A 2002. november 26-án alakult Magyarországi Tájházak Szövetsége (2023. 10.09-től Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége), röviden Tájházszövetség a Kárpát-medencei magyar tájházak, valamint a hazai nemzetiségi tájházak összetartozását képviseli. Célja, hogy civil szakmai szervezetként segítse a tagsághoz jogi vagy egyéni tagként tartozó közel háromszáz tájház, valamint a hazai szabadtéri múzeumok és a köréjük szerveződött közösségek életét, hálózatba rendezve kapcsolja össze a tájházak hatékony, fenntartható és szakmai működtetését, kulturális piaci pozícióinak erősítését.
Magyarországon több, mint 650 tájházról, közülük 200 muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkező, helyben megőrzött, népi építészeti értéket képviselő, enteriőr kiállítással rendelkező és látogatható tájházról, valamint kétszázat meghaladó határon túli, magyar vonatkozású néprajzi gyűjteményről tudunk. A szabadtéri múzeumokat a szervezetben a központi intézmény, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum képviseli, és dolgoznak benne a hazai regionális skanzenek, mint a Sóstói Múzeumfalú, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a Vasi Skanzen, a Göcseji Múzeumfalu munkatársai is. Az egyetemes kulturális értékek megőrzésére létrehozott UNESCO Világörökségi Várományosi Jegyzéken 2000 óta szerepel a magyarországi tájházak hálózata jelenleg 109 műemléki védettséggel rendelkező, működési engedélyes tájházzal. Honlapunkról további információkat nyerhet a szervezetről: www.tajhazszovetseg.hu
A Tájházszövetség 2002-től, immár húsz éve a tájházhálózat számára teremt meghatározó közösségi és szakmai programokat, és folyamatos képzéssel, közösségfejlesztéssel, kommunikációval segíti a fenntartókat, működtetőket. Kiemelten fontos a tájházak alapvető feladatának, a kiemelten értékes népi építészeti értékű épületek, valamint a bennük összegyűjtött kulturális értékek szakszerű védelmének, kutatásának és bemutatásának magas szinten történő képviselete. A tevékenység fő iránya az értékmegőrzés, a valós alapokon nyugvó hagyományápolás szellemi és tárgyi feltételeinek következetes segítése, valamint közreműködés abban, hogy a tájházak működtetői felkészültek legyenek a látogatói igények megismerésére, és ezekhez igazodó, élményt nyújtó szolgáltatások biztosítására.
A Tájházszövetség elnökségi tagjai régiók szerint dolgoznak, a vezetésben a hazai szlovák, német és horvát nemzetiségi tájházak képviselői, valamint a határainkon túli magyar tájházak ügyét felvállaló elnökségi tagok is helyet kapnak. A több mint két évtized alatt szoros együttműködést alakított ki egyesületünk a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal, valamint közös programokat szervezett a határainkon túli magyar nyelvterületek tájházaival, azok vezetőivel a szerbiai Vajdaság, Szlovákia, Horvátország, Kárpátalja, Erdély, Szlovénia és Ausztria területén.
Egyesületünk szakmai tevékenységében központi helyen szerepel az ismeretterjesztő, tudásátadó és identitást őrző, alakító tevékenység, melynek során:
− regionális találkozókat szervezünk, ahol a résztvevők megismerhetik a tájházak fejlesztési kérdéseit, helyi sajátosságokra alapozott programjait, a helyi közművelődésben, hagyományőrzésben, népművészetben, identitásnövelésben alkalmazott módszereket.
− 2003-tól minden év őszén megrendezzük országos konferenciánkat, ezen a szakmai előadások mellett a kapcsolatépítés kap kiemelt jelentőséget.
− Tájházi műhely címmel szakmai továbbképzési programot alakítottunk ki. A továbbképzések kiteljesedéseként valósult meg a Tájházi Akadémia, Tájház vezetési ismeretek címmel pedig az akadémia tananyaga kiadvány formájában is megjelent 2012-ben, elektronikus formában pedig honlapunkról elérhető.
− Kiemelt eseményünk a 2013 óta megszervezett Tájházak Napja, amely évenként immár közel száz helyszínen tavaszi kapunyitóként kulturális és közösségi programokkal csalogatja a látogatókat.
− Szövetségünk évről-évre meghirdeti Az Év Tájháza pályázatot, amelynek fő célja a tájházak szakmai színvonalának növelése és az átlag feletti, példaértékű házak fokozottan ismertté tétele.
− Az Év tájházvezetője, valamint a Szablyár Péter Emlékplakett elismerésekkel díjazzuk a tájházak érdekében végzett kiemelkedő személyi teljesítményeket.
− A Szövetség kiadványa, a Tájházi Hírlevél évente négy alkalommal jelenik meg, és elektronikus formában is elérhető honlapunkról.
− A szervezet honlapja, a www.tajhazszovetseg.hu 2022-től megújult formában biztosít széles körű hozzáférést a tájházakra vonatkozó tudáshoz, és a tájházak bemutatását, a szervezet kiemelt eseményeinek bemutatását is kiemelt feladatának tekinti.
− 2023-ban, szervezetünk létrejöttének 20. évfordulója alkalmából összefoglaló kiadványt jelentettünk meg tevékenységünkről Tájházi közösségekkel a tájházakért. 20 éves a Tájházszövetség címmel. (Szerk: Bereczki Ibolya-Hegedűsné Majnár Márta-Kapitány Orsolya. Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége. Noszvaj, 2023.)
Miért fontos napjainkban egy tájház, a tájházak és szabadtéri múzeumok hálózata?
A tájházak épületükre, gyűjteményükre és kiállításaikra alapozva a helyi közösségek számára a találkozás színterei és a helyi tudás átadásának helyszínei, egyben identitásuk formálói. Egy tájház odaköt a szülőföldhöz, hozzákapcsol a múlthoz és bekapcsol a közösségbe. A tájházak nemcsak a tárgyi kultúra megmaradásának eszközei, hiszen a bennük tartott közösségi alkalmak révén a népszokások, a népművészet helyi emlékeit is bemutatják, továbbélésüket, újra felfedezésüket elősegítik. A szabadtéri múzeumok küldetése kettős szervezetünkben: áttelepített épületeikkel, berendezéseikkel, kiállításaikkal, programjaikkal sajátos eszközeiket alkalmazva széles közönség számára mutatják be a paraszti, mezővárosi világ építészeti és kulturális értékeit, valamint fontos köznevelési és társadalmi hatást váltanak ki. Mindezeket túl a tájházak fenntartói, gondozói és közösségei számára mintaadó, tudást közvetítő, hálózatépítő intézményekké is váltak a közelmúltban, hatásuk a tájházak jelenét és jövőjét is formálja.
A Tájházszövetség célja, hogy az egyes településeken a helyi közösségek minél inkább megismerjék saját múltjukat, magukénak érezzék az értékőrzés és hagyományápolás ügyét. Fontosnak tartjuk, hogy egyre aktívabban és lelkesebben, szakszerű tudással kapcsolódjanak bele a tájházak körüli tevékenységekbe, hogy élettel és korszerű, vonzó tartalommal töltsék meg népi építészeti értékeinket. Tapasztalataink szerint azok a tájházak működnek a legeredményesebben, amelyek mögött helyi civil összefogásról tudunk. Jelenlétük szellemi tőkét, kreatív energiákat, minőségi szolgáltatásokat és nagyobb hatékonyságot jelent.
Egy jól működő, a közösség tagjai által sajátjuknak érzett tájház és szabadtéri múzeum egyszerre eredménye, kifejeződése és inspirálója a közösségi összefogásnak. A közösségi célú működés révén a tájházak lehetőséget teremtenek arra is, hogy a Kárpát-medencében élő népek, nemzetiségek megismerjék egymás kulturális hagyományait, és ezáltal kölcsönösen és egyre jobban elfogadják egymást. Az általunk szervezett programok (országos- és regionális találkozók, szakmai műhelyek), kiadványaink a fenntartók meglehetősen heterogén ismereteit egészítik ki, elérhetővé téve a tagság számára, hogy mások tapasztalatait beépíthessék sajátintézményük üzemeltetésébe. A Tájházszövetség civil szervezetként ezzel is továbbadja a tájházak „gazdái” számára a legfontosabb értéket, a tudást. Az aprófalvak, kis települések életében ezek a multifunkcionális kulturális terek biztosítják a kis közösségek fennmaradását, kínálatukkal ablakot nyitva a világra. Tevékenységünkkel hozzájárulunk, hogy tájházaink az örökségvédelem, a helyi hagyományok és a kultúra megtartása, a hagyományőrzés révén a helyi és nemzetiségi identitás alakítóivá, a vidékfejlesztés motorjává váljanak.
