Remekül sikerült februári a hagyományos program, a Fehértor. Ennek alkalmából a kunfehértói Tájház udvarán beszélgetés is volt a régi hagyományokról és a mai világ hatásairól. Végső István történész beszélt eleink életmódjáról, amik a téli népszokásokkal volt párhuzamba állítva. A szakembert Tóth István újságíró kérdezte az egykori népéletről.
A Fehértor program részeként megszervezett beszélgetésen szóba került a hagyományosabb ételek újabb divatja, szemben a „műanyaggal”, félkész, bolti árukkal. A zsír fontossága, és újrafelfedezése is hangsúlyt kapott.
Végső István történész beszélt a disznó, mint állat és szimbólum fontosságáról az ókori népek, az észak-európai hitvilág, de a középkor tekintetében is. De az is szóba került, hogy már 120 éve is arra panaszkodtak a régiek, hogy miként tűnik el ez a családi, rokoni, ismerősi kört érintő családi esemény. Anno három napig tartott egy disznóvágás, és már végül a birkát meg a baromfit is le kellett vágni, hogy jusson étel az asztalra.
Természetesen a rengeteg disznóvágáshoz kapcsolódó finomság között a halasi savanyú máj kiemelten volt kezelve. A térség egyik különleges étele az itteni nép kedvence. Furcsa nevű népi ételek is szóba kerültek. Pörcös hajtóka, böllérjózanító, görhe, kattancs és még sok más érdekesség hátterével kapcsolatban derült ki hasznos információ az érdeklődők számára.
Fotó: Végső Napsugár
