Elsa Dreisig negyedik Erato/Warner szólóalbumát a Genovai Teatro Felice Énekkara és Zenekara kíséretében és Massimo Zanetti vezényletével rögzítette – egy erős tematika mentén, mely az operák sebezhető és megsebzett hősnőinek legbelsőbb világát jeleníti meg a zene nyelvén.
Innen indul a lemez sokatmondó címe is: ’Fohász” – mely imaként, kérésként, könyörgésként sokféle formát ölthet az operák szereplőinek vívósásai közepette. A válogatáson szereplő, hősnőkön átívelő szerkesztési szándék pedig teljesen egyértelműen végig követhető, logikusan átlátható döntés az idén harmincötödik évét betöltő párizsi születésű Elsa Dreisig részéről. Erről ezt nyilatkozta a művésznő:
„Az operai invokációkat mindig is a tiszta varázslat pillanatainak találtam, mind a hallgatók, mind az énekesek számára. Az ilyen invokációk két dimenziót egyesítenek: az intimitás és a sebezhetőség világát, amely egyedi vokális színek palettáját hozza létre, és egy személyhez vagy valamilyen természetfeletti erőhöz való megszólítás aktusát, amely a jelenetet jellegzetes drámai intenzitással ruházza fel. Az intim és a drámai keveréke az, ami annyira megható számomra. A invokációk soha nem jelentéktelenek; inkább koncentráltak, mélyek és néha titokzatosak. A tiszta jelenlét pillanatai, ahol nincs mit bizonyítani, ahol a szereplő számba veszi a történteket, és hallhatjuk a lelkét a dalban.”
Elsa Dreisig – akit a Gramophone „generációja egyik legékesszólóbb és legelbűvölőbb énekesnőjeként” emleget – új megjelenésén tizenöt áriát és két dalt énekel, amelyeket 14 zeneszerző írt hat nyelven. Dvořák, Janáček, Puccini, Bellini, Wagner és Grieg művészetének legjavát megcsillantva idézi meg az operai világ legnagyobb – szopránok számára írt sikerdarabjait; mellettük pedig felfedezésre méltó ritkaságokat is tartogat. Mint például a két női zeneszerző: Amy Beach és Carolina Uccelli egy-egy áriáját.
Elsa Dreisig számomra inkább lírai szoprán, nem az a vastag erőteljes drámai hang, akit Toscaként vagy Wagner hősnőiként megszokhattunk – de még e szerepeiben is egészen különleges atmoszférát teremt, és nagyszerűen teljesít.
Egyszerűen végig lenyűgöző az a tisztaság, finomság, ahogyan az tökéletes énektechnikával felvértezett Elsa Dreisig minden egyes részletben ott képes lenni teljes valójában. Pedig a műsorában felvonultatott szerzők között igen nagy a stiláris különbség – mint ahogyan a megformált hősnők között is.
A végig jelenlévő lebegő esztétikai szépségen túl a másik, ami egyből megragadja az igényes operahallgatót, hogy a francia-dán származású szoprán milyen biztos kiejtéssel, és tisztán érthető hanglejtéssel énekel bármelyik itt megszólaltatott nyelven – az olasztól, vagy a franciától. a németen át egészen a dánig, a norvégig, vagy éppen a csehig. Lenyűgözően szórakoztató ez a kiválóan sikerült majd másfél órányi lemez a Massimo Zanetti által kiváló érzékkel vezényelt Genovai Teatro Felice Énekkara és Zenekara közreműködésével.
Komlós József
(A lemezen szereplő áriák és dalok:
Dvořák: Ruszalka – Dal a Holdhoz (Ruszalka)
Janáček: Jenufa – Jenufa imája
Puccini: Gianni Schicchi – O mio babbino caro (Lauretta)
Verdi: A végzet hatalma – La vergine degli angeli (Leonóra)
Bellini: Norna – Recitativo és Casta Diva (Norma)
Gounod: Mireille – Voici la vaste plaine (Mireille)
Grieg: Peer Gynt – Solveig dala
Puccini: Tosca – Vissi d’arte (Tosca imája)
Peter Heise: Király és Marsall – Aase áriája
Amy Beach: Extase – dal
Carolina Uccelli: Anna di Resburgo – Recitativo és ária (Anna)
Rossini: Korinthosz ostroma – Juste ciel! (Pamira)
Wagner: Tannhäuser – Allmacht’ ge Jungfrau! – (Erzsébet)
Gounod: Szapphó – O ma lyre immortelle (Szapphó)
Bizet: Clovis és Clotilde – Pierre, o doux souffle (Clotilde)
Verdi: Otello – Ave Maria (Desdemona)
Flotow: Márta – Rózsadal (Márta)
