Kis település nagy fejlődési ívvel Az elmúlt egy-másfél évtizedben nagyon sok fiatal maradt helyben, illetve költözött Tabdira. A kedvező ingatlanárak és az infrastrukturális fejlődés elősegítette, hogy vonzóvá váljon a környező települések vonatkozásában is, így ma már annyi a beköltöző, hogy alig van eladó ház. Fábián Sándor polgármesterrel beszélgettünk megvalósult és tervezett fejlesztésekről. Az 52 éves, háromgyermekes férfi 2010 óta vezeti a települést, melyet igazán jól ismer, ugyanis egész életében itt élt.
– Kijelenthető: ha valaki, akkor ön együtt lélegzik a településsel. Hogyan jellemezné Tabdit?
– Gazdaságilag egy jól prosperáló település vagyunk, komoly gazdálkodókkal. Ez részben a jól kiépített infrastruktúrának köszönhető, ami tökéletesen kiszolgálja a lakosságot és az itt működő gazdaságokat és vállalkozásokat is. Az itt élő emberek jó része mezőgazdasággal foglalkozik, mellettük számos olyan vállalkozás működik, mely munkahelyeket kínál: borászati üzem, alkoholtermék adóraktár, palackozó működik a településen, de van itt zöldség-gyümölcs kereskedő is, szállítmányozással foglalkozó cég is.
– Milyen célok mentén zajlik a fejlődés?
– Az elmúlt három ciklusban az önkormányzat megpróbált egy jövőképet kialakítani és egy irányt tartani, aminek része volt egy jelentős úthálózat-fejlesztés, és építettünk egy 8 hektáros iparterületet, ami a további gazdasági erő idevonzását segíti. Emellett nagyon fontos a lakosaink szociális és egyéb igényeinek kielégítése is. Bölcsődét építettünk, óvodát és szolgálati lakásokat újítottunk fel, faluházat fejlesztettünk, a településközpontban egy biztonságos gyalogátkelőhelyet létesítettünk, járdákat építettünk. Házi segítségnyújtást végzünk, család- és gyermekjóléti szolgálatot, tanyagondnoki szolgálatot tartunk fenn, tehát a legfiatalabbtól a legidősebb korosztályig mindenki igényét megpróbáljuk kielégíteni. Háziorvosi szolgálat, fogászat, védőnői szolgáltatás… ez mind elérhető nálunk.
– Mi biztosítja a fejlesztések hátterét?
– Ezek jelentős része a TOP és a TOP+ pályázatoknak köszönhető, tehát a vármegyei önkormányzat hathatós segítségének és a remek pályázati lehetőségeknek köszönhetően valósult meg jó néhány beruházás, de sok más pályázaton is sikeresen szerepeltünk. Az épületek kialakítása, felújítása során kiemelt szempont volt az energetikai korszerűsítés, napelemes rendszerek és klímák telepítésével. De az elmúlt ciklus legnagyobb beruházása a szennyvíztisztító megépítése volt. A több milliárdos projekt Csengőd, Akasztó és Tabdi együttműködésével valósult meg, csengődi telephellyel.
– Milyen terveik vannak a közeljövőre?
– Akasztóval közösen folyik jelenleg is a külterületi utak stabilizálása mart aszfalttal, és szeretnénk a településközpontban található félkész épületet is befejezni a civil szervezetek számára. Továbbá tervezzük az iskolaépület felújítását is, hogy az itt élő gyermekek számára vonzó legyen, és itt maradjanak óvoda után. Tervben van egy új homlokrakodó gép beszerzése is, mely megkönnyíti az önkormányzat munkáját, ugyanis egyre kevesebb közfoglalkoztatottunk van. Épp ezért a gépesítés nagyon fontos a településüzemeltetés és -fenntartás szempontjából.
– Hova tűntek a közfoglalkoztatottak?
– Tudatosan irányítottuk őket a munka világába. 2013-ban a településen 46 közmunkás dolgozott. Ekkor az önkormányzat létrehozott egy 16 fóliasátorból álló kertészetet. A cél az volt, hogy rávezessük az embereket arra, hogy ugyanannyi munkával sokkal több pénzt is lehet keresni. Négy éve már annak, hogy bérbe adjuk, mert nincs közmunkás, aki ott dolgozna. Jelen pillanatban ugyanis 4 fővel folyik szociális közfoglalkoztatás, mindenki más talált magának munkát. Így optimisták vagyunk. De ennek az is oka, hogy 15 elsősünk lesz idén az óvodából, vagyis az itt maradt és a letelepedett fiatalok biztosítják a település jövőjét.
