Nagyot esett a kereslet az elmúlt egy évben, miközben a kínálat nem a várakozásoknak megfelelő mértékben bővült XIX., XX. és XXIII. kerületek ingatlanpiacon. Az értékesítési árak viszont már csökkennek. És egy meglepő változás is bekövetkezett: újra feléledt az igény a többgenerációs családi házak iránt.
Drasztikusan visszaesett a kereslet az elmúlt egy év során a XIX., XX. és XXIII. kerületekben, elsősorban a szomszédban dúló háború, az energiaválság és az infláció hatására, ugyanakkor nem tapasztalható eltérés a visszaesés mértékét tekintve az országos átlagtól – jelezte Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője.
Ezzel együtt azonban a kínálat növekedése is elmaradt a várttól. Ennek feltehetően az lehet az oka, hogy mind az eladók, mind a vevők közül csak azok vágnak bele ingatlaneladásba és -vásárlásba, akik élethelyzetük változása miatt kénytelen ezt a lépést most megtenni.
A szakértő szerint különösen jellemző, hogy az idősebbek vagy az egyedül élők cserélik nagyobb ingatlanaikat kisebbre. Korábban egy ilyen gazdasági döntést az érzelmi szál sokszor felülírt, ma viszont már olyan jelentős teher egy nagy és korszerűtlen ingatlan fenntartása, hogy a tulajdonosoknak gyakorlatilag nincs más választásuk, mint az eladás, bárhogy is ragaszkodnának a megszokott életterükhöz.
A három dél-pesti kerületben egyébként sok kétgenerációs ingatlan található, melyek iránt most ismét megnövekedett a kereslet, azon okból, hogy az egyedül maradt szülőknek ne kelljen egy külön ingatlant fenntartania – hívta fel a figyelmet az ingatlanközvetítő.
Ugyanakkor visszafogják a vevőket a magas kamatok, melyek miatt a vásárlások 80 százaléka készpénzzel történik. Ebben a magas arányban persze közrejátszik az is, hogy Dél-Pesten sok az osztatlan közös tulajdonú, rendezetlen jogi helyzetű ingatlan vagy épp a dokumentálatlan hozzáépítés, melyeknél a bankok nem adnak hitelt.
De nem csak a kereslet csökkent az elmúlt hónapokban, hanem az értékesítési árak is. A lakásoknál az átlagos négyzetméterár jelenleg 700-800 ezer forint környékén alakul, míg a házaknál ennél valamivel kevesebb. Továbbra is eladhatók a teljesen felújítandó lakások, ezek négyzetméterára jelentősen változik a lokációtól és a társasház állapotától függően: 400-600 ezer forint között mozog.
A szakértő ugyanakkor az árak kapcsán kihangsúlyozta, hogy a csekély számú tranzakció miatt a korábbinál nehezebb most meghatározni a pontos értékeket, és ez igaz az értékesítési időkre is. Mindenesetre jól árazott ingatlanoknál a kisebb lakásokat 1-2 hónap alatt lehet eladni, a nagyobb lakásokat 1-3 hónap alatt, míg házakat fél-egy év alatt. A túlárazott ingatlanok viszont egyáltalán nem kelnek el, kivéve, ha megtörténik az árcsökkentés, amire sokszor akár egy évet is kell várni.
A legkeresettebb ingatlanok egyébként most is a felújított lakások és a nem túl nagy méretű családi házak. A kisebb lakásokat keresik a befektetési célból vásárlók is, hiszen ezeket könnyebben bérbe lehet adni – derült ki Rencsevics Mária szavaiból. Az újépítésű ingatlanokra lenne igény, azonban az jellemző, hogy ha jelenleg valakinek egy átlagos újépítésű lakás ára a rendelkezésére áll, az már ezért az összegért inkább házat szeretne venni. Újépítésű lakóparki lakások esetében a kisebb méretű ingatlanok 1,2 millió forintba kerülnek négyzetméterenként, míg a nagyobb lakások négyzetméterára 970 ezer forintnál indul. A szakértő szerint ezek elfogadható árak, az érdeklődők száma mégis csekély.
Ahol viszont óriási kereslet mutatkozik, az a bérlakások piaca. Ez meglátszik a bérleti díjakon is, melyek összege jócskán meghaladja a járvány előtti szintet. Jelenleg egy jó állapotú, kétszobás panellakás ára 200 ezer forint körül mozog a három dél-pesti kerületben.
Ami pedig a jövőt illeti, a szakértő szerint várható egy lassú elmozdulás az ingatlanpiacon a holtpontról, ugyanis az ügyfelek lassan hozzászoknak a megváltozott helyzethez és alkalmazkodnak az árakkal is. Várhatóan idővel a hitelkamatok szintje is csökkenésnek indul, egyrészt a bankok közötti verseny miatt, másrészt mert a pénzügypolitika is ebbe az irányba tart, legalábbis a monetáris tanács korábbi döntése erre utal – tette még hozzá a Balla Ingatlan szakértője.
