David Bowie tizedik, ’Station to Station’ című stúdió-albuma 2026. január 23.-án: azaz napra pontosan az eredeti megjelenés 50. évfordulóján – tért vissza limitált kiadású, fekete – valamint picture disc LP-ken.
De a lemez pontosan fél évszázados évfordulója mellett van egy szomorú aktualitása is a megjelenésnek: idén immáron pontosan tíz esztendeje, hogy a „rock kaméleonja”, az egész élete sorén trendeket diktáló, a popzenét újra és újra megújító David Bowie 2016. január 10- én elhunyt.
David Bowie ugyanis a modern popkultúra egyik legnagyobb hatású alkotója volt, aki folyamatos megújulásával és műfajokon átívelő víziójával generációk gondolkodását formálta. Az 1976-os ’Station to Station’ pedig pályájának egyik legösszetettebb és legrejtélyesebb fejezete.
A kiadvány a hetvenes években magára vett angol legenda: a „Thin White Duke”-ként (magyarul Vékony fehér gróf) alteregójának lenyomata, ahol a funk, a soul, az elektronika és az avantgárd elemei keverednek. A lemez egyszerre sötét, elegáns és kísérletező, hidat képez a ’Young Americans’ és a Berlin trilógia (’Low’, ’”Heroes”’ és ’Lodger’ című albumok) között.
A Warner/Parlaphone évfordulós kiadásának félsebességű újramaszterelését John Webber (Rachel Chinouriri, Clean Bandit, Burna Boy) végezte a restaurált mesterszalagok felhasználásával. A korongon mindössze hat zeneszám szerepel, köztük a „Golden Years”, mely Top 10-es sláger lett Európában és az Egyesült Államokban egyaránt.
A tízperces címadó dal, mely David Bowie korának német elektronikus zene és motorikus ritmusok iránti érdeklődésének lenyomata. Továbbá igazi kuriózum, hogy a „TVC 15” később, az 1985-ös Live Aid nyitódalaként közel kétmilliárd nézőhöz jutott el világszerte.
