Fegyverszünet 1945 című konferencián adott elő Végső István történész június 10-én. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézetben a második világéges évfordulója okán az MTA II. Világháború Története Albizottság szervezésében egész napos tudományos tanácskozás volt.
A konferencia hazai és nemzetközi eseményeken, példákon át mutatta be a szörnyű pusztítással járt és mintegy ötvenöt millió ember életét kioltó eseménysor végét lezáró esztendőt.
Végső István történész Károk, romok, gyárak – szemelvények a magyar vállalatok, szövetkezetek, pénzintézetek kárjelentéseiből, 1945 Magyarországon címmel tartott előadást. 1945 első felében, a szovjet front átvonulását követően azonnal megkezdődött, folytatódott a háborús károk összeírása, összegzése. Már 1945 előtt is – főként a légi háború okozta károkat – jelentették az intézetek, vállalatok, de 1945 után megtörténik a „végleges” összeszámlálás. Néhány magyarországi esetpéldán keresztül mutatta be a kutató, hogy mekkora kárt szenvedett egy-egy főként ipari, közlekedési objektum, illetve ezeknek a levéltári (gazdaságtörténeti) dokumentumoknak a háborús kutatása szempontjából milyen (más) jelentősége is van. Felhívta a figyelmet a háborús kárstatisztika a szakirodalom és szakértők által használt számsorának gyenge pontjaira. A 21-22 milliárd pengős háborús kár, mellett a nemzeti vagyon (1938) és vagyonvesztés (1945) végösszegét is érdemes lenne levéltári források bevonásával újraszámolni.
