Szalkszentmárton tovább fejlődik
Bács-Kiskun vármegye északi részén, a Kunszentmiklósi járásban található Szalkszentmárton. A csaknem háromezer lelkes község a Duna árteréhez való közelségével, kulturális örökségével és
vendégszerető közösségével igazi rejtett kincs a vidéki Magyarország térképén.
Szalkszentmárton különleges helyet foglal el a magyar irodalom történetében: itt élt és alkotott Petőfi Sándor 1845–46-ban. A Petőfi Emlékmúzeum a község egyik legfontosabb kulturális látnivalója: a kiállítás a költő szalkszentmártoni időszakát, a helyi kapcsolatait és a korszak irodalmi életét mutatja be. A múzeum a település kulturális életének központja is, ahol irodalmi estek, megemlékezések, iskolai programok várják az érdeklődőket.
A település lakói nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok megőrzésére. A falunapok, szüreti mulatságok, közösségi programok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Szalkszentmárton ne csak lakóhely, hanem valódi otthon legyen. Az év során számos visszatérő esemény zajlik a Művelődési Ház szervezésében: télűző népszokások, pünkösdi és szüreti felvonulások, néptáncbemutatók, gyermekeknek szóló játszóházak, valamint adventi vásár és karácsonyi ünnepség.
A Kiszebáb-égetés minden évben látványos közösségi élmény. A Szalki Majális és járműves felvonulás igazi falusi fesztiválhangulatot teremt: májusfát állítanak, a falut traktorok, lovas fogatok és motorok vonulása járja be, a gyerekek pedig saját kis járműveikkel vesznek részt. Nyáron a Múzeumok Éjszakája különleges élményt kínál
betyárbemutatóval, zenével és gasztronómiai programokkal. A falunap alkalmával újkenyérszentelés, kitüntetések átadása és kulturális műsorok színesítik a napot.
Ezek az események nemcsak a hagyományőrzést szolgálják, hanem erősítik a lakosok összetartozását és identitását.
Mint a polgármester, Gulyásné Horváth Tünde elmondta, az elmúlt időszak legjelentősebb beruházása a belterületi útfejlesztés volt, amely a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg. A 150 millió forintos uniós támogatásból egy új gyűjtőút épült a Vecsei úttól a Tópart utcáig, összesen több mint 600 méteres szakaszon. A cél a község központjának tehermentesítése volt: az iskola, az óvoda és az önkormányzati hivatal megközelítése így biztonságosabbá vált, a teherforgalom egy része pedig kikerült a belső utcákból.
„Fontos volt számunkra, hogy a központ forgalmát csökkentsük, hiszen az intézmények környezetében a gyermekek biztonsága mindennél előbbre való” – fogalmazott a polgármester.
A Magyar Falu Program keretében sor került a József Attila utca felújítására, a faluház korszerűsítésére (fűtés, belső terek), valamint játszóterek bővítésére.
2024-ben több belterületi utca – köztük a Zrínyi, Szőlő, Báthori és a Hősök tere – is megújult, összesen mintegy 60 millió forintos beruházásból. Emellett egy új játszótéri forgó is települt 3 millió forintból. Folyamatban van a Hársfa és a Diófa utca felújítása is, 23,5 millió forintos támogatással.
Szalkszentmárton nemcsak a helyi közösségben aktív, hanem nemzetközi szinten is ápolja hagyományait. 1998 óta írásban is megerősített testvértelepülési kapcsolatot tart fenn az erdélyi Felsőboldogfalvával, amely még 1941-ben indult. 2024 augusztusában a határon túli magyar közösség 50 fős delegációját látták vendégül, közös fellépésekkel, múzeumlátogatással és családoknál történő elszállásolással. Az esemény hozzájárult a magyarságtudat erősítéséhez, a kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez.
Szalkszentmárton hosszú távú fejlesztési koncepcióban gondolkodik. A cél, hogy a község egyszerre legyen modern és hagyományőrző, olyan hely, ahol a fiatalok és az idősek egyaránt otthon érzik magukat.
„A legfontosabb számomra, hogy Szalkszentmárton egy olyan hely legyen, ahol a fiatalok és az idősek egyaránt otthon érzik magukat. A fejlesztéseink mind ezt a célt szolgálják” – hangsúlyozta Gulyásné Horváth Tünde.
