Kezdőlap Bank lejtőre került a nagyvállalati hangulatindex

lejtőre került a nagyvállalati hangulatindex

Budapest, 2024. április 10. – Ismét csökkent a hazai nagyvállalatok éves várakozásait mutató K&H nagyvállalati növekedési index, aminek hátterében főleg a gazdasági környezet továbbra is negatív megítélése áll. Saját kilátásaikat illetően azonban még mindig enyhe optimizmus, kivárás figyelhető meg. Mivel az index 10 éve vizsgálja a hazai nagyvállalatok várakozásait, így jól tükrözi azt a drámai változást is, ahogyan a bizonytalanság az üzleti környezet részévé vált. Ezzel együtt élve kell majd a következő évtizedben tovább erősíteni a hazai gazdaság fejlettségi szintjét a hatékonyság javításával, a tőkebeáramlás fokozásával és a munkaerő minőségi képzésével, amelyekben a nagyvállalati szektornak meghatározó szerepe van.

Rövid távon nem várnak jelentős javulást a nagyvállalatok, az év első negyedévében 1 ponttal csökkent a K&H nagyvállalati növekedési index, így maradt a negatív tartományban. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó kilátásait és terveit mutató hangulatindex -2 ponton áll, ami egy enyhe pesszimista hangulatot tükröz. „Az elmúlt 2 negyedévben lassú lejtmenetbe kapcsolt az index. Habár nem történt jelentős visszaesés, az azonban figyelmeztető jel, hogy az index nem tudja áttörni a nulla szintet. Ez annak tudható be, hogy a gazdasági környezet alakulását továbbra is negatívan látják a cégek, míg a saját helyzetükkel kapcsolatban inkább a kivárás jellemző. A makro részindex ugyanis az előző negyedévi -13 ponthoz képest is még lefele mozdult 1 ponttal, míg a vállalati részindex megtartotta az előző negyedévi 3 pontos értékét” – tájékoztatott Rajna Gábor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.

egységes képet mutat a szektor

Mindhárom árbevétel kategória esetében megfigyelhető, hogy a saját helyzetüket kedvezőbben ítélik meg, mint a gazdasági környezet alakulását. A 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek hangulata az előző negyedévi -1 ponthoz képest 0 ponton áll, míg a 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek várakozása az év végi 1 ponthoz képest a negatív tartományba, -4 pontra csökkent. A 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek kilátása a legnegatívabb, -5 ponton áll, igaz, ez kis mértékű javulást jelent a korábbi -7 ponthoz képest.

A felemás várakozások a pénzügyi kilátásokban is megmutatkoznak. Az árbevételnél javuló képet látunk, hiszen az előző negyedévi 0,6 százalékos bevételnövekedéshez képest most 1,6 százalékos bővüléssel terveznek a cégek, ami a belföldi és export piacokra egységesen jellemző. Emellett azonban a profitkilátások sajnos nem változtak, a vállalatok az év végéhez hasonlóan most is 1,5 százalékos profitcsökkenéssel kalkulálnak.

A várhatóan gyenge kereslet miatt a beruházási hajlandóság is visszafogott: továbbra is csak a vállalatok 40 százaléka számol valamilyen fejlesztéssel, ami némi visszaesés az előző negyedévi 42 százalékhoz képest. A beruházási célokat tekintve nincs változás, a technológiai fejlesztések állnak az élen, amit a cégek 27 százaléka tervez. Második helyre azonban idén feljött a kapacitásbővítés, ami utoljára épp egy éve, 2023 első negyedévében volt kétszámjegyű, jelenleg ugyanis a cégek több mint tizede (11%) tervez megvalósítani.

nem térünk már vissza a Covid előtti stabilitáshoz

„Éppen 10 éve annak, hogy elindítottuk a K&H nagyvállalati növekedési indexet, így jól tükrözi azt a drámai változást, ami a gazdasági környezetben történt. Az elmúlt évtized legszignifikánsabb változása egyértelműen a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború, illetve az ezekkel járó fokozott üzleti bizonytalanság. A 2020 első negyedévéig kiegyensúlyozott indexet ugyanis azóta látványos hektikus mozgás jellemzi. Ezzel együtt a minimum értékek is lényegesen lejjebb kerültek, főként a gazdasági környezetre vonatkozó makro részindex esetén, de a főindex korábban stabil pozitív értéke helyett is már többször látunk negatív értéket” – értékelte az eredményeket a vállalati vezető.

a növekedés fokozása a cél

„Az elmúlt 10 évben a hazai gazdaság fejlettségi szintje, vagyis a magyar vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 69 százalékáról 75 százalékára emelkedett. Azt azonban, hogy a következő évtizedben még inkább felzárkózzunk, és legalább 90 százalékos szintet érjünk el, nehéz lesz abból elérni, hogy több ember foglalkoztatunk, mivel a munkaképes, 17-65 éves korosztály 2034-ig előre láthatóan 162 ezer fővel csökken. A gazdaság fejlesztéséhez ezért hatékonyságjavulásra, a tőkebeáramlás fokozására és a munkaerő minőségi képzésére lesz szükség, a vállalati szektornak tehát ebbe az irányba kell lépni” – hangsúlyozta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

a K&H nagyvállalati növekedési index kutatásról

A hazai nagyvállalatok jelentős gazdasági szerepe miatt a K&H Csoport 2014-től kezdődően átfogó negyedéves kutatást végez, amelyben feltérképezi a hazai nem-állami nagyvállalati szektor aktuális helyzetét, valamint, hogy hogyan látják saját cégük és a gazdasági környezet változásait a következő egy évben. A kutatás 200 darab, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem állami tulajdonú cég döntéshozójának megkérdezésével történik. A felmérést az Impetus Research készítette 2024. február 12. és március 1. között a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

A K&H Csoportról

Az ország egyik vezető és országosan több mint 3800 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit mindenkor magas szinten, gyorsan és gördülékenyen elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 195 lakossági ügyfélpontot működtet, és csoportszinten mintegy 1,6 millió ügyfélnek kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését mintegy 3600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport hozzávetőleg 2300 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet.

Főbb adatok:

K&H Bank

2023. december 31-én:

Saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 571 milliárd forint

Mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 5603 milliárd forint

Adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 108 milliárd forint

K&H Biztosító

2023. december 31-én:

Saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 35,7 milliárd forint

Mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 201,3 milliárd forint

Adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,1 milliárd forint