Történelmi távlatból nézve is meghatározó fejlődésen ment át Tiszakécske az elmúlt években. A várost még élhetőbbé, gazdaságilag erősebbé tévő beruházások mellett a turisztikai-kulturális élet is megújult a világjárványt követően, egyre többen látogatnak a Tisza egyik legnagyobb és legszebb kanyarulatába.
„Az elmúlt ciklusban a tervezett beruházásainkra egy kivételével minden esetben elnyertük a támogatást, és a felmerülő problémák – mint a járványhelyzet vagy a kiugróan megemelkedő beruházási költségek – ellenére az összes pályázatunkat meg tudtuk valósítani” – kezdi a beszélgetést Tóth János polgármester.
A legjelentősebb fejlesztések a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében valósultak meg a városban. Gyakorlatilag az összes önkormányzati épület energiahatékonysági felújításon esett át, jelentősen csökkentve a környezetterhelést és az intézmények rezsiköltségét is. Nagy előrelépés volt az ókécskei csapadék-csatornahálózat fejlesztése, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat kialakítása a Tiszabög–Kerekdomb településrészeken. A TOP-fejlesztések mellett, a KEHOP projekt keretében a Holt-Tisza rekonstrukciója is megvalósult: a korábban saját forrásból helyreállított II. holtág után, az I. a III. és a IV. holtágak is megújultak. A medrek kikotrása, kitakarítása és a műtárgyak felújítása mellett az I. és IV. holtágban a természetes élővilág fenntartásához szükséges körülményeket is biztosítottak. A Tisza folyón létesített vízkivételi pont pedig nagyban hozzájárul a terület vízmegtartó képességének növeléséhez.
„Kiemelten fontosnak tekintjük a térség turisztikai vonzerejének növelését. Ehhez hozzájárult a felújított és meghosszabbított kisvasúti pálya, a Tisza-kanyarban épített új kilátó, a Nádirigó tanösvény, valamint a szabadstrand infrastruktúrájának fejlesztése. A tiszabögi és kerekdombi kerékpárutat összekötő belterületi szakasz megépítése a turisztikai szempontok mellett, a lakosság kerékpáros közlekedését is biztonságosabbá tette” – emelte ki a polgármester.
Szintén a TOP-keretből finanszírozták a Tiszakécskei Egészségfejlesztési Iroda kialakítását és működését, amely prevenciós, diagnosztikai és egészségmegőrző feladatokat látott el az itt élők körében. A Foglakoztatási Paktum pedig a kecskeméti térséggel együttműködve, regionális szinten nyújtott segítséget a munkavállalóknak, munkáltatóknak. „Önkormányzatunk igyekezett a térség ipari vállalkozásai számára is bővíteni a gazdasági lehetőségeket, és két darab, összesen 2000 négyzetméter alapterületű ipari csarnokot építettünk a hozzájuk csatlakozó infrastruktúrával” – tette hozzá a polgármester.
A részben vagy egészben pályázati forrásokból megvalósult beruházások sora hosszan folytatható: a Művelődési Ház részleges belső felújítása, a Polgármesteri Hivatal ASP rendszerhez történő csatlakozása, a Lovaspályán új közösségi tér építése, a külterületi és belterületi utak, járdák felújítása, vagy éppen az energetikai felújításon átesett bölcsőde épületének két csoportszobával, irodai, gépészeti, szociális helységekkel és 100 adagos főzőkonyhával történt bővítése.
Az önkormányzat önerőből is számos fejlesztést végrehajtott az elmúlt években. Megépültek a ravatalozók, játszótereket építettek, fejlesztettek, felújították a Polgárőrség épületét és bővült a Polgármesteri Hivatal is; Kerekdombon létesült egy közösségi tér; a Béke téri önkormányzati lakások nyílászáróit kicserélték; új körforgalom valósult meg; kosárlabda csarnok épült; és a Katolikus Plébánia is gazdagodott egy közösségi térrel.
„Sikerként könyvelhetjük el azt is, hogy a 2016-ban elkezdődött, úgynevezett CSOK-telkek értékesítése folyamatos, már 40 telket sikerült – jellemzően 90%-os árkedvezménnyel – értékesíteni olyan fiatal házasoknak, kisgyermekes vagy gyermeket vállaló családoknak, akik a jövőjüket, gyermekeik jövőjét településünkön tervezik” – emelte ki a polgármester.
Ami a jövő fejlesztéseit illeti, Tóth János elmondta: a TOP Plusz támogatások segítségével tervben van a tiszai kishajó kikötő létesítése, a Művelődési Ház nagytermének modernizálása, továbbá a fizikoterápia épületének és az Idősek Otthonának energetikai felújítása. Ezen kívül tervezés alatt áll a közvilágítás energiahatékonyabb rendszerre történő átépítése, valamint folytatni szeretnék a kül- és belterületi utak felújítását, szilárd burkolattal törtnő ellátását, és a belterületi kerékpárutak kijavítását.
„Minden pályázati lehetőséget igyekszünk megragadni, és különösen fontosnak tartjuk azokat a beruházásokat, amelyekkel intézményeinek fenntartási költségi csökkenthetőek. Igyekszünk növelni a meglévő ingatlanaink kihasználtságát is, és tervben van további bérlakások kialakítása. Fontos célkitűzésünk a helyi közösségek segítése, a kulturális, művészeti élet támogatása, a hagyományőrzés. A jövőben is hangsúlyt teszünk továbbá az egészséges életmód minél szélesebb körben történő átadására, a sportolási lehetőségek biztosítására” – folytatta a polgármester.
Tóth János hozzátette: céljuk, hogy a jövőben is minőségi közösségi, kulturális programoknak adjon helyet Tiszakécske. Ezen a téren eddig sem volt oka szégyenkezésre a településnek. A világjárványt követő időszakban a város kulturális élete talán a korábbiaknál is mozgalmasabbá vált, a látogatók száma évről évre emelkedő tendenciát mutat: 2023-ban a kulturális rendezvényeken több mint 43.000 látogató volt jelen.
A város nyári kulturális kínálata egy új rendezvénnyel, „Tisza Style Fesztivállal” bővült. Ennek keretében 2023-ban több ezer ember előtt adott koncertet Magyarország legnépszerűbb rockzenekara, a legendás Tankcsapda (természetesen a kétnapos fesztiválon ,,kisebb” zenekarok is felléptek, illetve a helyi Flamingó együttes emlékkoncertjére is sor került).
Minden év augusztusban a Kécskei Napok keretében került sor a hagyományos augusztus 20-i rendezvényre. 2023-ban hatalmas érdeklődés mellett zajlottak a színpadi programok. Az elmúlt évtized legnagyobb tömegét vonzotta a Tisza-partra a Hooligans és a Bikini, illetve a látványos zenés tűzijáték.
Szeptember első szombatján a Tiszakécskei Pálinkaünnep nyújt színvonalas kikapcsolódási lehetőséget az érdeklődőknek. Ez a rendezvény a város évről-évre egyre jobban bővülő gasztro- és hungarikum fesztiválja, amely helyi lakosoknak és turistáknak is egész napos egyedi és minőségi programokat kínál. A fesztivál nem véletlenül került be Bács-Kiskun vármegye Értéktárába.
Az Arany János Művelődési Központ a pandémia időszakában online programokat szervezett. Ennek köszönhetően indult útjára a Tiszakécske Session nevű zenei videó sorozat. A kisfilmekben hazai könnyűzenei előadók dalaival népszerűsítik Tiszakécske nevezetességeit, természeti szépségeit. A YouTube-on megtekinthető kisfilmek jelentős nézettséget érnek el országos szinten.
Tiszakécske nem csak a kulturális programjaival vonzza a látogatókat, hanem természeti értékeivel is. Ezek közül nehéz csak egyet-kettőt kiemelni, de az élő és a holt Tisza egyértelműen ilyen. A Tisza 22,5 km hosszon érinti a város területét, köztük a folyó egyik legnagyobb és legszebb kanyarulata. A tiszakécskei szabadstrand ráadásul a kevés homokos fövenyű tiszaparti strandok egyike. A folyó árterének zöldfelületét és galériaerdőit a Tisza négy holtága is megörökölte, egy sajátos alakú és páratlan növény- és állatvilágú természeti értékkel gazdagítva a települést.
„Folyóparti városként természetesen hat ránk a szezonalitás, ám vannak négyévszakos attrakcióink, amelyek miatt az év bármely szakaszában érdemes hozzánk látogatni. A Tisza-parti sétány melletti 14 méter magas kilátóból mindig csodálatos a kilátás, a termálfürdőink és vendéglátó egységeink a főszezonon kívül téli kínálattal várják vendégeinket, a Nádirigó Tanösvény pedig minden évszakban más-más arcát mutatja. Tavasztól őszig a főszezonban megtelik élettel a város üdülőkörzete, széles kínálati palettát nyújtanak a szolgáltatók, és a Szabadstrandunk is teljes pompájában várja a hozzánk látogatókat” – sorolta a polgármester.
Tiszakécske öt településsel kötött kétoldalú testvérvárosi megállapodást, közülük hárommal igen aktív a kölcsönös kulturális és társadalmi viszony. A legrégebbi és legaktívabb kapcsolatot a németországi Lübbecke várossal tartják. Az észak-rajnai stílusban épült Találkozások Házát a két város közösen emelte, és Lübbeckében is teret neveztek el Tiszakécskéről. Emellett rendszeres a „szomszédolás” az erdélyi Gyimesfelsőlok községgel, valamint a felvidéki Padány településsel is.