Ünnepélyes megemlékezést és koszorúzást szervezett a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete és a Történelmi Vitézi Rend a magyar-amerikai barátság és az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségének Napja (Independence Day) tiszteletére július 4-én a budapesti Városligetben, George Washington szobránál.
A civil szervezetek által koordinált esemény kiemelt célja a két nemzet közötti történelmi és kulturális kötelékek iránti tisztelet kifejezése, valamint a szakmai és diplomáciai kapcsolatok elmélyítése volt. Az ünnepség keretében a két nemzet himnuszai elhangzását követően Végső István történész, levéltáros mondott ünnepi beszédet.
A szakember különleges perspektívából világított rá a két ország történelmi kapcsolódási pontjaira, az 1906-ban állított szobor árnyékában. „Aligha keletkezett még szobor oly szokatlan körülmények között, mint Washington György szobra…” Állt a korabeli sajtótudósítások egyikében. Európa első Washington szobrát pont a magyarok állították, de vajon miért, tette fel a kérdést a történész. Mindkét nép lelkében a szabadság iránti olthatatlan vágy, és az egymás iránt érzett szimpátia végig kíséri a történelmünket. Kováts Mihály huszárezredes mártírhalála 1779-ben a az amerikai függetlenségért, 1848/49 és Kossuth Lajos iránti szimpátia, a kivándorlók vagy az 1956-os forradalmárok befogadása, a Szent Jobb 1945-ös illetve a Szent Korona 1978-as visszaadása mind-mind a két nép közti barátság egyértelmű jele volt. Nagyon fontos kiemelni, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetében található az USA és a független Magyarország első hivatalos kapcsolatfelvételének irata, az 1921 augusztusában, tehát 105 éve aláírt békeszerződés. Mint Végső István összegezte, ez a kivándorlók 120 éves szobra, akik hálás szívvel gondoltak új hazájuk megteremtőjére, az ő elképzeléseik szerint a magyarok barátjára, Kossuth egyfajta előképére.
Az emlékező beszédet követően a résztvevők koszorút helyeztek el George Washington szobránál.
