Interjú Vedelek Norberttel, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnökével
Az eddigi alapokra építve továbbra is a vármegyei minden településére jutnak terület- és településfejlesztési források – mondja Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke, aki tavaly októberben vette át elődje, Rideg László munkáját. Az önkormányzat hangsúlyt tesz a gazdaságfejlesztésre, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítésére, a turisztikára – és az elsivatagosodás elleni küzdelemre is.
Az előző ciklusban alelnök volt. Automatikus volt, hogy Ön lesz a következő elnök?
Egyáltalán nem. Nem pozíciókat, hanem feladatokat osztunk. A Fidesz-KDNP vármegyei közéletében sok kiváló politikus van, akik alkalmasak lettek volna erre a szerepre. Úgyhogy megtisztelő volt, amikor Rideg László elnök úr félig viccesen megkérdezte, hogy nem motiválna-e engem az elnöki munka. Természetesen igent mondtam, hiszen már 14 éve dolgozom az önkormányzati világban, és mindig is érdekelt a területfejlesztés. Az elnöki tisztség nagy megtiszteltetés, de hatalmas felelősség is egyben.
Bács-Kiskun egyik legfontosabb feladata a település- és területfejlesztés. Ezeket a beruházásokat az előző uniós költségvetési ciklusban a TOP programon belül finanszírozták, 2024-től pedig a TOP Plusz programból. Mi a prioritás a fejlesztések tekintetében?
A Bányai Gábor elnök úr által meghonosított rendszerben folytatódó Rideg- korszak megalapozta azt a területfejlesztési irányt és azokat a forráselosztási mechanizmusokat, amiknek köszönhetően a vármegye összes településére jutott fejlesztési forrás. Továbbra is ezen az alapon biztosítjuk a TOP Plusz program működését.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében összesen 117 milliárd forintból 782 projekt valósult meg a vármegyében. Ez országos szinten is kiemelkedő teljesítmény. A TOP Plusz program keretében hasonló nagyságrendű fejlesztési forrás érkezik a vármegyébe.
Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű vármegyéje, ezért a területi fejlődés vidékenként eltérő. Oda kell figyelnünk a leszakadó térségekre is. A TOP Plusz programban ez a cél már hangsúlyosan megjelenik. A másik fontos tényező, hogy Kecskemét mellett immár Baja is megyei jogú város. Úgy gondolom, hogy ebben a ciklusban több pólusú megyét kell létrehoznunk; ennek érdekében erősítjük a vidéki jelenlétet, talán ezzel győzzük le a nagy távolságokból adódó hátrányokat, és lehetőséget biztosítunk a lakóhelyhez közeli ügyintézésre.
Soknemzetiségű vármegye is vagyunk: ahány táj, annyi népcsoport, kultúra, nemzetiség és világlátás. A megye déli részén, a Bácskában különösen kirajzolódik ez a sokszínűség. A nemzetiségi önkormányzatokkal való kapcsolattartás továbbra is kiemelt feladatunk. A cigánysággal való együttműködést pedig új szintre emeljük. Az országban talán elsőként lett roma alelnöke a vármegyei önkormányzatnak.
Az elmúlt években példaértékű munka zajlott Bács-Kiskun vármegyében a közösségi identitás, a kulturális örökség megőrzése és a társadalmi kohézió erősítése terén. A következő években mire fókuszálnak az önkormányzat által megvalósítandó projektek során?
Építünk az előző évek eredményeire. A „Bács-Kiskun, jó itt lenni!” program célja, hogy a helyi közösségek összetartozását és életminőségét növelje, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű csoportokra: gyermekekre, nőkre, tanyán élőkre, mélyszegénységben élőkre, fogyatékkal élőkre, idősekre és a roma lakosságra
A projektet Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata, a Bács-Kiskun Megyei Szabadidősport Szövetség (BácsSport), valamint a FŐNIX Kulturális és Ifjúsági Egyesület valósítja meg, ugyanakkor nagyban számítunk a települési
önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek együttműködésére. A Bács- Kiskun Vármegyei Rendőr főkapitánysággal és a Bács-Kiskun Vármegyei Polgárőr Szövetséggel külön együttműködési megállapodást is kötöttünk annak érdekében, hogy a vármegyét még élhetőbb hellyé tegyük.
A következő években többek között érzékenyítő és drogprevenciós előadások, munkaerő-piaci képzések, egészségfejlesztő és prevenciós, valamint digitális kompetenciafejlesztési programok valósulnak meg a vármegye 11 járásában. Lesznek továbbá olyan rendezvények is, amelyek a fiatalok helyben maradásához járulnak hozzá, vagy éppen a klímaváltozásnak leginkább kitett településeken élőknek nyújtanak segítséget. Tervben vannak bűnmegelőzési programok is, illetve gazdaságélénkítő projektek – bizonyítandó, hogy az identitás, a közösség és a felzárkózás szó szerint is összefügg egymással.
A közösségépítés és a hátrányok kiegyenlítése mellett a gazdaságfejlesztésre is hangsúlyt teszünk, ezt szolgálja a Paktum Plusz elnevezésű program. Ebben szerepet kap a foglalkoztatásbővítés is, fókuszálva a 30 év feletti inaktívak és az 50 év feletti regisztrált munkanélküliek célcsoportjára. A közösségi alapú gazdaságfejlesztést is szeretnénk erősíteni: az egyes térségek jellemzőit és igényeit figyelembe véve aktívan szeretnénk segíteni a helyi vállalkozások, szolgáltatók, termelők összefogását.
De természetesen továbbra is fontosnak tartjuk a turisztikai beruházásokat. Ezek közé tartoznak a DVCS és a Vajas csatornákra kidolgozott víziturisztikai fejlesztések, illetve a folytatódó kerékpárútépítések.
Említette a klímaváltozást. Az elsivatagosodás elleni küzdelemben mi a vármegyei önkormányzat mozgástere?
Prioritásként szerepel az előttünk álló ciklusban a vízkérdés. Láthatjuk a szélsőséges időjárási változásokat: a nyáron aszálytól sínylődtünk, két hét alatt pedig árvízhelyzet alakult ki. Éppen ezért kiemelt feladatot kap a Duna–Tisza közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács a következő időszakban. Jó hír ezzel kapcsolatban, hogy a homokhátsági vízutánpótlási projekt első ütemének engedélyes tervei már rendelkezésre állnak, a második ütem tervei pedig készülnek. A megvalósítás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz forrásaiból kezdődhet el, és van arra is esély, hogy plusz uniós forrást találnak erre a célra. Hangsúlyozta: a Kvassay-szivattyútelep felújítása már zajlik, ami előfeltétele a homokhátsági projekt megvalósításának is.
Névjegy
Vedelek Norbert Kiskunhalason született 1980-ban, de Baján nőtt fel. Felsőfokú tanulmányai Szegeden végezte. 2006-ban Zsigó Róbert országgyűlési képviselő irodavezetője lett, 2010-től pedig a bajai polgármesteri kabinetet vezette. Hivatalnokként, irodavezetőként széles rálátást szerzett az önkormányzati világra és az államigazgatási rendszerre. 2014 és 2019 között Baja alpolgármestereként dolgozott. 2019-ben a vármegyei közgyűlés alelnöke, 2024- ben pedig elnöke lett. Feleségével és két gyermekével Baján élnek.
