „tojásfákra”, a barkára és
más virágos ágakra a hagyományos piros és mintás tojások mellett a 2023-as tavasz és
nyár színeiben – például a korall, a fényes sárgászöld, a lila különböző árnyalataiban –
játszó tojások és kerámiából készített virágok is kerülhetnek. Népszerűek a
pasztellszínű tojásokkal és vadvirágokkal díszített ajtókoszorúk, a festett tojástartók.
Akár tányéralátétekkel vagy egy asztali futóval is könnyen húsvéti hangulatot lehet
teremteni az ebédlőben – akkor is, ha alá a megszokott fehér abroszt terítjük. Ne
feledkezzünk el a legapróbb részletekről sem: olyan húsvéti szalvétákat válasszunk,
amelyek összhangban vannak az étkészletünk mintáival, színeivel.
Az ünnepi asztal díszein, a tányérokon, a csészéken, a tálakon és a szalvétákon idén is
megjelenik motívumként a nárcisz, a tulipán, a lenvirág, a harangvirág és a hóvirág,
ahogy a bárány és a nyúl is. Míg a bárány egyértelműen a zsidó-keresztény kultúrából
származó jelkép, addig a nyúl a termékenységre utal, húsvéti szimbólumként először a 16. században, Németországban használták. Igaz, egyes elméletek szerint egy egyszerű
félreértés – egészen pontosan a több német területen húsvéti fogásnak számító
gyöngytyúk, vagyis a Hasel és a nyúl német neve, a Hase közötti hasonlóság – vezetett
oda, hogy a nyúl ilyen fontos szerepet kapott az ünnepben.
Ha szeretnéd az idei színpompás tavaszt a húsvéti ünnepi asztalon is megidézni,
hasznos lakberendezési tippekért böngészd a Nobilacasa weboldalán található
tartalmakat.
