Budapest, 2024.08.30. ‒ Több vendég szállt meg a vidéki szálláshelyeken június-júliusban, mint a tavalyi rekordévben. A nyár első két hónapjában a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint 2,9 millió külföldi és hazai utazó 7,9 millió vendégéjszakát töltött a fővároson kívül. Budapest és a Balaton mellett a nyár slágerének számít több vidéki úti cél is. A legnagyobb vendégforgalmi növekedést mutató desztinációk a belföldi vendégek körében Szeged és térsége, a külföldi látogatók esetében pedig Debrecen és térsége volt. A legnagyobb forgalombővülést a települések közül pedig Velence és Balatonkenese érte el.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján nemcsak a vízparti élmények csábították útra a látogatókat, hanem a kulturális örökségek is. A nyár első két hónapjában a fővároson kívül valósult meg a magyarországi szálláshelyi forgalom több mint kétharmada, ennek 71%-a hazai, 29%-a pedig nemzetközi vendégekhez kötődött.
Egyes desztinációk népszerűsége a belföldi vendégek körében nőtt meg, míg másokat a külföldi utazók látogatták meg az előző évhez képest nagyobb mértékben. A legnagyobb vidéki belföldi vendégforgalomnövekedés, közel 6%-kal több endégéjszakával Szeged és térségében volt látható, ahol 127 ezer vendégéjszakát töltöttek a hazai vendégek. A második legmagasabb belföldi
növekedést Sopron-Fertő térsége mutatta, ahol az adatok szerint az első két nyári hónapban 93 ezer hazai vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek, mely 4%-kal felülmúlja a desztináció előző éves eredményét. Míg a szintén dobogós Gyula és térsége pedig 140 ezer belföldi vendégéjszakával közel 3%-os hazai forgalomnövekedést produkált. A külföldi vendégéjszakák tekintetében a legnagyobb emelkedést Budapesten kívül Debrecen és térsége érte el. Itt a nemzetközi vendégek 245 ezer
éjszakát töltöttek a nyár első két hónapjában, több mint 8%-kal meghaladva az egy évvel ezelőtti értéket. A Balaton külföldi vendégei is közel 6%-kal több, 939 ezer éjszakát töltöttek a térségben, míg a harmadik legnagyobb mértékű, közel 3%-os bővülést 129 ezer nemzetközi vendégéjszakával a Mátra-Bükk térsége élvezhette.
Az adatokból látható, hogy a települések közül a vízpartiak népszerűsége nőtt a legjobban a meleg nyári hónapok alatt. A legmagasabb belföldi szálláshelyi forgalombővülést a nyár első két hónapjában Velencén mérték, ahol 38%-kal több, 29 ezer vendégéjszakát töltöttek, mint egy éve ilyenkor. 33 ezer éjszakával Balatonkenese is erőteljes, közel 28%-os emelkedést mutatott, és Makón is több mint ötödével (21%) magasabb, 11 ezer vendégéjszakás hazai szálláshelyi forgalmat mértek ebben a két hónapban. A nemzetközi vendégek szálláshelyi forgalmát tekintve a legnagyobb, több mint 32%-os növekedést Debrecen mondhatta magáénak, 62 ezer vendégéjszakát elkönyvelve. Siófok és Kecskemét is hasonlóan jelentős mértékű, közel 27- 27%-os növekedést ért el, előbbi 184 ezer, utóbbi 30 ezer vendégéjszakát köszönhetett nemzetközi vendégeinek.
A nyár első két hónapjában így a vidéki szálláshelyek összesen 142,8 milliárd forint árbevételt értek el, 12%-kal magasabbat, mint tavaly ilyenkor. Ebből mintegy 10,8 milliárd forintot a belföldi turizmus motorjának tekinthető SZÉP Kártyával fizettek a vendégek, ez a belföldiek összes költésének 12%-át tette ki.
A Magyar Turisztikai Ügynökség
A turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata, amely a GDP mintegy 12 százalékát állítja elő. Tavaly 16 millió vendég több mint 41 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken. Az ágazatban működő közel 100 ezer hazai zálláshelyszolgáltató-, vendéglátó- és attrakcióüzemeltető kis- és közepes vállalkozás csaknem 400 ezer család megélhetését biztosítja. Az ágazat versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség. A turizmus kormányzati csúcsszervezete a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) révén napi szinten lát rá az ágazat eljesítményére. Az MTÜ feladata az ágazat magas szintű, adatalapú irányítása, turizmusfejlesztési stratégiák meghatározása, a jogszabályi környezet versenyképességet támogató alakítása, valamint az országmárka építése. Marketing és értékesítési kampányok révén aktívan hozzájárul ahhoz, hogy országunk még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon mind a külföldi, mind a belföldi utazók számára. Stratégiai célja, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen. További információk és térségi trendriportok: igyutazunk.hu
