Kimagasló énekeseit felvonultatva: Fatma Said, Marianne Crebassa, Pene Pati, Alexandros Stavrakakis; a Berlini Rádió Kórusával és a Michael Sanderling vezényelte Luzerni Szimfonikus Zenekarral rögzítette a Warner Classics a jelenlegi hanglemezpiac legújabb sztárfelvételét. Melyen egy igazi felfedezésként Fazil Say: Mozart és Mevlana című szerzeményének ősbemutatóját is meghallgathatjuk.
Mozart halotti miséje, mely utolsónak is tekinthető, befejezetlen műveként maradt az utókorra, a Constanze által felkért Süssmayr kiegészítéseivel is remekül megállja a helyét – olyannyira, hogy az európai zene egyik csúcspontjaként tekinthetünk rá. De ennek ellenére mindig is a rejtélyek, a találgatások, a megoldások Requiemje volt az elmúlt évszázadok során.
Fazil Say: napjaink kiemelkedő zongoraművésze, és egyben kortárs zeneszerző nem szándékozik követni Beyer, Maunder vagy éppen Levin törekvéseit, és nem készített új hangszerelést vagy kiegészítést Mozart Süssmayr által befejezett Requiemjéhez – hanem mintegy a saját függelékeként megírta ’Mozart ve Mevlana’ – azaz ’Mozart és a Mester’ című kéttételes, huszonnégy percnyi kommentárját a műhöz – a Luzerni Szimfonikus Zenekarnak ajánlva, mellyel már negyedszázada dolgoznak együtt.
Mozart Requiemjét senkinek sem kell bemutatni: születése óta az egyik legnépszerűbb zenemű, melyből rengeteg előadás és felvétel is született – és fog is még. Kétségtelenül az egyik legmagasztosabb mű az európai egyházi zenében, akár templomokban, akár hangversenyteremben adják elő – a zene azonnal megával ragad és megérinti a közönség szívét.
Fazil Say török zongoraművész és zeneszerző erre kapcsolódva, és egyaránt tisztelegve Mozart és Mevlana előtt – üzenet értékű világszemléletét öntötte muzsikába. Mozart és Mevlana című művén keresztül személyes és bensőséges török nyelvű gyászmiséjével válaszolt Mozartéra, amely hasonlatosan nagy zenekarral, kórussal és négy szólistával szólaltatja meg a XIII. századi szufi filozófus-költő: Rúmi – vagy ahogyan kizárólagosan rá használják a kifejezést: – Mevlana, a Mester szavait.
A világ egyik legolvasottabb költője: Rúmi a mai Afganisztánban született, de élete nagy részét Konya városában töltötte, amely Törökország modern fővárosától, Ankarától mintegy 270 kilométerre délre található – ahol Fazıl Say is született. Rúmi teljes török megszólítása Mevlânâ Celâleddîn-i Rûmî (a „Mevlânâ” jelentése „Mesterünk”, a Rúmî pedig az Anatóliához fűződő kapcsolatát jelzi). A „Mozart és Mevlana” című művében Fazıl Say olyan verseket zenésített meg, amelyeket az eredeti perzsa nyelvből fordítottak törökre. A toleranciát és a szellem nagylelkűségét hirdetve ezek a versek a „Yine Gel” (magyarul „Gyere vissza”) és a „Yedi Öğüt” (A hét alapelv).
A Mozart ve Mevlana bemutatásakor Fazıl Say ezt mondta: „Mevlana egy nagy filozófus a keleti világból – a Keletről. Én Törökországból származom. Azt gondoltam: Miért ne egyesíthetnénk Keletet és Nyugatot szeretetben és barátságban a nagy filozófus, Mevlana szövegein és egy zseniális zeneszerző, mint Mozart zenéjéből vett idézeteken keresztül egy folyékony zenei térben? … Mozart összes művét zongorán játszom, és mindegyiket fel is vettem. Tehát Mozart nagyon különleges szerepet játszik az életemben … Életünket a barátság hidjainak építésével kellene töltenünk … Meg kell próbálnunk barátok lenni, kompromisszumot kötni, békét teremteni … Mozart zenéje az emberiség zenéje. Hasonlóképpen, Mevlana szavai egyesítik az embereket vallásuktól vagy meggyőződésüktől függetlenül.”
„Egy világpremier mindig újjászületés egy zeneszerző számára.” – folytatta Say. „A zeneszerző hozzá akar járulni a zenei repertoárhoz, és valami újat akar mondani.” És természetesen örülünk, amikor nagyszerű zenészek játsszák, megértik és életre keltik… Fantasztikus felállás: Fatma Said Egyiptomból, Marianne Crebassa Franciaországból, Pene Pati a csendes-óceáni Szamoa szigetéről, Alexandros Stavrakakis pedig Görögországból. A Rundfunkchor Berlin valóban egyedülálló, és több mint 25 ország képviselteti magát a zenekarban. Mindenféle vallású emberek, akik a zene ügyében gyűlnek össze, együtt játszanak, együtt lélegeznek. Ezt akartam tenni: hidat, szeretetet, barátságot teremteni Kelet és Nyugat között a zene által.”
Komlós József
