Vetőmagba zárt innováció – e mottó tökéletesen fémjelzi az idén 80 éves kecskeméti
Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., ismertebb nevén a ZKI küldetését.
E kerek jubileum alkalmából LACZKÓ RÓBERT igazgatóval beszélgettünk a múltról, a jelenről és a jövőről.
– 1943-ban mi motiválta a kutatóintézet létrehozását?
– Akkoriban Kecskeméten és környékén a zöldségtermesztés virágzott. Elődeink a kertészeti genetikát szerették volna megőrizni, fejleszteni, így hozták létre a
kutatóintézetet. A létesítmény olyan gyors sikereket ért el, hogy a lokális feladatokat hamarosan országos jelentőségű megbízások vették át.
– Ha fontosabb mérföldköveket nézzük, mely eseményeket emelné ki?
– Nagyon sok olyan döntés és fejlesztés történt a nyolc évtized alatt, mely fontos szelete volt a ZKI sikertörténetének. Számtalan világújdonság született az itt folyó munka eredményeként, melyeket lehetetlen egy ilyen cikkben felsorolni.
Csak példaként néhány: Európában első életképes paradicsom hibrid, az első
csípősségmentes cecei paprika, az ország első konzervtechnológiai laborja, Európában elsők között nemesített tritikálé és magnélküli görögdinnye, a világ első peronoszpóra ellenálló konzervuborkája, stb. Mivel a cégnek nyolc évtized alatt mindössze négy vezetője volt, így elődeimet név szerint is megszeretném említeni. A ZKI 1943-ban nyitotta meg kapuit még Állami Kertészeti Telep néven. Dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas növénynemesítő 1971-ig irányította az intézményt. Rövid idő alatt nemzetközi hírnevet szerzett az intézetnek, és olyan szellemiséget teremtett, mely hosszú évtizedekre meghatározta az itt folyó munka színvonalát és eredményességét. Dr. Balázs Sándor a hetvenes-nyolcvanas években vitte a céget, és átvezette a rendszerváltáson. Főigazgatósága alatt bővült az intézet a budatétényi kutatási osztállyal, az újmajori borsó nemesítéssel. Komoly sikereket produkált a paprikanemesítés, és ebben az időszakban élte fénykorát a makói hagymakutatás is. Dr. Bittsánszky János 1993 és 2014 között állt a vállalat élén, tőle vettem át én az irányítást. Úgy vélem dr. Bittsánszky János volt az, akinek a legnehezebb dolga volt, a rendszerváltást követően óriási munkával érte el, hogy a kutatóintézetből piaci alapokon működő profitorientált zöldségnemesítő és vetőmag-kereskedő cég váljon.
– Összefoglalná néhány mondatban a ZKI jelenét!
– A ZKI világviszonylatban is ismert, elismert a zöldségnemesítés, valamint vetőmag forgalmazás terén. A zöldségfajta-választékunk hagyományosan a feldolgozóipari és frisspiaci kínálat legjobbjai közé tartozik. Célunk, hogy a piac által elvárt kimagasló minőségű genetikát biztosítsuk a GMO-mentes nemesítési módszereikkel. Kiemelt figyelmet fordítunk a nyereséges és hatékony termeszthetőségre, a mindennapi árutermesztés számára legnagyobb kihívást jelentő betegségekkel szembeni ellenállóképesség biztosítására.
– Mennyiben változott a növényi kultúrák választéka?
– Kezdetben paradicsommal és paprikával indult a kutatóintézet, majd jött a makói hagyma, később az újmajori zöldborsó, és a sort még hosszasan folytathatnám. Az összetétel mindig a piaci igényeket követte. A rendszerváltást követő racionalizálás keretében a portfólió jelentősen leszűkült. A vetőmag értékesítés mellett jelenleg öt fajtát nemesítünk: paprikát, uborkát, görögdinnyét, zöldborsót és csemegekukoricát.
– A nemesítés a modern technológiának köszönhetően könnyebbé vált?
– Egyrészt igen, de ugyanakkor sokkal nagyobb ma a kihívás. Számos biotechnológiai módszer és a fejlett laborháttér sokat tud segíteni a nemesítés gyorsításában, hatékonyságában. Ugyanakkor napjainkban egyre gyorsabb a fajtaváltás szinte valamennyi szegmensben. Ezt pedig jelentős mértékben a klímaváltozás kényszeríti ki, melynek eredményeként a növényeket sokkal több stresszhatás éri. Gondoljunk itt a szélsőséges csapadékeloszlásra, az UV sugárzásra, az extrém hőhullámokra, valamint az újonnan megjelenő vírusokra. Ez utóbbiak megelőzésére egyre több betegséggel szembeni rezisztenciával kell rendelkezni a fajtáknak, úgy hogy közben a növénynek még nagyobb terméshozamot is kell produkálni. Ez az igazán nehéz feladat a nemesítők számára.
– Árbevételük mekkora részét adja az export?
– Az eladásaink 65 százaléka külföldre megy, 30 országban értékesítünk vetőmagot. Elsősorban Közép-Európában, a balkán térségben, a volt szovjet köztársaságokban, és a mediterrán régióban. A célunk, hogy a jövőben még több országba exportálhassunk.
– Hogyan látja a jövőt?
– Az elmúlt öt évben sikerült megdupláznunk az árbevételünket, elértük a 2,5 milliárd forintot, köszönhetően a növekvő exportnak is. Sikerünk titka a magas minőség mellett abban rejlik, hogy mindent egy kézben tartunk a nemesítéstől a vetőmag-forgalmazáson és csomagoláson át a marketingig. A jövőben is azon dolgozunk majd, hogy az agrárium leginnovatívabb ágazatában, a vetőmag szektorban, versenyképesek maradjunk a tőkeerős multik és a rugalmas magán családi cégek mellett. Tesszük mindezt a felgyorsult, és kiszámíthatatlan gazdasági környezetben, de reális célokkal és tervekkel.
