Elviselhetetlen forróság és extrém viharok – immár a saját bőrünkön tapasztalhatjuk az éghajlatváltozás szélsőséges hatásait. Jövőnk biztosítása érdekében kulcsfontosságúvá vált tehát, hogy megállítsuk bolygónk felmelegedését, vagyis elérjük a klímavédelmi célkitűzéseket. Ehhez pedig elengedhetetlen például a körforgásos gazdaság, azon belül is a jövő hulladékgazdálkodásának a megvalósítása. Ennek részeként, február 20-ától Cegléden, március 4-től pedig Kecskeméten is megkezdte a DTkH Nonprofit Kft. a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtését.
Az elmúlt években jelentős strukturális és infrastrukturális változások mentek végbe a hazai hulladékgazdálkodásban és ennek az átalakulásnak egy újabb jelentős mérföldkövéhez érkeztünk. Magyarország 14 városának meghatározott részein elindult a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtése. Az induló rendszert a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) és szerződéses partnerei működtetik. A DTkH Nonprofit Kft. területén az új rendszer részeként elsőként Cegléd és Kecskemét társasházi övezeteiben indult el a gyűjtés. A konyhai zöld- és élelmiszerhulladék gyűjtő programban való részvétel ingyenes ez a plusz szolgáltatás a közszolgáltatás részeként vehető igénybe. A lakosság számára a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. ingyenesen biztosítja az edényzetet a hulladék begyűjtését pedig a DTkH a közszolgáltatás részeként végzi, így ezért a lakosoknak külön nem kell fizetni.
A programban résztvevők lakásonként egy-egy 5 literes konyhai gyűjtőedényt kaptak, amely nemcsak könnyen kezelhető, hanem jól is zárható. Tehát nem kell tartani attól, hogy az edény körül esetleg szagokat lehet érezni vagy esetleg kiszivárog, kifolyik belőle a tartalma. Emellett a társasházak is kapnak egy 120 literes (igény esetén több 120 literes), barna színű kukát, amelyet a megszokott módon kell a ház elé kihúzni, az előre meghatározott napokon.
A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető: például gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű, de a filter már nem! Beletehetők továbbá a fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk vagy éppen feldolgozott élelmiszerek, például tejtermékek és húskészítmények is. Nem szabad viszont beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt vagy mondjuk pelenkát. Ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatók, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket. Tilos lesz továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot is.
A biohulladék elkülönített gyűjtése az európai uniós előírások alapján 2024-től kötelező. El kell érni ugyanis, hogy a települési hulladék közel kétharmadát 2035-ig újra feldolgozzuk, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. Amennyiben az élelmiszer-maradékok kikerülnek a kommunális hulladékok közül, könnyebb lesz a vegyes hulladékok kezelése és ártalmatlanítása, továbbá több hasznosítható anyagot nyerünk vissza, vagyis még jobban elő tudjuk segíteni a körforgásos gazdaságra való áttérést.
A megfelelően gyűjtött konyhai zöld- és élelmiszerhulladék biogáz üzemekben hasznosul. Egyrészt villamos energiát és hőt állítanak elő, melyekkel fosszilis energiahordozók válthatók ki. Másrészt a biogázüzem technológiai maradéka magas tápanyagtartalma miatt kiváló talajerő-visszapótló anyagot ad a mezőgazdaság számára. A hasznosítható konyhai hulladékok válogatásával tehát bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy tiszta, környezetbarát országot, felelős társadalmat építsünk.
