John Nelson és a Strasbourgi Filharmonikus Zenekar új dupla Berlioz albumára két nagyszerű programzenét vett fel olyan énekes sztárok: mint Joyce DiDonato, Cyrille Dubois és Christopher Maltman – valamint a Gulbenkian Kórus és a Rajnai Nemzeti Énekkar közreműködésével.
Az idén 220. esztendeje született sokoldalú francia zeneszerző a romantika talán legkülönlegesebb újítója – aki egész élete során kísérletezett és megpróbálta szétfeszíteni a zenei kereteket. Zenei nagysága nem egyszer formabontó ötletekben teljesedett ki, és a szélesebb közönség számára talán ezért kicsit kevésbé követhető, mint hasonló kvalitásokat képviselő kortársai: Liszt, Chopin, Mendelssohn, vagy Schumann.
Programzenéivel új utakat keresett és új ideálokat teremtett – és erre kiváló példa az itt felcsendülő két darab is. Shakespeare népszerű Rómeó és Júliáját Bellini operája után mindössze kilenc évvel: 1839-ben Berlioz a programzene nyelvén dolgozta fel egy máig érvényes kompozícióban – és bár később még sokan követték, mi lenne romantikusabb a romantika korának, mint a két reményvesztett ifjú szerelmes tomboló története?
Berlioz egy drámai szimfóniát képzelt el: egy hatalmas méretű korál-szimfóniát, egy olyan új zenei formát mely oratórium a szimfónia kereteiben – és amelyhez foghatóval aztán Mahlerig nem is nagyon próbálkozott senki érdemben. Ezt a hatalmas kompozíciót ma, mint Berlioz egyik legszebb és egyik legnagyszerűbb alkotásaként tartjuk számon.
A dupla CD másik darabja ugyancsak igazán romantikus darab – a Kleopátra (vagy másképpen: Kleopátra halála) című kantáta tíz évvel korábban született. Berlioz 1829-ben komponálta mintegy lírai jelenetként: szoprán hangra és zenekarra – sikertelenül megpályázván a Római díjat. Kevesebbet játszott mű, mint párdarabja – és húsz percnyi időtartamával egészen más karakterű is, mint a másfél órás dramatizált szimfónia.
A már negyedszázada francia zenekarokkal is dolgozó amerikai karmester: John Nelson a Strasbourgi Filharmonikus Zenekarral e két remek felvétellel építi tovább Berlioz sorozatát az Erato/Warner hanglemezkiadónál.
„Mi az ami Hector Berliozt nagy zeneszerzővé teszi? Szakított minden létező tradícióval a hangszerelés, a zenei szerkezet, a harmónia és a történetmesélés tekintetében. Zenéje ma is friss, kimondhatatlan szépséggel lep meg minden pillanatban.” – mondta el új albumuk kapcsán a dirigens.
Valóban. John Nelson vezényletével a Strasbourgi Filharmonikus Zenekar gyönyörű tónusban, megkapó színekkel szól – olyan lenyűgöző nagyzenekari hangzással, mely Berlioz világát a mában is élővé teszi. A nagy tömbhangzásokat pedig remekül jeleníti meg a lisszaboni bázisú híres Gulbenkian Kórus és a Strasbourgi Opera kórusaként működő Rajnai Nemzeti Énekkar.
A szólisták is mind elsőrangúak – élen: Joyce DiDonatoval, aki szinte Berlioz-specialistának számít, és most is élettel teli, nagy alakításokat nyújt. Mellette ugyancsak hallhattuk már remekül teljesíteni Berlioz operaszerepekben a tenort: Cyrille Dubois és a bariton Christopher Maltman-t – akik itt is remek partnerei az amerikai mezzoszoprán sztárnak.
Komlós József JR
