Kezdőlap Események XII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

XII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

Prófécia

Kecskeméti Katona József Múzeum – Cifrapalota

március 9. – 2024. június 22.

Megnyitó: 2024. március 9., szombat 15 óra
 A kiállítást megnyitja: Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért
felelős helyettes államtitkár, Kulturális és Innovációs Minisztérium
 A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat
Szakmai Különdíját átadja: Prof. Dr. Kelecsényi Csilla Ferenczy Noémi-díjas textil-
és képzőművész, egyetemi tanár, az MMA rendes tagja
 Kecskemét MJV különdíját átadja: Dr. Fekete Gábor, az Értékmegőrzési Bizottság
elnöke
 A biennálé alapító kurátora, a megnyitó házigazdája, és a zsűri erkölcsi díjait átadja:
ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, a Kecskeméti
Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője
 Közreműködik: Vadas Csenge (Kodály Iskola, 12. o.) és Vadas László népzenész,
zenetanár


Ifj. Gyergyádesz László, a biennálé kurátorának idézőjelben (például riport formában is)
felhasználható írása a biennáléról, az előzményekről és a kapcsolódó gyűjteményről
A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennáléhoz számos terület, fogalom tartozik (pl.
keresztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet), azonban egyet, a
keresztény tematikát, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét, kiemeltük, sőt a
sorozat nevében is jeleztünk. 2002-ben, az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a
legfontosabb szimbólumot, a keresztet választottuk, 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a
Teremtés könyvének első 11 fejezetét, míg 2006-ban az oltár volt a téma. A negyedik biennálén
Krisztus példázatait „adtuk fel”, 2009/2010-ben a Jelenések könyvét, majd 2013 tavaszán az
angyalokkal találkozhattak a kiállítás látogatói. 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség
volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, 2016-ban pedig a magyar és a
magyarországi szentek. A kilencediken, 2018-ban a hét főbűn mozgatta meg nagy sikerrel a
művészek fantáziáját, melynek kapcsán felelevenítettük a fél évezrede elhunyt Hieronymus Bosch
életművét is. A 2020. évi jubileumi biennálé tematikája – Szent vendégség (Eucharisztia/
Úrvacsora) – kivételesen egy aktuális eseményhez, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz
(is) kapcsolódott. Végül 2022-ben állatokkal és növényekkel kapcsolatos ábrázolásokat,
szimbólumokat, jeleneteket tártunk a nagyközönség elé.
A legnagyobb és legjelentősebb Kárpát-medencei (ökumenikus) keresztény kiállítási sorozat
eddig megrendezett tizenegy felvonása során, 2002 és 2022 között, összesen 1451 (átlagosan
132) alkotást sikerült kiállítani a mindenkori zsűri után. A számok alapján tehát egyértelmű,
hogy a biennálé jelentős űrt tölt be a magyarországi kiállítási palettán. Tovább emeli a
jelentőségét a hozzá kapcsolódó módszeres gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött – a

nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető –
a keresztény témakört előtérbe helyező, immár 600 alkotást számláló, speciális gyűjteményi
egység is. Ha utódaink következetesen folytatják a megkezdett munkát, akkor szándékaink szerint
az igazán szerencsések azok a jövőbeli művészettörténészek lehetnek, akik e biennálénak
köszönhetően évszázados léptékű betekintést nyerhetnek majd a magyar képző- és iparművészet
egészére annak egy sajátos szegmensén keresztül, ahogy a hit és a mindenkori kortárs művészet
viszonyára, illetve a keresztény ikonográfia átalakulásának egyéni és történeti folyamataira is. (Az
eddigi biennálékról, továbbá a kapcsolódó gyűjteményről a Kecskeméti Katona József Múzeum
honlapján, a Cifrapalota menüponton belül lehet tájékozódni: https://kkjm.hu/a-biennale-tortenete-
es-a-gyujtemeny)
2023 novemberében közzétett felhívásunkra ezúttal (az előzsűri után végül be nem adókat
nem számítva) 232 művész 232 alkotást, illetve sorozatot adott be, amiből a XI. Kortárs
Keresztény Ikonográfiai Biennálé zsűrije összesen 137 alkotó 137 művét, sorozatát javasolta
kiállítani és a katalógusban megjelentetni. (A zsűri tagjai voltak: Balanyi Károly Ferenczy
Noémi-díjas grafikus- és zománcművész; Gaál József Munkácsy-díjas képzőművész, MMA rendes
tagja, Magyar Képzőművészeti Egyetem docense; ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas
művészettörténész, Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője, a
biennále alapító kurátora; Prof. Dr. Kelecsényi Csilla Ferenczy Noémi-díjas textil- és
képzőművész, egyetemi tanár, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat
képviseletében; Péter Ágnes Munkácsy-díjas szobrászművész, nyug. egyetemi docens, a
Symposion Alapítvány elnöke.)
A 12. alkalomra választott témánkat (prófécia) világunk jelenlegi helyzete teszi különösen
aktuálissá, hiszen rengeteg a bizonytalansági tényező (háborúk, bolygónk erőforrásainak
felélése, klímaváltozás, energiaválság, túlnépesedés, migráció), s ez a jövőnkbe vetett
hitünket is erőteljes befolyásolja. Reisinger János irodalomtörténész szerint tíz hatalmas léptékű,
évezredek eseményeit felölelő jövendölés található a Bibliában. Ezeket a perspektivikus vagy
vázlatpróféciákat tovább részletezi az a mintegy hatszáz pillanatkép-prófécia, melynek
egyharmada szól a Megváltónak első, másik kétharmada pedig a második eljöveteléről. A Biblia is
„prófétai beszéd”-ként határozza meg magát, melynek „egyetlenegy jövendölése sem származik
önkényes értelmezésből” (2Pét 1.20). Viszont számtalan olyan jövőkép is létezik, mely az isteni
kinyilatkoztatáson (revelatio, apokalüpszisz) alapuló a próféciával, a sugalmazással (ispiratio,
theopneusztosz) szemben hamis, babonás jövendölés, jóslás, divinatio. Amikor egy-egy biennálé
tematikáját kiválasztjuk, egyre inkább igyekszünk tehát a világ jelenlegi problémáira is reflektálni,
ezzel is elősegítve a hagyományos keresztény ikonográfiai megoldások, ábrázolások megújítását,
újraértelmezését a kortárs képző- és iparművészetben. Tehát most sem egyszerű „tankönyvi”
illusztrációkat várunk, hanem az eredeti elképzeléseinket folytatva, a kiírt téma minél magasabb
szintű, egyéni jegyeket is hordozó, a kortárs vizuális (és ikonográfiai) nyelvezet segítségével a ma
embere számára is átélhető módon megfogalmazott művészi feldolgozását, értelmezését. II. János
Pál pápát (Levél a művészeknek) idézve: „Meghívlak benneteket, hogy fedezzétek föl újra a
szellemi és vallási dimenzió azon mélységeit, melyek a művészetet legnemesebb kifejezési
formáiban mindig jellemezték.”

ifj. Gyergyádesz László

A sajtóanyaghoz mellékelt, képernyőre optimalizált (nyomtatásra alkalmasat is tudunk
ingyen küldeni azonnal e-mailben kapott kérés esetén) reprók adatai:

 Csíkszentmihályi Réka: Átjáró (2021)
 Csörgő Tamás: Az ítélet (2021)
 Richter Sára: Sóhaj (2020)
 Szlávics László, ifj.: Sötét óra – Jóel 2,31 (2017)
 Tábori Csaba: Jelenések könyve (1989)
Szakmai információ: ifj. Gyergyádesz László
Tel: 70/799-8856  E-mail: [email protected]