Sokan a magas áraik miatt egyáltalán nem is foglalkoznak az újépítésű ingatlanok kínálatával. Pedig, ha a megtérülést és a használt ingatlanok felújítási költségét, illetve az energiahatékonyságnál tapasztalható különbségeket is figyelembe vennék, akkor már árnyaltabb lenne a kép.
Ha megtérülés szempontjából vizsgáljuk, akkor 10-20 év alatt behozhatja az árát egy újépítésű ingatlan – vélekedett Nagy Csaba, a Balla Ingatlan tartozó dél-budai régiós vezetője. Itt egyrészt a jobb energiahatékonyságra, másrészt arra kell gondolni, hogy egy újépítésű ingatlan esetében még évekig nem lesz szükség felújításra, ráadásul építtetői garancia vonatkozik rá, mely 3 évtől indul.
Ha azt nézzük, hogy megvásárláskor mekkora árkülönbségre számíthatunk, akkor azt látjuk, hogy például a XI. kerületben egy újépítésű ingatlan ára 1,2 millió forintnál indul négyzetméterenként, míg egy használt, de normálisan felújított panellakás 900 forintos négyzetméterártól vásárolható, illetve téglaépítésű lakás mintegy 10-20 százalékkal drágábban. A kettő között tehát a minimálárakat tekintve 300 ezer forintos különbséggel számolhatunk, ami Nagy Csaba szerint akkora összeg, ami 10-20 év alatt megtérülhet az újépítésű lakás vásárlója számára.
Érdemes használt lakás vásárlásakor kalkulálni a felújítási költségekkel is, melyek ingatlantípusonként is eltérnek – mondta Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója. Panellakás felújítása esetén – amennyiben megelégszünk az alsó, illetve alsó középkategóriás alapanyagokkal – átlagosan 60-65 ezer forintos felújítási költséggel számolhatunk négyzetméterenként. Ez egy 50 négyzetméter alapterületű panellakás esetén 3-3,5 millió forintos felújítási költséget jelent. Ugyanakkor, ha szeretnénk igényesebb anyagokat felhasználni, akkor mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni, és így a költségeink akár a 100 ezer forintot is elérhetik négyzetméterenként. Mindenesetre panelek esetében kijelenthető, hogy a felújított és felújítandó ingatlanok árkülönbsége mintegy 10-15 százalékkal tér el egymástól.
A téglalakások felújítása esetén, különösen a nagypolgári ingatlanoknál, a paneleknél említett felső határ a kiindulópont, köszönhetően a nagyobb falfelületeknek, a vakolás miatti magasabb bontási költségeknek, a saját fűtési rendszer korszerűsítésének. Emellett figyelembe kell venni, hogy a felhasznált anyagok is általában drágábbak, így egy teljes felújítás költsége 100-150 ezer forint körül mozog négyzetméterenként, ami 15-20 százalékos árkülönbséget is eredményezhet az egyes ingatlanoknál.
A harmadik kategóriába pedig a családi házak kerülnek, ahol a korábban említett tételek kiegészülnek a tető, a homlokzat, az udvar és a kert, illetve a kerítés felújításának költségével. Így könnyen összejöhet akár 200-250 ezer forintos felújítási költség is négyzetméterenként, mely az ingatlan értékének 25-30 százalékát is kiteheti.
Ezekkel a felújítási költségekkel kell tehát számolni az összehasonlításnál, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az újépítésű ingatlanok ugyan drágábbak, azonban ezek építésekor figyelembe veszik a beruházók a legújabb energetikai előírásokat, ezáltal szinte biztosan kedvezőbb fenntartási költségre számíthat a tulajdonosuk körülbelül 15-20 évig, mint használt lakás vásárlása esetében – vélekedett Balla Frigyes.
Hogy mennyivel, azt nehéz megmondani, mivel az energiahatékonyságot tekintve jelentős különbségekkel találkozunk a különböző újépítésű projekteknél, ugyanakkor azt látni kell, hogy az energetikai besorolások folyamatosan szigorodnak, tehát még egy átlagos újépítésű ingatlannál is elég jó energetikai paraméterekkel találkozhatunk – jegyezte meg Nagy Csaba.
A havi rezsit nyilván nem csak az energiafogyasztás határozza meg ezeknél az ingatlanoknál, hanem például a közös költség összege, mely egyes esetekben akár kifejezetten magasra is nőhet, köszönhetően bizonyos kényelmi szolgáltatásoknak. Ha viszont ezek nem emelik meg a közös költséget, akkor elfogadható rezsivel lehet számolni az újépítésű ingatlanoknál.
De persze az sem elhanyagolható tényező, hogy az új és újszerű ingatlanok értéktartása lényegesen nagyobb, mint a régebben épült, használt ingatlanoké – mutatott rá a szakértő. Ez azt jelenti, hogy egy újonnan vásárolt, majd néhány év után az újszerű kategóriába kerülő ingatlan könnyebben és jobb áron értékesíthető az ingatlanpiacon, mint egy régi építésű, de felújított ingatlan.
Egy újépítésű ingatlan megvásárlása azonban nem csak az energiatakarékosság vagy a teljesen új állapot miatt előnyös, hanem azért is, mert az ingatlanközvetítők a régebbi építésű, felújított ingatlanok esetében időnként találkoznak olyan “meglepetésekkel”, melyek nem feltétlenül előnyösek a leendő tulajdonosok számára – mondta a szakértő.
Itt elsősorban idejétmúlt, elavult technológiákra kell gondolni, melyek akár egy jelentős felújítással sem küszöbölhetők ki, hiszen magát a szerkezetet, például a falazatot érintik. Sokan egyébként azért is ódzkodnak a használat piacon vásárolni, mert sokszor nem lehet tudni, hogy pontosan “mi található a fal mögött”. És ha nem is minden esetben, de azért olykor valóban indokolt ez a hozzáállás.
Ezzel szemben, ha egy új építésűnél valamilyen gond adódik, legalább 3-10 évig érvényes a garancia, miközben használt, de felújított ingatlanoknál probléma esetén önköltséges a javítás – hangsúlyozta Nagy Csaba.
Persze az is igaz, hogy a vevők nagy része nem energiatakarékossági szempontokat figyelembe véve vásárol újépítésű ingatlant, hanem elsősorban a “kényelmet” helyezi a fókuszba. A komfortérzet sok vevő számára a leglényegesebb tényező, amihez hozzájárul nem csak közvetlenül az ingatlan minősége, hanem a tágabb környezeté is, valamint az elérhető plusz szolgáltatások – mutatott rá a szakértő.
Ez egyébként probléma is, hiszen az ingatlanközvetítők már régóta azt tapasztalják, hogy a vevők 60-70 százaléka egyáltalán nem foglalkozik az energiatakarékosság és a rezsi kérdésével. Pedig az energiaárak hosszú távon a jelenleginél csak magasabbak lesznek, és az energia költsége igen lényeges tényező egy ingatlan fenntartását tekintve – tette hozzá Nagy Csaba.
Balla Frigyes szerint, mivel az elmúlt egy-két évben Magyarországon extrém módon megemelkedtek az energiaárak, a vásárlók azért már figyelnek a megvásárolandó ingatlan várható fenntartási költségeire. Az ugyanakkor igaz, hogy nem arra kíváncsiak elsősorban, hogy milyen energetikai osztályba tartozik a kiszemelt ingatlan, hanem érdeklődésük kimerül abban, hogy mekkora lesz a havi gázszámla.
