Zöld és digitális – A jövő már most épül
Öt év, amely formálja a jövőnket – így foglalható össze Kecskemét frissen elfogadott Gazdasági Programjának ambíciója. A város új stratégiai dokumentuma nem pusztán terveket sorol: egy élhetőbb, erősebb, zöldebb, okosabb és összetartóbb Kecskemét vízióját rajzolja elénk. Olyan várost, amely minden kecskemétiért van. És minden kecskemétiről szól.
Városunk, ami megtart és felemel
A program egyik legfontosabb üzenete az, hogy Kecskemét – erőforrásaira, hagyományaira és közösségeire támaszkodva – képes a megújulásra. A dokumentum világosan megfogalmazza: a cél nem csupán a versenyképesség növelése, hanem az élhetőség biztosítása. Ez nem hangzatos frázis – hanem a családok, a fiatalok, az idősek, a vállalkozások és az itt dolgozó szakemberek mindennapi életminőségének javítása.
Az önkormányzat a város erejét a benne élő emberekben látja – ezért a megtartó városépítés kulcselemei a minőségi közszolgáltatások, a lakhatás javítása, a gyermekekről, idősekről, rászorulókról való gondoskodás, valamint az egészség és kultúra fejlesztése.
Kompakt, zöld, digitális – az új városmodell
A dokumentum a „kompakt város” elvét hirdeti, amely a szétterülés helyett a jól strukturált, összekapcsolt és elérhető városi alközpontokra épít. Homokbánya, Katonatelep, Kadafalva – ezek nem peremrészek többé, hanem a jövő kis centrumai. Fejlődő városrészek, amelyek új bérlakásokkal, közösségi terekkel, óvodákkal és szolgáltatásokkal bővülnek.
Ugyanakkor a zöld szemlélet nem csak városképi kérdés. Kecskemét célja a zöld- és kékinfrastruktúra bővítése: új fásítások, esőkertek, vízmegtartó rendszerek, hűsítő közterek – a klímaváltozás kihívásaira adott konkrét válaszokkal. A „Szabadba Kecskemét” program az aktív életmódot, a sportot és a szabadtéri élményeket is támogatja.
És közben fejlődik a város digitális infrastruktúrája is: az okos város nem a jövő, hanem a jelen. A digitális infrastruktúra fejlesztésével, valamint a városi szolgáltatások modernizálásával Kecskemét nem csupán versenyképességét kívánja növelni, hanem egyben kényelmesebb és gyorsabb ügyintézési lehetőségeket kínál majd lakóinak. Digitális platformok kialakítása, okos megoldások alkalmazása a közösségi közlekedésben és városi szolgáltatásokban mind hozzájárulnak majd ahhoz, hogy Kecskemét valódi 21. századi településsé váljon.
Munka, tudás, fejlődés
A gazdasági növekedés középpontjában továbbra is a járműipar áll, de a cél a diverzifikáció. A város stratégiai válasza az, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a logisztika, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és az innovációs ágazatok. A Déli Iparterületen újabb hazai és nemzetközi beruházások valósulnak meg, több száz új munkahelyet teremtve.
A gazdasági programban hangsúlyosan jelenik meg a társadalmi integráció is. Az egészségügyi ellátás, a szociális támogatások fejlesztése, valamint az oktatási intézmények korszerűsítése révén Kecskemét minden lakosának lehetősége nyílik arra, hogy aktívan részt vehessen a város életében. A nevelési és kulturális intézmények bővítésével és a helyi identitást erősítő közösségi programokkal pedig a városvezetés azt kívánja elérni, hogy a kecskeméti polgárok még jobban kötődjenek lakóhelyükhöz.
Lakhatás, ami elérhető
A program hangsúlyosan foglalkozik a lakhatási kihívásokkal. A családok, fiatalok és szakemberek helyben tartása nem lehetséges megfizethető lakások nélkül. Ezért az önkormányzat továbbra is nagy figyelmet fordít a bérlakás-rendszer bővítésére és korszerűsítésére, hogy minél több család számára váljon elérhetővé a biztonságos, modern otthon. Ezen túl a lakásfejlesztéshez szükséges területeket előkészítse is feladat: telekalakítással, közművesítéssel és új építési telkek kijelölésével támogatva a fejlesztéseket. A cél világos: legyen hol és legyen miért maradni Kecskeméten.
Közlekedés és közösség – hálózati városépítés
A városfejlesztés nem csak fizikai beruházás. A cél egy hálózatos város: erős belső és külső kapcsolatokkal, jól működő közlekedéssel, korszerűsödő elővárosi vasúti összeköttetésekkel és kerékpárutakkal. A Károly Róbert körút II. ütemének 2023-as megvalósítása fontos mérföldkő volt a városrészek közötti útkapcsolatok fejlesztésében. Ehhez a program most újabb projektekkel csatlakozik: többek között a kisörút felújításával és a hiányzó útszakaszok kiépítésével. Emellett a közösségi közlekedés bővítése is hangsúlyt kap. A fejlesztések része az úgynevezett „módváltási zónák” kialakítása is – például Homokbányán vagy az Egyetem környékén –, ahol a vasút és más közlekedési módok hatékonyan kapcsolódhatnak össze.
De a hálózatiság túlmutat az infrastruktúrán. Együttműködés a vállalkozások, egyetemek, civil szervezetek és az önkormányzat között – ez az a kooperatív gazdaságfejlesztési modell, amely Kecskemét versenyképességének alapját jelenti. Ez a fajta közösségi építkezés az, ami többé teszi a várost, mint a benne álló épületek összessége.
Egy program, ami a kecskemétiekről szól
A Gazdasági Program nem ígéretek gyűjteménye, hanem egy összefoglaló, rendszerszintű, a valóságból építkező stratégia. Egyszerre racionális és érzelmi: számokkal és tervekkel, de emberekért.
Megőrzi, ami érték – és megújítja, ami elavult. Célja nemcsak egy jobb Kecskemét, hanem egy igazságosabb, együttérzőbb és inspirálóbb város. Egy hely, ahol jó élni – és ahol jó jövőt építeni.
A Déli Iparterületen újabb hazai és nemzetközi beruházások valósulnak meg, több száz új munkahelyet teremtve
A kiskörút felújítása a rövidtávú tervek között szerepel
Az oktatási intézmények korszerűsítésére eddig is és az elkövetkezőkben is nagy hangsúlyt fektet a városvezetés
