Új fejezetet írt a magyar operatörténetbe a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, ugyanis egy ősbemutatót állított színpadra Kovács Lehel Előjáték Lear királyhoz címmel, amely Molnár Ferenc egyfelvonásos helyzetvígjátéka nyomán készült, a zenét pedig Iván Sára, a színház fiatal zeneszerzője komponálta. A pénteki premiert szűnni nem akaró tapsvihar zárta.
Bánáti Kálmán, a híres színész halálra váltan ront be a Nemzeti Színházba, ahol egy óra múlva kezdődik a Lear király előadás. Revolverrel üldözi egy féltékeny férj és annak barátja, nyomukban az in flagranti kapott feleség. Az egész színház a csapodár Bánáti segítségére siet, fodrász, ügyelő, asszisztens, kellékes, díszítő, portás; az előadás szereplői: Burgund hercege, Cordelia és a Bolond, valamint a karmester és a komplett zenekar. A Takarítónő kárörömmel szemléli a színész vircsaftot. Vajon sikerül-e újra elaltatni a felébresztett oroszlánt és megmenteni az előadást?
Az Előjáték Lear királyhoz remekül kibontakoztatja Molnár Ferenc humorát és a színházi világ iránti szeretetét. Az, ahogyan bemutatja a kulisszák mögötti életet és az emberi gyarlóságokat és sebezhetőségeket, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, a karakterek és a történet pedig időtlenek, így a mű remek alapot szolgáltatott Perczel Enikőnek, aki librettóvá formálta.
Az opera komponálására a vezetőség kérte fel a társulat karmester-korrepetitorát, Iván Sárát, aki zeneszerzőként is elismert, fiatal kora ellenére már számos nemzetközi díjat tudhat a neve mellett. Sáráé volt a választás, hogy melyik Molnár Ferenc egyfelvonásost dolgozza fel, és mivel a lelkes kecskeméti közönség minden lehetőséget örömmel fogad, amikor betekinthet a színházi kulisszák mögé, ezzel a darabbal ezt az igényt tökéletesen ki tudják elégíteni. Iván Sára igyekezett a szereplők személyiségeire szabva írni a zenét, így a karakterek jellemzőitől függően viselnek kortárs vagy klasszikusabb zenei jegyeket.
Az előadás a klasszikus opera és a modern vígjáték elemeit ötvözi Kovács Lehel rendezésének köszönhetően, ezzel igyekeznek minden korosztály számára vonzóvá tenni az opera műfaját.
A produkció egyik különlegessége, hogy a teátrum teljes zenei tagozatát a színpadon láthatják a nézők: az énekkar tagjai tanúbizonyságot tettek arról, hogy az opera műfajában is otthonosan mozognak, illetve rendhagyó módon a zenekar szerves része lett a színpadképnek. Hozzájuk országosan ismert operaénekesek csatlakoztak vendégművészként. A főszereplőt, a nagy csábító hírében álló Bánáti Kálmán színészt Bognár Szabolcs alakítja, az érte rajongó Helént Laczák Boglárka, míg a megcsalt férjet Tötös Roland és Serbán Attila. A Takarítónő az eredeti művel szemben ezúttal hangsúlyos szerep, amelyre a kecskeméti származású Csereklyei Andreát kérték fel. A további szerepekben Kristóf István, Schupp Gabriella, Simon Kata, Kelemen Örs, Monos M. Franciska, Mátyási Áron, Cselóczki Tamás, Mike-Nagy Kitti, Balázs Zsófia, Puskás Gyula és Turjányi Mátyás látható.
A látványos díszletet Molnár Anna tervezte, a jelmezek Pirityi Emese nevéhez fűződnek, míg a játékmester Szegvári Júlia. A zenei vezető Károly Kati volt, a karmesteri pálcán Drucker Péter és Iván Sára osztoznak, a zenei munkatársak Madarász Éva Andrea és Kerényi Mariann.
Az Előjáték Lear királyhoz január 17-től látható a Kelemen László Kamaraszínházban.
