Kezdőlap Gazdaság - Turizmus Kehidakustány Csodás Környezete

Kehidakustány Csodás Környezete

Zala vármegye északi részén, a Zala észak-déli irányú völgyében, annak két partján terül el; a nyugati oldalon Kehida, a keletin pedig Kustány községrész helyezkedik el.

Két észak-déli irányú mellékút szeli át a települést. Az egyik, a fontosabb Zalakomár–Zalacsány–Zalaszentgrót közti 7352-es mellékút a nyugati oldalon, Kehidát érintve húzódik, a másik a keleti parti településeket összekötő 7335-ös út, amely a kustányi településrészen halad végig. Országos közútként számozódik még a település két belső útja (7356-os, 7357-es), a falu két része között az előbbi út hídja biztosítja az átkelést. A 7352-esből a község északi határában ágazik ki a 73 208-as számú mellékút, amely a zsáktelepülésnek tekinthető Kallósdra vezet.

Autóbuszok Keszthely és Zalaszentgrót felől szolgálják ki; vasútvonal nem érinti. Érdekesség viszont, hogy a település kustányi részét érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[3]

Története

Kehidakustány területén legkorábban a bronzkorban alakult ki állandó település. Később, a kelták lakták a vidéket. Az avarok jelentős települést hoztak létre itt. A községben két gazdag temetőt is feltártak. 1941 előtt három község volt a mai Kehidakustány területén: Kehida, Kustány és Barátsziget.[4]

Kehida az Árpád-kori Zala vármegye központi területén feküdt, továbbá stratégiai szerepe volt, hogy itt volt a legdélebbi zalai átkelés – mivel a délebbi területek mocsarasok voltak –, így már korán jelentős településsé fejlődött.

Első említése 1232-es, amikor is itt ülésezett az ország első nemesi bírósága. A „Zalán inneni és túli” serviensek ítélkeztek a veszprémi püspök és Ogusz bán ügyében. A 13. és 14. század során több oklevél is készült itt, illetve több vármegye- illetve nádori gyűlés színtere volt. Legnagyobb birtokosai 1322-ig a Koppányi, majd a Kanizsai család volt, de a Hédervári és a Szentkirályi család is rendelkezhetett némi földterülettel.

1441-ben a Kanizsai család a trónért vívott harcban Erzsébet királyné mellé állt, így I. Ulászló a kehidai vámot a Pethő családnak adta, miközben megtartotta a Kanizsaiakat korábbi birtokukon, akik 1523-ig tetemes adósságot halmoztak fel, így ekkor a falut a Hassági családnak adták, akik hamarosan udvarházat is építettek itt.

Kustány Kehidához hasonlóan az Árpád-korban alakult ki mint részben királyi birtok. Első említése 1275-ből való, majd 1411-ben Csapi András kapta meg a települést. Birodalma azonban felbomlott, és a kialakult három községrész (Alsó-, Felső- és Egyházaskustány más-más családok birtokába került.

A 16. században a török támadások folyamatossá váltak, így 1554-ben a földesurak erődítménnyel látták el udvarházukat, majd később jelentős várrá alakítottak azt. Védelmi funkciót 1588-ig látta el sikerrel, amikor is a törökök Kanizsát megkerülve végigrabolták a Zala völgyét elpusztítva többek között Kehidát is.

A két falu a 17. század elején lassan ismét benépesült, és, bár a törökök többször portyáztak a területén, Kehida lassú fejlődést mutatott: Kustányban malom működött a Zalán, majd 1678-tól vám is. 1681-ben a Hertelendy család lett a falu földesura. Birtoklásuk idején Kehida ismét jelentős településsé alakulhatott, ahol a 18. század elején iskola is nyílt, ahova a kustányiak is jártak.

1757-ben házasulás révén jutott a Deák család tulajdonába a település, és 1854-es eladásáig náluk is maradt. Ekkor Széchenyi Ödön vásárolta meg Deák Ferenctől, majd adta tovább a Beronyi bankárcsaládnak, akiktől végül a Károlyiakhoz került.

1895-től 1974-ig erre haladt a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy-vasútvonal. A vasút megérkeztével komoly polgárosodási folyamat indult meg Kehidán: több kereskedő és mesterember jelent meg a településen. 1924-ben a részben kiparcellázott Károlyi-birtokon egy mezőgazdasági iskola nyílt meg, amely a környék egyedüli kistelepülésen működő középiskolai létesítménye lett.

Az 1960-as évektől lassú elvándorlás jellemzi a két települést, amely a 70-es években gyorsult, mivel megszűnt a környéket kiszolgáló vasútvonal, illetve 1977-ben a mezőgazdasági szakiskola is.

A két település egyesülésére 1977-ben került sor. Kehidakustány számára komolyabb gazdasági fejlődést egy termálfürdő kiépítése hozta, melynek révén jelentős idegenforgalmi és vendéglátó hálózat épülhetett ki a 90-es és 2000-es évek során.

Nevezetességek

Deák-kúria

Kehida műemlékei:

  • A barokk stílusú Deák-kúria Kehidán áll a Kúria u. és a Dózsa Gy. u. sarkán (Kúria u. 6–8. – Dózsa György u. 6–8.). Helyrajzi száma: 88/2–5, műemlékvédelmi törzsszáma 6512. Az épületben múzeumot rendeztek be: „A haza bölcse, Zala büszkesége” című állandó kiállítást Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára állították össze. Deák Ferenc mellszobrát (Zala György, 1928) az épület udvarán helyezték el.
  • Szent Miklós-temetőkápolna (román stílusú). Helyrajzi száma: 045/2, műemlékvédelmi törzsszáma 6511.
  • Gyümölcsoltó Boldogasszony temploma (barokk). Helyrajzi száma: 77/2, műemlékvédelmi törzsszáma 6510.

Kustány műemlékei:

  • A 19. században ácsolt, 1987-ben helyreállított római katolikus fa harangláb a Hunyadi úton, egy járdaszigeten áll, és lécrácsos kerítés veszi körül. Helyrajzi száma: 612/2, műemlékvédelmi törzsszáma 6513. Hét, ferde támaszokkal merevített oszlopa gerendarácsra áll, fölöttük deszkával fedett sátortető, a tetején kettős kereszt. Egy harangja van.
  • A gótikus templomrom a falu külterületén, a zalaparti erdőben áll. Helyrajzi száma: 0376/2, műemlékvédelmi törzsszáma 8894.

A Zala völgyében álló, keletelt, téglafalazatú templomot a 14. században emelték. Ma már csak nyugati homlokzatának egy része, valamint az északi és a déli fal egy-egy kis szakasza áll. A nyugati homlokzat egy része az oromfal magasságáig megmaradt; a csatlakozó É-i és D-i falszakasz jóval alacsonyabb. A nyugati homlokzat középtengelyében nyílt egykor a kapu, felette konzolpárról induló torony csonkja látható, két oldalán csúcsíves vakívsor töredékekkel. A nyugati falon barokk és középkori boltozat maradványai vehetők ki. A középkorban Alsókustány (avagy Egyházaskustány) plébániatemploma volt; papját megemlíti az 1333-ban kelt pápai tizedjegyzék. A török időkben erősen megrongált templomot a 18. században helyreállították, majd a 19. században pusztulásnak indult.

Kehida Termál-, Gyógy-, és Élményfürdő

Története

Kehidakustányban az 1970-es években csökkent a népesség, nőtt az elvándorlás. Az l980-as évek elején lassan kezdték meg a fürdő kiépítését, majd az l990-es években fokozatosan folytak a bővítések. A fürdő mai formáját a 2000-es évek elején -magántőke bevonása révén- érte el. Alapkövét 2000-ben a Széchenyi Terv keretein belül tették le, és a falusi strandból 2003. február 8-i átadására elegáns termálfürdőt varázsoltak.

A település egészére azóta is meghatározó hatást gyakorol, évente átlagban 160 főnek biztosít munkalehetőséget a környéken.

„A termálfürdő gazdasági fejlődést generált, helyben teremtett munkahelyeket, ugyanis kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó és szolgáltató egységek egész sora létesült az elmúlt öt évben. Mindez jócskán hozott az önkormányzat konyhájára; 2007 év végére már 24,5 millió forint iparűzési adóbevétel, valamint 9,5 millió forint idegenforgalmi adóbevétel formájában”.

Infrastruktúra

9 medencével rendelkezik: bent gyógymedence és fedett élményfürdő sodrómedence résszel és a különleges 100 m hosszú csőcsúszdával, kint szabadtéri élményfürdő, mely össze van kötve a benti élményfürdővel, nádfedeles fürdő, hullámfürdő, hideg vizes nagymedence, nyolcszögletű gyógymedence, nagy gyermekpancsoló, kis gyermekmedence, 1,8 m mély úszómedence, 1,5 m mély tanulómedence.

Víz jellemzői

  • Feltörő hőmérséklet a kútban 49 C-fok.
  • Minősített kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos víz, a kénes gyógyvízek csoportjába sorolták (szulfidion 3,2 mg/l), radont nem tartalmaz.
  • Összetevők: Hidrogén-karbonát (427,00 mg/l), kalcium (80,30 mg/l), magnézium (30,50 mg/l), nátrium (35 mg/l), szulfát (46,00 m/l), továbbá kálium, ammónium, vas, klorid, bromid, jodid, fluorid. Található még benne metaborsav, metakovasav, szabad szénsav (118 mg/l). Víz pH-értéke: 6,8.
  • Víz hőmérséklete a medencékben: élménymedence 28-30 C, szabadtéri élménymedence 25-32 C, gyógyvízes körmedence 36 C, gyógyvízes kezelőmedence 34 C, Sodró és ugró 30 C, gyógy-úszómedence 32-34 C, gyógyvízes ülőmedence 35 C, „brüggölő” 38 C, gyógyvízes medence 35 C.

Javallatok

Mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati megbetegedések, idegrendszeri bántalmak, bőrgyógyászati problémák ellen ajánlott.

Ellenjavallott

  • Rosszindulatú daganatok, szív- és érrendszeri betegségek, nagyon magas vérnyomás, szívkoszorúér sclerosis, infarktus után, súlyos visszér, akut gyulladások, krónikus és akut fertőző megbetegedés, gyakori rohamokkal kísért asztma, veseelégtelenség (vesekő), hypertierosos, vészes súlycsökkenés vagy növekedés esetén

Tilos a fürdővíz használata

  • Elmebetegség, nyílt sebek, fekélyes sebek, alkoholos állapot, inkontinecia esetén.

Szolgáltatások

Fizioterápiás szolgáltatások

  • Hidroterápia (kezelések vízben): súlyfürdő, víz alatti vízsugármasszázs (tangentor-kezelés), Kneipp-kezelés.
  • Balneoterápia (gyógyvíz-terápia): gyógyfürdőzés medencefürdőben és kádfürdőben.
  • Mechanoterápia (mozgásterápia): gyógyító masszázs – klasszikus svéd masszázs, kötőszöveti masszázs, talpreflexzóna masszázs, thai masszázs. Gyógytorna (szárazon illetve vízitorna).
  • Elektroterápia (elektromos ingerlés): Galvánfürdő-kezelés, TENS, interferencia-kezelés, ultrahangos kezelés…
  • Fototerápia (kezelés fénnyel): szolárium.
  • Klímaterápia: nem áll rendelkezésre.
  • Termoterápia (hőterápiás kezelés): gőzkamra és szauna.

SPA és welness szolgáltatások

  • Welness kádfürdők: frissítő citromolajos kádfürdő, relaxáló levendulafürdő, rozmaringos magnéziumfürdő, szőlőmag olajosrelax kádfürdő.
  • Testkezelések: „Édes élet” csokoládé testkezelés, Tenger Kincse algakezelés, Anticellulit kúra, Iszappakolás végtagra és teljes iszappakolás.
  • Frissítő masszázsprogramok: frissítő citromfüves masszázs, „Édes élet” masszázs, „Kontúr” fahéjas masszázs, „Tenger kincse” algamasszázs, sómasszázs, masszázs gyógyfüves olajjal, harmonizáló kamillamasszázs, relaxmasszázs levendulával, illóolajos masszázs, „Silhouette” masszázs, szőlőmag olajos masszázs, mézes masszázs, jadeköves masszázságy.
  • Szaunaoázis: finn szauna, török fürdő, infraszauna, gőzszauna, zene- és aromaterápiás kabin.
  • További fitness – wellness: Fekvő- és állószolárium, pedikűr és manikűr, kozmetika, fitball tréning, cardio-fitness szoba, vízi fitness, babagimnasztika.

További szolgáltatások

  • Szolgáltatások gyermekeknek – Speciálisan felszerelt gyermekszobák és társalgótermek, gyermekfelügyelet, animációs programok – bébi klub, gyermekúszás.
  • Vendéglátás – Medencebár (pool bar), pezsgőbár (juice bar) és salátabár, cukrászda, Deák étterem, önkiszolgáló étterem, pecsenyesütő.
  • Szálláshely – Kehida Termál Hertelendy House 4* és Kehida Termál Holiday Village 3*.
  • Konferencia és programok szervezése: légkondicionált konferenciaterem 120 fős befogadóképességgel, szemináriumok, csoportépítő programok szervezése, kirándulások szervezése.
  • Üzletek – delikátesz bolt, strandcikk üzlet.

Elérhetősége

Élménytúrák Márióval 

Kutnyák Márió Ferenc Kehidakustányi Turisztikai Egyesület vezetője, túráival kiszakítsa a szürke hétköznapokból, bemutassa községünk kulturális és természeti kincseit.

Vezetett túrák, eszközök bérlése Kehidakustányban.

Éld át Kehidakustány szépségeit!

Kehidakustány, Hungary, 8784

(30) 864 8237 Mobil

[email protected]

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL