Az év elejétől egyértelmű növekedés érzékelhető a XIV. és XVI. kerületek ingatlanpiacán is, mely minden kategóriában megmutatkozott, de azért leginkább a kisebb, egy-másfél szobás lakásokat keresik a vevők.
A tavalyi évhez képest mintegy 20-30 százalékos forgalomnövekedésre került sor az idei év első hónapjaiban a XIV. és XVI. kerületek ingatlanpiacán – mondta Sebestyén Tamás a Balla Ingatlan kerületi irodájának szakmai vezetője.
A lendület az idei év elejétől érzékelhető, azt ugyanakkor nehéz megmondani, hogy pont ekkor mi lehetett a kiváltó oka. Hiszen inkább egy folyamatos hangulatjavulás, növekvő optimizmus volt érzékelhető az elmúlt hónapokban az ingatlanpiacon, mellyel párhuzamosan a jelzáloghitelek kamatai is folyamatosan ereszkedtek. De talán éppen év elejére értek el ezek a folyamatok egy olyan pontra, amely már megmozdította a vevőket – vélekedett a szakértő.
Volt is honnan növekednie a forgalomnak, hiszen a tavalyi év sokéves mélypontot jelentett, és gyakran az volt az érzése az ingatlanközvetítőknek, mint a 2010-es évek elején, a hitelválság legsötétebb időszakában.
Az idei év viszont minden kategóriában meglepően lendületesen indult, és ez nem csak a keresletnél, hanem a kínálatnál is érzékelhető volt, egyedül talán a panellakásoknál mernek kevésbé belevágni az értékesítésbe a tulajdonosok. “Olyan, mintha a panelokból most nem nagyon akarnának mozdulni az emberek” – fogalmazott Sebestyén Tamás, aki azt ugyanakkor nem tudja, hogy ennek mi lehet az oka.
Az árak esetében is érzékelt némi elmozdulást a szakértő, de megfigyelései szerint csak a tavalyi, mintegy 10 százalékos csökkenést korrigálták az eladók. Teehát egy korábbi, másfél-két évvel ezelőtti szint környékére álltak vissza az árak, onnan nem növekedtek tovább.
Az alkuk is jelen vannak az adásvételeknél, habár mértékük leginkább attól függ, hogy mekkora egy adott esetben egy ingatlan túlárazottsága, ezért széles skálán szóródnak. Márpedig a túlárazottság továbbra is erősen érezhető. Sebestyén Tamás szerint a tulajdonosok első körben úgy árazzák be ingatlanaikat, hogy megkeresik az ingatlanhirdetési portálokon az adott területre és ingatlantípusra jellemző legfelső ársávot, majd arra még rátesznek 5-10 százalékot.
Ebből aztán persze később engedni kell, a kérdés, hogy mikor lép be a folyamatba egy komolynak számító vevő, akinek az ajánlatát vagy elfogadja a tulajdonos vagy nem. Mivel utóbbi is gyakran előfordul, ezért azt lehet látni, hogy azok a vevők, akik már régebb óta keresgélnek az ingatlanpiacon, óvatosabban közelítik meg az alku kérdését, kevésbé merészen mondanak be alacsony ajánlatokat, mivel ők már lecsúsztak egy-két jónak tűnő ingatlanról.
Mindenesetre a két kerületben átlagosan 5-15 százalékos túlárazottságról beszélhetünk, és ennek megfelelően alakulnak az alkuk is. Az ingatlanközvetítő szerint sokkal likvidebb lenne az egész piac, ha már minden eladó első körben egy 10 százalékkal alacsonyabb árral hirdetné meg az ingatlanát, amivel sok időt megspórolna magának is.
Sok esetben ugyanis néhány millió forinton múlik a sikeres és gyors eladás, gyakran egyszerűen megakad az értékesítési folyamat azért, mert valaki mondjuk egy 40 milliós piaci árú ingatlan esetében kitartóan ragaszkodik a 44-45 millió forintos értékesítési árhoz – jegyezte meg a szakértő.
Jelenleg egyébként a garzonok és a kisebb, másfél szobás lakások a leginkább keresettek a két kerületben. Ezek ára 30 millió forintnál indul, átlagosan 1 millió forintos négyzetméterárakról beszélhetünk a téglaépítésű lakásoknál. A panellakásoknál a négyzetméterárak 800 ezer forintnál indulnak, vagyis 40 millió forintért már egy szép állapotú, 46 négyzetméteres panellakást lehet kapni a zuglói Füredi úti lakótelepen.
Az értékesítési idők is mérséklődtek az elmúlt hónapokban, legalábbis, ami a piaci árazással kínált ingatlanokat illeti. A keresett kategóriákban, tehát például a kisméretű, másfél szobás téglalakásoknál hetek kérdése az eladás, de néhány hónapon belül biztosan értékesíthetők. Ahol komolyabb a kihívás, az a 80 millió forint feletti ingatlanok piaca, itt már jóval hosszabb értékesítési időkre számíthatnak a tulajdonosok.
A befektetők is megjelentek – még ha nem is akkora számban, mint korábban, de arányuk mára a 20-30 százalékot is eléri -, mivel az állampapíroknál bekövetkezett kedvezőtlen változások éreztetik hatásukat az ingatlanpiacon. De oka lehet az is, hogy a bérlakások bérleti díjai tovább araszolnak felfelé: egy garzonlakás átlagos havi bérleti díja már 150 ezer forint, egy kétszobás lakásé 170-200 ezer forint között alakul a XIV. kerületben.
Látványosan egyébként az sem veti vissza a kiadó lakások iránti keresletet, hogy a most már ismét 6 százalékos kamattal elérhető lakáshitelek hitelfelvételre sarkallják az embereket – tette hozzá Sebestyén Tamás, aki ugyanakkor úgy látja, hogy a hitelek a jelenleginél jobban már nem fogák felpörgetni az ingatlanpiacot.
Így is magasabb tranzakciószámra lehet számítani 2024-ben, mint a tavalyi évben, de ahhoz, hogy nagyobb lendületet vegyen az ingatlanpiac, kellene az újépítésű lakások iránti kereslet élénkülése is, ennek jeleit viszont nem látja.
Szerinte ennek oka elsősorban az, hogy a minimum 1,3, de inkább 1,5 millió forintos újépítésű négyzetméterárak erős megfontolásra késztetik a jelenlegi gazdasági környezetben rendkívül árérzékeny vevőket, akik inkább a néhány százezer forinttal olcsóbb négyzetméterárakat kínáló használt lakások piacán nézelődnek – tette hozzá a Balla Ingatlan szakértője.
További információk:
06-30-9918-509
[email protected]
Háttérinformáció:
A 23 éves Balla Ingatlan a legrégebben működő ingatlanközvetítő hálózat a hazai piacon, a magyar tulajdonban lévő vállalkozást 2000-ben alapította Balla Ákos. A közel 40 irodával rendelkező vállalkozás Magyarország négy legnagyobb ingatlanközvetítő hálózatának egyike.
