Kezdőlap Fejlesztés Energiahatékony Kecskemét

Energiahatékony Kecskemét

A hosszútávú tervezés a jelen feladata, de a jövő múlik rajta!

Kecskemét városvezetése több évvel ezelőtt hangsúlyosan előtérbe helyezte az energiahatékonyságot.
A 2023-as év számos szemmel látható előrelépést hozott ebben a témában. Az elmúlt esztendőről és az elvégzett munka hatékonyságáról, eredményeiről kérdeztük SZEMEREYNÉ PATAKI KLAUDIA polgármestert.
– A város vezetése számos erőfeszítést tett és tesz napjainkban is, hogy megfeleljen az egyre szélsőségesebb természeti – időjárás, klíma – változásoknak, a nemzeti és nemzetközi előírásoknak és trendeknek, valamint az itt élők elvárásainak. Ezért az önkormányzat nem csak előírt feladatainak tesz eleget, hanem azon túl is kezdeményez, illetve támogatja a környezetvédelmi szempontokat is szolgáló, más irányból érkező
erőfeszítéseket – vágott a feladatok közepébe a polgármester. – Kecskemét mindig is egy olyan város volt, ahol az innováció és a hagyományok kéz a kézben járnak. Az energiahatékonyság terén is elkötelezettek vagyunk: hisszük, hogy a környezetünk megőrzése és az energiatakarékosság mindannyiunk felelőssége. A Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program (KEHOP) ehhez a törekvésünkhöz biztosít anyagi támogatást. Az elmúlt időszakban ezekre a projektekre összesen több mint 33 milliárd forintot költöttünk, amiből az önrész közel 1,6 milliárd forint volt. Energiahatékonysági beruházásainkra a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében is tudtunk sikerrel pályázni. A TOP-os beruházások összege meghaladja a nyolcmilliárd forintot, amiből közel kétmilliárd forint volt az önrész. Ennek a két programnak köszönhetően több mint 41 milliárd forintból tudtuk fejleszteni Kecskemétet, amihez a város is majd’ 3,5 milliárd forinttal járult hozzá.
Ezúton is köszönetemet fejezem ki az Európai Bizottság hozzájárulásáért. Az unió és a Magyar Állam támogatása nélkül ezek a beruházások nem jöhettek volna létre.
– Ezek hatalmas számok. De milyen hosszabb távú tervek mentén gondolkodik a városvezetés?
– Három átfogó önkormányzati program tartalmazza a város környezetvédelemmel kapcsolatos terveit és feladatait. Van Környezetvédelmi Programunk, Fenntartható Energia és Klíma Akciótervünk és Klímastratégiánk. Ez utóbbi 2030-ra konkrét közép távú célindikátorokat fogalmaz meg: Kecskemét a globális törekvésekkel összhangban mitigációs célkitűzésként a 2012-es bázishoz képest 2030-ra 40%-os CO2 kibocsátás csökkentést irányoz elő.
– A tervekből mi valósult meg?
– Az elmúlt években az önkormányzat az épületenergetika terén számos költséghatékony és energiatakarékos beruházást valósított meg.
Ezek között az időseinkről gondoskodó Margaréta Otthon, iskolák, óvodák és bölcsődék váltak energiahatékonyabbá. Az elmúlt években 9 iskola, 9 óvoda és 4 bölcsőde újult meg, összesen közel 10 milliárd forintból. Tavasszal adtuk át a kecskemétieknek a teljes rekonstrukción átesett Városházánkat. A Modern Városok Program keretében, mintegy 8 milliárd forintból készült el az eredeti tervek alapján az 5534 négyzetméter alapterületen a 174 helyiség és a három udvar felújítása.
– A kecskemétiek pénztárcája is érzékelheti a változást?
– Mindenképpen. Hiszen néhány héttel ezelőtt, a fűtési szezon kezdetén avattuk fel a kecskeméti önkormányzat többségi tulajdonában lévő KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. új biomassza fűtőművét. Mintegy 8,5 milliárd forintból valósult meg a beruházás, ami 20.500 tonna/év CO2-megtakarítást biztosít. Hogy mit jelent ez a szám? A fűtőmű éves CO2-megtakarítása annyi, mint amennyi szén-dioxidot „termel” 1.600 városi ember egész élete során, vagy mint Kecskemét egész lakossága 10 év alatt. Vagy, mintha 4.800-szor körbeutaznánk a Földet az egyenlítő mentén autóval, vagy, mintha 2.200.000-szer megtennénk autóval a Kecskemét–Budapest távolságot. A 20.500 tonna/év CO2-megtakarítás megfelel annak a szén-dioxid mennyiségnek, amelyet 280.000 fa egész élete során megkötött. Ehhez évente 50 hektár erdőt kellene telepíteni, vagyis mintha 100 darab focipályát beültetnénk facsemetékkel.
– Sokan nem veszik igénybe a távhőszolgáltatást.
– Az energiahatékonyság, a megtakarítási lehetőségek között alternatívaként a napelem kínál hosszú távon gazdaságos energiaellátást.
Kecskeméten az MVM-mel együttműködve az utóbbi 5 év alatt összesen 18 intézményben történt naperőműves fejlesztés. Néhány hete kezdte meg működését Kecskemét Borbás városrészében egy 23,8 MWp beépített teljesítményű napelemes erőmű. A 9.7 milliárd forintos beruházás 12 000 háztartás éves elektromos energiaellátást fedezi. A hatalmas naperőmű működése révén pedig éves szinten mintegy 27 000 tonnával csökkenhet az ország szén-dioxid kibocsátása.
– A városvezetés több újszerű kezdeményezésnek is az élére állt, aminek hosszabb távon szintén az itt élők látják a hasznát.
– A tavalyi év elején önkormányzatunk Energiaközösség létrehozására kötött együttműködési megállapodást. Ennek egyik résztvevője a Bácsvíz Zrt. Az önkormányzati tulajdonú, kecskeméti többségi tulajdonban lévő társaság 58 településen biztosítja kiváló minőségben az ivóvizet. A kecskeméti gerincvezeték hossza több mint 622 kilométer. Ez megfelel a Kecskemét és Salzburg között autóval megtett távolságnak. A csatorna szolgáltatási tevékenysége 40 településre és 28 szennyvíz-tisztítómű üzemeltetésére terjed ki. A környezettudatos cégvezetés elkötelezetten védi a vízbázisokat, a talajt és a levegőt, új eljárások bevezetésével óvják a környezetünket. Bizonyítja ezt a biogáz termelés, a komposztálás és a saját napelem-kiserőmű üzemeltetése az irodaházuk tetején. Elkötelezettek az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló energia felhasználásának növelésében. A minap ért véget egy jelentős beruházásuk, aminek célja az volt, hogy legalább 10 százalékkal csökkentse a vízveszteséget és növelje a víziközműszolgáltatás energiahatékonyságát. A projekt több mint 1,8 milliárd forintból valósult meg.
– De a lakosság nem csak felhasznál, fogyaszt, hanem hulladékot is termel. Van erre is megfelelő válasz Kecskeméten?
– Igen! Mi azt is szem előtt tartjuk, hogy a fogyasztói társadalom miatt egyre növekszik a hulladék mennyisége. Nekünk az a célunk, hogy ne a szeméthegyek épüljenek tovább. Ennek érdekében a térség legnagyobb környezetvédelmi beruházása zajlik a Kisfái hulladéklerakó telepen. A Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás projektje, a hulladék-válogatómű kialakítása 9 és fél milliárd forintból valósul meg, mintegy 2 hektáros területen. A projekt keretében kialakítunk egy hulladékválogatót, egy szociális épületegyüttest, 10 ezer négyzetméteren pedig egy komposztáló helyet. A fő létesítmény pedig egy mechanikai, biológiai hulladékválogató
lesz. A mechanikai, biológiai hulladékválogatás azt jelenti, hogy a mai kor technológiai lehetőségeinek tárházát alkalmazva az ide beérkező hulladékot a gépsor emberi beavatkozás, emberi munka nélkül szétválogatja a különböző jellemzők szerint. A hulladék 90%-át szeretnék újrahasznosítani.
– Mit tett a fentieken kívül a városvezetés az energiahatékonyságért, a kecskemétiek kényelmének fokozásáért?
– Köztudott, hogy a károsanyag kibocsátást hatékonyan csökkenti a közösségi közlekedés fejlesztése. Ennek érdekében néhány éve újraterveztük a kecskeméti közösségi közlekedést. A KEKO autóbuszflottája három évvel ezelőtt megújult. A korábban beszerzett 25 hybrid Mercedes mellé összesen 45 darab új, hazai gyártású Mercedes autóbuszt vásároltunk. A buszflotta átlagéletkora jelenleg 5.92 év. Ezzel az országban a harmadik legfiatalabb járműállomány áll a kecskemétiek szolgálatában. Ennek az adatnak a fényében különösen érdekes, hogy jelenleg a kecskeméti személygépkocsik átlagéletkora közelít a 16 évhez, míg az agglomerációban használatban lévő személyautók átlagéletkora már a 18 évet is meghaladja. 2025-től fokozatosan 17 darab Euro VI-os erőforrással szerelt csuklós, valamint a környezetvédelem kiemelt fontosságát is szem előtt tartva, további 10 darab, hidrogén üzemanyagcellás szóló autóbusz áll forgalomba. Mára elmondhatjuk, hogy a KEKO nem csak megállította az utasok számának csökkenését, de emelkedik a közösségi közlekedést igénybe vevők száma. Míg az idei év első félévében országosan 13 százalékkal nőtt az utazók száma, addig ugyanebben az időszakban Kecskeméten 28 százalékkal többen utaztak a városi buszokon.
– Sokan nem a közösségi közlekedést választják, hanem maguk ülnek a volán mögé.
– Az utazáshoz a modern járműveken kívül még egy dolog elengedhetetlen, a megfelelő minőségű úthálózat. Kecskemét nagy bevezető útjai közül jelenleg három is felújítás alatt van (441-es, 44-es és 52-es). Ezek mindegyike állami beruházás, az önkormányzat napi kapcsolatban van a beruházóval, kivitelezőkkel, hogy a különböző érdekeket egyeztesse, a lehető legkisebbre csökkentse az építkezéssel járó, a lakosságot érintő kellemetlenségeket. Emellett zajlik az M44-es gyorsforgalmi út építése is, ami szintén érinti Kecskemétet és a kecskemétieket. Egyre inkább benépesednek a városhoz tartozó egykori tanyás, most már kertvárosi részek, szatellit települések. Ezzel együtt nő a Kecskemétre irányuló napi autóforgalom, ami természetesen bosszantó dugókat okoz. A lakossági igények kielégítését a közös gondolkodás segíti. Ennek jó példája a nyár végén az autóforgalom előtt megnyitott Kiskőrösi út. A Kecskemét és Helvécia között út teljes hosszában szilárd burkolatot kapott, a beruházásra a Vidékfejlesztési Program keretében nyert támogatást Helvécia, a kecskeméti önkormányzat pedig jelentős anyagi támogatást biztosított. A hetényegyháza bekötése az M5-ös autópályába címet viselő projekt TOP-os forrásból valósult meg, közel 2 milliárd forint támogatást nyert rá Kecskemét, ami a beruházás teljes költségét fedezi. A projekt célja Hetényegyháza, az M5-ös autópálya, valamint a 445-ös számú főút között kapcsolatot biztosító út kiépítése, és az itt található, már meglévő útszakaszok fejlesztése, korszerűsítése és szélesítése. A közel 12 ezer lakosú városrészt jelenleg egyetlen szilárd burkolatú út köti össze Kecskeméttel, ezért hatalmas kocsisorok alakulnak ki a reggeli és a délutáni órákban. A forgalom eloszlását segíti az új út, amit december közepén át is adtunk. A Nyíri út folytatásának szélesítése, felújítása is megvalósult, amiben jelentős anyagi részt vállalt az önkormányzat. Ezt megelőzően alig egy évvel ezelőtt adtuk át a Károly Róbert körutat, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy a város belsőbb útjain csillapítsa a forgalmat. Ugyanebből az okból építettük meg Gábor Dénes utcát. Az ipartelepeink eléréséhez is utak építésére volt szükség.
– Tehát a közlekedés oltárán áldozatot kell hozni?
– Igen és nem. Közlekedni kell, de nem akarunk mindent aszfalttal borítani! Szükségünk van a friss levegőre, amit a növények biztosítanak.
Kecskemét szerencsés helyzetben van, hiszen a város közigazgatási területén több ezer hektár erdő (Nyíri erdő, Csalánosi erdő, Arborétum…) található. Kecskemétnek saját tulajdonban jelenleg mintegy 200 hektárnyi véderdeje van, és a szakemberek a város területén 65 ezer fáról gondoskodnak a közterületeken. Tavaly tavasszal széleskörű városi összefogással 30 ezer csemetét ültettek el önkéntesek, akik az utógondozást is elvégzik. A már említett Klímastratégiánk konkrét, számszerűsíthető adaptációs célként azt tűzi ki, hogy 2030-ra a város minden pontjáról 500 méteren belül legyen elérhető közcélú zöldterület.
– Milyen feladatok vannak még a városvezetés előtt?
– A 2024-es költségvetést elfogadta a közgyűlés a legutóbbi ülésén. Ez egy mértéktartó, takarékos gazdálkodás, ami a kötelező feladatokon túl az önként vállalt tevékenységeket is a kecskemétiek igényei és érdekei szerint látja el. Városvezetőként és édesanyaként egyaránt szem előtt tartom, hogy a jövő, a kecskemétiek, a gyermekeink jövője múlik azok, hogy mi milyen döntéseket hozunk ma. Természetesen a városvezetésnek az itt élők igényeit figyelembe kell venni, hiszen az a fontos, hogy a kecskemétiek jól érezzék magukat a városukban. De meg kell felelni egyéb kihívásoknak is. Hiszem, hogy jól végezzük ezt az összetett feladatot. De azt gondolom, hogy az év vége, az új év kezdete egy lehetőség arra is, hogy ne csak a múltba nézzünk, vagy a jövőt fürkésszük. Hiszem, hogy ideje és helye van a jelennek. Ezért egy kicsit éljünk a mában is. Az kívánom minden kecskemétinek, hogy éljen boldogan ebben a városban! Mindenkinek áldott karácsonyt és sikeres új évet kívánok!