Az elmúlt hetekben megmozdultak a vevők a Velence-tó környékének ingatlanpiacán, aminek a szakértő szerint a befektetések adóteher-növekedéséhez lehet köze. Az igazán jelentős fellendüléshez azonban az kellene, hogy a hitelezésnél történjen változás.
A két legfontosabb tényező, mely az elmúlt egy év során meghatározta az ingatlanpiacot a Velencei-tó környékén, a hitelkamatok megemelkedése és az építkezési költségek további drágulása, melyek hatása tavaly ősz óta érezhető erősebben – mondta dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője.
A két említett tényező hatására ugyanis eltűntek a hitelre vásárló vevők, valamint azok akik építkezni, vagy akár felújítani akartak. Jelenleg tehát a készpénzes vevők dominálnak és a felújított vagy újszerű, mégis olcsóbb kategóriába tartozó ingatlanokat keresik.
Mindez persze meglátszik az ingatlanpiaci forgalmon is, mely 50 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest, és csak az utóbbi néhány hétben kezdődött egy kisebb mértékű növekedés. Talán annak hatására, hogy a banki és egyéb megtakarításokra újabb adóteher került, ami nem csak az állampapírok piacára terel vevőket, hanem az ingatlanpiacra is – vélekedett az ingatlanközvetítő.
Eközben a kínálat folyamatosan bővült, ráadásul az eladók egy része megmaradt abban a hiedelemben, hogy még tart a fellendülés az ingatlanpiacon, ezért továbbra is a korábbi magas szinten tartja az árat. Ugyanakkor egyre többen észlelik, hogy változás következett be, és ha értékesíteni akarják az ingatlanjukat, akkor az áraikkal igazodni kell a kereslethez. Ez a Velencei-tó ingatlanpiaca esetében átlagosan 20 százalékos árcsökkentést jelent – tette hozzá dr. Kovács Csaba.
Mindennek hatására a hirdetési áraknál most rendkívüli mértékű “szórással” találkozhatnak az ingatlant keresők: egy adott kategórián belül, akár 40 százalékos eltérést is megfigyelhetnek a hirdetéseket böngészve. Emellett az is érezhető, hogy az alku mértéke nagyot nőtt a tavalyi évben megszokott szintekhez képest.
A négyzetméterárakat tekintve félmillió és egymillió forint között alakulnak jelenleg a hirdetési négyzetméterárak itt, ugyanakkor az eladási árakat tekintve az átlagos állapotú lakások négyzetméterára 600-800 ezer forint között mozog, míg a házaknál a jelentős szórás miatt 500 ezer és 1 millió forint közé tehetők a négyzetméterárak.
Átlagos értékesítési időt viszont nehéz most meghatározni, mert az ár határozza meg, vagyis a hirdetési árak jelentős eltérése miatt az értékesítési időknél is nagy különbségek tapasztalhatók. Már csak azért is, mert a túlárazott ingatlanokra egyáltalán nincs kereslet, tehát gyakorlatilag egészen addig beragadnak a piacon, amíg a tulajdonos nem csökkenti az árat piaci szintre, esetleg nem lép vissza az eladástól.
A legnagyobb kereslet most az olcsóbb ingatlanok iránt mutatkozik. Megfigyelhető az is, hogy leginkább az ár/érték arányra figyelnek a vevők, akik most már részben befektetők, és így akár a nem annyira kedvelt, de jó áron kínált felújítandó ingatlanokat is megveszik, ha jó üzletet látnak bennük.
Emellett persze a kisebb, felújítandó ingatlanokra is folyamatos a kereslet. Ezeknél a vevők számára az a legfontosabb, hogy egyrészt energiatakarékosak legyenek, tehát kontroll alatt tudják tartani a rezsiköltséget, másrészt pedig az, hogy ne kelljen felújítani, átalakítani őket.
Habár ezeknek a kritériumoknak az újépítesű ingatlanok is megfelelnek, ezeknél a kereslet és a kínálat is meglehetősen szerény: azt lehet tapasztalni, hogy akik még tavaly elkezdték a beruházást, azok befejezik, de újakat már nem indítanak, vagy legalábbis elenyésző a számuk.
Mindebben nem is igen várható jelentősebb változás, amíg a hitelezés be nem indul. Kovács Csaba szerint feltehetően azt érzékeli a kormány is, hogy a hitelezés kiesése a gazdaságot és az ingatlanpiacot is visszaveti, így elképzelhető ebben a tekintetben változás. A kereslet ugyan kismértékben most bővült, de amíg a lakáshitelezés nem pörög fel, addig nem számíthatunk fellendülésre az ingatlanpiacon – tette hozzá.
