A kecskeméti Városháza komplex műemléki felújítása és a Városháza
Látogatóközpont, valamint a „Kecskemét, hírös város” – várostörténet a középkortól
napjainkig című kiállítás a Modern Városok Program keretében valósult meg.
A szecessziós városháza felújítása, és benne az interaktív kiállítás létrehozása révén
Kecskeméten is létrejött egy olyan ikonikus turisztikai vonzerő, amely miatt
önmagában is érdemes a turistáknak felkeresniük az alföldi várost.
A városháza 1893 és 1895 között épült, a dísztermet 1897-ben fejezték be.
A hagyományos szerepet betöltő épületnek az újszerű, XXI. századi, innovatív
hasznosítása alapvetően a következő pilléreken nyugszik:
- hagyományos hivatali rendeltetés,
- látogatóközponti funkció és állandó várostörténeti kiállítás létrehozása,
- kulturális-közösségi terek létrehozása (a városháza bevonása a kulturális
turizmusba), - várostörténeti múzeumpedagógiai tér létrehozása.
Az új funkciókkal egy új típusú, XXI. századi városháza-használat valósult meg
Magyarországon, ennek bevezetésével fontos cél volt új, egyedi élményt nyújtó
turisztikai attrakció létrehozása, a turisták tartózkodási idejének növelése, a
szezonon kívül is működő, fedett élményszerzési lehetőség megteremtése, de
különösen a város eddig kihasználatlan lehetőségeinek a feltárása, és fejlesztése.
„Kecskemét, hírös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás egy
modern, XXI. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és
illatokkal gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás,
amely 9 termen keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén.
A kiállítás mélyfúrást végez Kecskemét évezredes múltjában, mintegy 310 különböző
témát tömören feldolgozva, amelyek mozaikszerűen összeállva a látogató elé tárják
a város múltjának rétegeit. A levéltári kutatásokon alapuló témák az érdekességek
mentén építkezve, közérthető módon, a Z és az alfa generáció által is jól
dekódolható formában kerülnek bemutatásra.
A kiállítást számos, eddig csak szakmai tanulmányokban megtalálható oklevél
reprodukciója, metszetek, archív képek, valamint az ismeretátadás egyik
legkorszerűbb és legélvezetesebb formáját követve, infografikák illusztrálják.
Kiemelten fontos volt az életmód bemutatása is, hogy hogyan teltek az egyes
századokban a város minden rendű és rangú polgárainak, lakóinak a hétköznapjai és
ünnepei. (Ez a 2020-as években a kiállítások közönségének az egyik legjobban
keresett tartalma.)
A legfrissebb történeti adatok élményszerű bemutatásával, a kiállítás létrehozásával
egyértelműen cél volt az is, hogy a település történetének a megismerésével a
kecskemétiek kötődése tovább erősödjön a városukhoz, hogy létezzen egy olyan tér,
ahol korszerű formában minden korosztály megismerheti a város fordulatos
történetét.
A kiállítás arculatát meghatározza a település ikonikus gyümölcse, a barack,
pontosabban annak a színe, amelyhez a zöld és a fehér szín társul.
A kecskeméti Városháza homlokzatára, belső falaira, boltozataira Lechner Ödön és
Pártos Gyula építészek szimbolikus motívumokban gazdag díszítést terveztek. A
Nap, a Hold és a csillagok például a városháza számos felületén feltűnnek. Éppen
ezért a kiállítás első három terméhez hozzárendelésre került egy-egy égitest, amely
meghatározza az adott terem díszítését. Hasonlóképpen a Városháza gazdag külső
homlokzati díszítésén megjelenő Zsolnay-majolikadíszek a magyar történelem jeles
alakjait ábrázolják (Huba vezér, Árpád fejedelem, Zrínyi Miklós, Thököly Imre,
Hunyadi Mátyás, Hunyadi János, Szent István király, I. Ferenc József arcmásai),
közülük is kiválasztásra került egy-egy személy az első három teremnél, aki az adott
korszakot jellemzi.
Az egyes termek bemutatása:
- 1.Előtér – Köszöntő – Pénztár – Ajándékbolt
A látogatót a legendás „Árpádka” szobor köszönti a város jelmondatával: „Sem
magasság, sem mélység nem rettent”. A városháza oromzatán őrködő, harcost
ábrázoló bronzszobornak a helyi lakosok adták e becenevet a századfordulón.
Ebben a teremben a kecskeméti utcák hajdani olajlámpásainak emlékére az utolsó
lámpagyújtogatóval – akinek a karaktere a kiállítás több pontján is visszatérően
megjelenik – és a város közvilágításának történetével is megismerkedhetünk a
lámpagyújtogatót megszemélyesítő Körtvélyessy Zsolt színművész tolmácsolásában.
A figyelmes gyerekek pedig egy az előtérbe nyíló emeleti ablakból bepillantó kecske
rejtett, illuzionisztikus képét is felfedezhetik.
- 2. terem – Kezdetek terem (13–15. század) – A város a középkorban
A terem nyitófalán megjelenő, a korszakot jellemző történelmi személy a városháza
homlokzatáról: Szent István király
A terem szimbolikus díszítőelemei a városháza díszítéséből: csillagok
A teremben bemutatásra kerülő főbb témák:
Kecskemét nevének eredetével kapcsolatos elméletek, érdekességek
Kecskemét történetének kezdetei
Kecske szimbólumok és annak típusai a városháza építészetében,
díszítésében
Kecskemét város címerének változásai infografikán
Kecskeméti szólások, közmondások, tréfák hangban és írásban
A középkori Homoki-kápolna
A ma is álló középkori eredetű épületek, a későbbi ferences templom és
rendház
Szent Miklós, Kecskemét védőszentje, legendái, ábrázolásai, kultusza
A mennyezeten vetített Bak csillagkép látható, amely az egykori pusztai
táborhelyeket idéző installációról fekve is megtekinthető
Gyerekeknek: A hét kecskegida népmese feldolgozásának megtekintése a
kecskeméti Pannónia Filmstúdió rajzfilmjén, plüsskecskékkel és
plüssfarkasokkal, puffokon ülve
- 3. terem – A tornyok városa terem (16–18. század) – A város a török
hódoltság idején és a barokk korban, amikor a ma is álló templomok
épültek
A terem nyitófalán megjelenő, a korszakot jellemző történelmi személy a városháza
homlokzatáról: Zrínyi Miklós
A terem szimbolikus díszítőelemei a városháza díszítéséből: hold
A terem illata: rózsa
A teremben bemutatásra kerülő főbb témák:
Kecskemét története a török időkben és a török hódoltság után, a barokk
korszakban eredeti levéltári források fotójával, metszetekkel, képekkel
A beszélő köntös installáció valóban megszólal egy mozgásérzékelő
segítségével, és elmeséli Mikszáth híres regényének cselekményét. Maga a
köntös egy iparművészeti alkotás, egy varázsköpeny, amely a korban is
használt anyagok felhasználásával, hímzéssel készült
Kecskeméti céhlevél installáció: ahhoz, hogy jobban felidézhető legyen, hogy
hogyan nézett ki Kecskemét a barokk korban, egy későbbi, a 18. században
kialakult állapotokat ábrázoló, 1843-as céhlevélre készült városlátkép került
felnagyításra. A városon körüljáró lámpagyújtogató rejtett formában itt is
megjelenik az installáción sorban felgyulladó, majd elalvó fények révén
Kecskeméti templomtornyok szoftver tartalom: a város látképét meghatározó,
a barokk korban felépült templomok bemutatása 18. és 19. századi játékosan
animált, egyben interaktív metszeteken
Kecskemét város sziluettjének fejlődése infógrafikán
A kor vallási élete, Kecskemét vallási sokszínűsége
A kor meghatározó tapasztalata: a pestisjárvány, valamint a barokk
Szentháromság-szobor
Gyerekeknek: török–magyar virágmotívum játék a „Beszélő köntös”
hímzéseihez kapcsolódva; a rejtett díszítőelemek csak akkor fedezhetők fel,
ha a falra rögzített UV-lámpával rávilágítunk a falra, ekkor a magyar
motívumok zöld, a török motívumok lilás színben előtűnnek - 4. terem – Aranykor terem (19. század – 20. század eleje) – A város
kirobbanóan dinamikus fejlődése a 19. században és a 20. század elején
A terem nyitófalán megjelenő, a korszakot jellemző történelmi személy a
városháza homlokzatáról: I. Ferenc József király
A terem szimbolikus díszítőelemei a városháza díszítéséből: nap
A terem illata: barack
A teremben bemutatásra kerülő főbb témák:
Kecskemét története a 19. században, a gazdasági fejlődés, a kereskedelmi
központ szerep metszetekkel, képekkel, fényképekkel illusztrálva
A város mai arculatát kialakító polgármesterek „bemutatják” korszakos
jelentőségű tevékenységüket: Lestár Pétert Sirkó László színművész, Kada
Eleket Pál Attila színművész személyesíti meg – városrendezés, új
településrészek alapítása, infrastruktúra-fejlesztés, új közintézémények - létrehozása, a város arculatát máig meghatározó épületek emelése,
- gazdaságfejlesztés, a kereskedelmi élet fejlesztése, a kultúra fejlesztése
- A város életét meghatározó növénytermesztés, állattenyésztés, feldolgozóipar
- tematika
- A kecskeméti piac sokszínűsége – mit árultak, milyen volt a napirend, hogyan
- szabályozták a kereskedelmet?
- A város emblematikus gyümölcse, a barack – kortárs barackfa installáció
- A pusztai élet – állattenyésztés, napirend, híres betyárok történetei, gémeskút-
- jelnyelv infografikával
- A városfejlődés interaktív térképeken – Hogyan épült ki Kecskemét? Meddig
- terjedtek a város hatalmas pusztái?
- Vecseszéki Ferenczy Ida – Erzsébet királyné és kecskeméti udvarhölgye
- történetének bemutatása
- Kecskemét város vezetői – arcképcsarnok 1848-tól napjainkig
- 5. terem – A városháza és Kecskemét szecessziós építészete
Lechner Ödön és Pártos Gyula harmonikus, szecessziós stílusban tervezett
Városháza épülete a Kossuth téren ma is Kecskemét fókuszpontja.
Az 1890-es Városháza-pályázatra beadott tervek, a nyertes Lechner–Pártos-
terv, a városháza építése
Az épület tömegét jól érzékeltető interaktív Városháza makett, a fontosabb
terek jelölésével
Szimbólumok a városháza építészeti elemein és díszítőfestészetében –
installációs és interaktív szoftveres tartalom a változatos homlokzati és beltéri
épületdíszítő motívumok jelentésével, jelképrendszerével
Díszterem – freskók, szekkók, díszítőfestés – bútorzat, műtárgyak – forgatható
3D-gömbpanorámán és szoftver tartalommal bemutatva
Lechner Ödön és Pártos Gyula építészete
Lechner Ödön és Pártos Gyula egyéb épületei Kecskeméten – 3D-s maketten
bemutatásra kerül a Lechner-féle meg nem valósult, Rákóczi-szoborral
kombinált szecessziós víztorony is
Kecskemét szecessziós építészete: A 19–20. század fordulóján, és a 20.
század első harmadában épült ki a város főtere, a város más pontjain is
számos szecessziós épületet emeltek Kecskeméten, a jeles építészek által
tervezett házak máig meghatározzák a helység arculatát
Gyerekeknek: Játékos építész asztal, ahol a látogató ismerkedhet a régi
építész rajzeszközökkel, és egy átvilágító asztal fölött elhelyezett
skiccpauszon maga is kipróbálhatja a tervezést
- 6.terem – Kecskemét és a művészetek
Képzőművészet, színház, irodalom, rajzfilmek
A nagyközönség által kevéssé ismert Kecskeméti Művésztelep a magyar
képzőművészet történetének egyik mérföldköve. Iványi-Grünwald Béla
festőművész kezdeményezésére jött létre a 20. század elején a különleges
műteremház-együttesből és mesébe illő parkból álló kolónia, amely
tehetséges művészek sorának adott otthont és alkotóteret. Bemutatásra kerül
a kecskeméti művésztelep története, híres művészei és munkáik
Kecskeméthez kötődő irodalmi alkotások bemutatása, Mikszáth Kálmán A
beszélő köntös történetének diafilm feldolgozása
Katona József, Kecskemét szülöttjének bemutatása
Katona József Bánk bán című drámájának öt kulcsjelenete hologramos
(holoscreen) vetítéssel, az ily módon megjelenített kecskeméti színművészek
a kecskeméti Katona József Színház makettjének interaktív forgószínpadára
vetítve játszák el jeleneteiket
A világhírű színháztervező specialisták, a Fellner és Helmer bécsi építésziroda
Kecskeméten felépült historizáló stílusú színházépületének a bemutatása
A Pannónia Filmstúdió / Kecskeméti Animációs Filmstúdió története és
közkedvelt, mindenki által ismert rajzfilmjei (Mesék Mátyás királyról, Magyar
népmesék, Leo és Fred, Éjszaka csodái, Vízipók-csodapók, Mondák a magyar
történelemből, Toldi)
A komoly károkat okozó 1911-es kecskeméti földrengés szimulációs gépen,
valamint lentikuláris tablón kerül bemutatásra, utóbbin a zsinagóga a
földrengés hatására elferdült hagymakupolája látható
7–8. terem – Kecskemét és Kodály Zoltán
A két teremben Kodály életművével és zenepedagógiai munkásságával
ismerkedhet meg a látogató
Kodály Zoltán élete és életműve
A Kodály-módszer bemutatása
A Kodály Intézet Kecskeméten
A nemzetközi Kodály intézetek
A Városháza harangjai és a harangjátékok – a városháza harangjait imitáló
maketten Kodály Toborzó című művének harangjáték változatát hallgathatják
meg a látogatók, az éppen felcsendülő harangokat megjelenítő fényjátékkal
Háry János daljáték bemutatása
- terem – Kecskemét jelene
Kecskemét városa napjainkban – repülés, sport, autóipar
A kecskeméti repülőtér és a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső - Repülődandár története, bemutatása – földi és légi felvételekkel
A Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap. Az első repülőnapot 1932-ben
rendezték meg Kecskeméten, majd a rendszerváltozás után, 1990-ben
folytatódott a hagyomány. 2021-ben már 15 ország haderejének részvételével
zajlott, és 120 ezer fő vett részt a kétnapos eseményen – földi és légi
felvételekkel
A kecskeméti katonai repülőtéren hadrendben lévő géptípusok infógrafikán
1962-től napjainkig, valamint a géptípusok makettjei
Kecskeméti sportsikerek – Minden településen az egyik legfontosabb
közösség-összekovácsoló erő a sport, azon belül is az elért sportsikerek,
bajnokságok megnyerése, kupagyőzelmek. Nincs ez máshogy Kecskeméten
sem, így például a Kecskeméti TE labdarúgó csapatának 2011-es Magyar
Kupa győzelme, az Univer KSE kosárlabda csapatának 2006-os Magyar Kupa
győzelme, vagy akár az 1978-ban Kecskeméten megrendezett Fogathajtó
Világbajnokság. Ezeket a pillanatokat lehet megtekinteni egy monitoron archív
filmfelvételek segítségével.
A kecskeméti Mercedes-gyár / Időutazás az 1930-as évek Kecskemétjén egy
A-osztályos Mercedesben
A Kecskeméti Városháza várostörténeti kiállítása több mint ezer évet átfogó
állomásai közül az utolsóhoz érkeztünk. Napjaink Kecskemétjének életében
kiemelten fontos szerepet játszik a Mercedes-Benz Gyár, az itteni autógyártás.
A 2020-as évek elejét az egyik Kecskeméten gyártott emblematikus
Mercedes-Benz A-osztályba tartozó autó reprezentálja. A járműbe beülve –
mintegy szimulátorként – azonban a múltba tudunk visszatérni, jelesül az
1930-as évek Kecskemétjére tudunk időutazást tenni. A város majd száz évvel
ezelőtti főterét, és „sugárútját”, a Rákóczi utat járhatjuk be. A város központja
jól dokumentált archív képek, régi filmfelvételek, térképek által, így a város
akkori felépítését, arculatát hitelesen és élményszerűen lehetett egy 3
dimenziós, bejárható modellé újraalkotni. Megismerhetőek az időutazás
keretében a ma is meglévő épületek, és napjainkban már nem álló házak is.
Szoftveres tartalom: archív filmfelvételek Kecskemétről, werkfilmek a kiállítás
berendezéséről
- 9. terem – Kecskemét jelene
Kecskemét városa napjainkban – repülés, sport, autóipar
A kecskeméti repülőtér és a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső - Repülődandár története, bemutatása – földi és légi felvételekkel
A Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap. Az első repülőnapot 1932-ben
rendezték meg Kecskeméten, majd a rendszerváltozás után, 1990-ben
folytatódott a hagyomány. 2021-ben már 15 ország haderejének részvételével
zajlott, és 120 ezer fő vett részt a kétnapos eseményen – földi és légi
felvételekkel
A kecskeméti katonai repülőtéren hadrendben lévő géptípusok infógrafikán
1962-től napjainkig, valamint a géptípusok makettjei
Kecskeméti sportsikerek – Minden településen az egyik legfontosabb
közösség-összekovácsoló erő a sport, azon belül is az elért sportsikerek,
bajnokságok megnyerése, kupagyőzelmek. Nincs ez máshogy Kecskeméten
sem, így például a Kecskeméti TE labdarúgó csapatának 2011-es Magyar
Kupa győzelme, az Univer KSE kosárlabda csapatának 2006-os Magyar Kupa
győzelme, vagy akár az 1978-ban Kecskeméten megrendezett Fogathajtó
Világbajnokság. Ezeket a pillanatokat lehet megtekinteni egy monitoron archív
filmfelvételek segítségével.
A kecskeméti Mercedes-gyár / Időutazás az 1930-as évek Kecskemétjén egy
A-osztályos Mercedesben
A Kecskeméti Városháza várostörténeti kiállítása több mint ezer évet átfogó
állomásai közül az utolsóhoz érkeztünk. Napjaink Kecskemétjének életében
kiemelten fontos szerepet játszik a Mercedes-Benz Gyár, az itteni autógyártás.
A 2020-as évek elejét az egyik Kecskeméten gyártott emblematikus
Mercedes-Benz A-osztályba tartozó autó reprezentálja. A járműbe beülve –
mintegy szimulátorként – azonban a múltba tudunk visszatérni, jelesül az
1930-as évek Kecskemétjére tudunk időutazást tenni. A város majd száz évvel
ezelőtti főterét, és „sugárútját”, a Rákóczi utat járhatjuk be. A város központja
jól dokumentált archív képek, régi filmfelvételek, térképek által, így a város
akkori felépítését, arculatát hitelesen és élményszerűen lehetett egy 3
dimenziós, bejárható modellé újraalkotni. Megismerhetőek az időutazás
keretében a ma is meglévő épületek, és napjainkban már nem álló házak is.
Szoftveres tartalom: archív filmfelvételek Kecskemétről, werkfilmek a kiállítás
berendezéséről
A kiállítás tartalmát, infografikáit, szövegeit, képanyagát könyv formájában is
hazavihetik a látogatók, amely a látogatóközpont ajándékboltjában vásárolható meg.
A kiállítás kurátora a kecskeméti születésű, és ma is a városban élő dr. Virág Zsolt
művészettörténész, jogász, a Magyar Kastélyprogram Nkft. igazgatója, a Magyar
kastélylexikon-sorozat szerzője, aki eddig mintegy 110 műemlék – kastélyok, kúriák,
várak, apátságok – felújításában, és számos kiállítás létrehozásában vett részt. A
kurátor munkatársa dr. Gereben Katalin művészettörténész, jogász volt.
A kiállítás létrehozásában minden, az egyes témákhoz kapcsolódó kecskeméti
közintézmény, szervezet fontos segítséget nyújtott, így többek között a kecskeméti
Katona József Múzeum, az MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára, a Kecskeméti
Katona József Nemzeti Színház, a Kecskemétfilm Kft., a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetem Kodály Intézete, a Mercedes-Benz Gyár Kecskemét és a Magyar
Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandára.
A turisztikai vonzerővé fejlesztett kecskeméti városháza új hasznosítási
típusainak „rétegei”:
Műemlékvédelem, örökség-megőrzés
Turisztikai vonzerőfejlesztés
Kulturális közösségi tér
Nem-formális oktatás
Munkahelyteremtés
Gazdaságélénkítés (kistérségi és régiós)
Multiplikatív hatások (helyi vállalkozások)
Vidékfejlesztés
Reprezentáció
Identitáserősítés
A látogatóközpontban és a kiállításban sor kerül programcsomagok kialakítására,
így esküvői fotós, céges csapatépítő tematikák és különleges tárlatvezetések
különleges időpontokban történő megszervezésére.
A látogatóközpontban kialakításra került egy új, korszerű termékstruktúrával
rendelkező ajándékbolt is, amely a mindennapi életben is jól használható tárgyakat
kínál a városházát megidéző motívumokkal, magas esztétikai színvonalon.
A látogatóközpontból indul a városházát bemutató vezetett történeti-
művészettörténeti séta útvonala is a turisták számára, amely a szecessziós
műemlék előcsarnokán, díszlépcsőházán halad végig, és a különleges dísztermet is
részletesen bemutatja a Székely Bertalan-képeivel, a terem díszítőmotívumaival és a
műtörténeti értékű berendezési tárgyaival együtt.
A látogatóközpont galériáján, a kiállítás felett kialakításra került egy önálló
várostörténeti múzeumpedagógiai foglalkoztató terem is, mind az óvodások,
mind az alsó-, mind a felsőtagozatos iskolások számára. A rendkívül sokrétű
tematikával kidolgozott múzeumpedagógiai foglalkozások az egyes korosztályok
számára sokféle témát feldolgoznak a város történetétől kezdve a szecessziós
építészeten át a korabeli társasjátékokig. Fontos, hogy létrejött egy olyan tér, ahol a
kecskeméti gyerekeknek, fiataloknak lehetősége nyílik a város izgalmas történetét az
érdekességek mentén megismerni, ezáltal a városhoz való kötődés ezen rétege is ki
tud alakulni.
A látogatóközpont kialakításával párhuzamosan elindult „Az én Városházám”
projekt is, amely a kecskeméti közösségi emlékezetre épít, a helység lakóinak a
kötődését mutatja be a település ikonikus épületéhez. Bennünk, kecskemétiekben az
egymásra rétegződő évtizedekben, az idő szövetében elrejtve számos olyan
esemény él emlékként, amely városunk ikonikus épületéhez, a Városházához
kötődik. Ez lehet egy az egész közösség számára meghatározó régi ünnepi alkalom,
vagy pusztán egy számunkra fontos egyéni történet is – akár hétköznapi is. Lehet
egy esküvői fotó az épület díszterméből vagy lépcsőházából, egy életkép a „null
kilométerkőtől” fotózva a háttérben az 1980-as évekbeli városházával, de akár egy
munkahelyi, hivatalbeli hétköznap is valamelyik városházabéli irodában. A
várostörténeti kiállítás részeként a közösségi emlékezet fórumát megteremtve
lehetőség nyílik arra, hogy mindenki, akinek „emlékei fűződnek a kecskeméti
városházához”, közkinccsé tegye az azokról készült képeit (természetesen a
vonatkozó adatvédelmi jogszabályok alkalmazása mellett, szabályozott formában).
Szeretnénk, hogy az így összeálló képarchívum is erősítse bennünk a helyi
identitást, azaz a kecskeméti gyökereket, feltárva a város történetének ma még
láthatatlan, személyes rétegeit. Ez az ezernyi forrásból összeadódó közösségi
adatbázis évtizedek, évszázadok múlva már ugyanolyan forrásértékkel bír majd a 20.
század Kecskemétjéről, mint a napjainkban már levéltárban őrzött középkori
oklevelek az egykori mezővárosról.
A látogatóközpont szolgáltatásait a városháza épületének a Nagytemplom felőli
sarkán jelenleg kialakítás alatt lévő Lechner Kávéház egészíti majd ki, amelyben
egyedi, kecskeméti különlegességek is megtalálhatóak lesznek majd.
A látogatóközpontban turisztikai információs központ is működik, amelynek célja,
hogy látogatók bejárják Kecskemét más nevezetességeit, így többek között a
Cifrapalotát, a Népi Iparművészeti Gyűjteményt, a Magyar Naiv Művészek
Gyűjteményét, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyt, a Bozsó Gyűjteményt
vagy a Leskowsky Hangszergyűjteményt.
