Korunk klasszikus csodagitárosa: a francia Thibaut Garcia új – CD és vinyl formátumban egyaránt megjelenő – albumán Joaquín Rodrigo nagy népszerűségnek örvendő Aranjuezi koncertje mellett számos felfedezni való ritkán hallható darabbal találkozunk; ezek között igazi revelációszámba megy Tasman gitárversenye.
A huszonhat éves, spanyol felmenőkkel bíró francia gitárművész miután elvégezte a Párizsi Konzervatóriumot és 2015-ben megnyerte az Amerikai Gitár Alapítvány első helyezését, a koncertezések mellett televíziós karrierbe is kezdett. Ifjú kora ellenére semmilyen tekintetben sem tekinthető kezdőnek: ez már a negyedik lemeze – és sorrendben a harmadik az Erato/Warner Classics világcégnél.
Thibaut Garcia tehát már jól ismert médiaszemélyiségként és lemezkészítő művészként érkezett meg legújabb kiadványához – melyen többek között a zenetörténelem egyik leghálásabb darabját is rögzítette.
Ez természetszerűleg Joaquín Rodrigo: Aranjuezi koncertje – melynek gyönyörű lassú tétele a modern kori pop-giccs gyártás révén mindenütt körülvesz bennünket; de ez persze semmit sem von le a gyönyörű versenymű értékéből, mely így a XX. század egyik legnépszerűbb komolyzenei darabja lett.
Maga Rodrigo a spanyol Bourbonok nyári rezidenciájának kertjeit és pompázatos barokk korát jelenítette meg a kor túlcsorduló érzékenységéhez és az élet minden területére alkalmazott kifinomultságához rímelő zenei eszközeivel: egy bő húsz perces háromtételes koncertben. A lemez külön érdekességének számító ugyancsak bő húsz perces zenekarral kísért gitárkoncertben viszont a francia Bourbonok udvarának hangulatát idézi meg Alexandre Tansman: „Udvari zene gitárra és zenekarra” című, Robert de Visée nyomán 1960-ban komponált sorozata.
Tansman lengyel születésű volt, de az a hazájában egyre erőteljesebb antiszemitizmus elől menekülve az 1920-as években Párizsba ment, ahol Ravel pártfogoltja lett. A francia kultúra egyik aranykorát megidézve nyúlt Robert de Visée 1716-ban kiadott gyűjteményéhez, melyek alapján készítette el versenyét.
A XIV. Lajos lant- és theorba játékosaként híressé lett Visée ezen gyűjtemények pár remeke egy szál gitáron is felcsendül az album végén: Thibaut Garcia átirataiban Gitárszvitként. A bő tíz pernyi szóló párdarabja pedig a két koncert közé ékelődik be: ebben négy népszerű spanyol darabot hallgathatunk meg Regino Sainz de la Maza 1965-ben keletkezett feldolgozásaiban. Ő korának híres gitárosa volt: tulajdonképpen neki írta meg Rodrigo az Aranjuezi koncertet.
Korunk híres klasszikus gitárosa: Thibaut Garcia pedig remek hangulatú, élvezetes albumot készített a négy műből. A szólók mellett a két versenyben az Erato/Warner lemezekről már jól ismert Toulouse-i Nemzeti Zenekar kíséri, Ben Glassberg vezényletével.
Garcia játéka technikás és kifinomult a szólókban, de a szokottnál kicsit hűvösebb hozzáállással, egyéni szempontok alapján bontja ki és értelmezi a versenyeket. E darabok lényegét adó négy elem: az érzékenység, az elegancia, a ritmus és a temperamentum eredeti elegyet alkot előadásaiban. A zenekar pedig a szólistával megegyező korú tehetséges brit karmester irányításával színesen magáévá téve Garcia művészi felfogását remek partnerként van mindvégig jelen.
Garcia intelligenciával ötvözött virtuozitással nem vizet öntött a Dunába – hanem egy teljesen különböző felvételt készített az Aranjuezből – nem csoda, hogy a további érdekességekkel tovább gazdagított lemez egyaránt nagy siker lett a közönségnél és a nemzetközi szaksajtóban egyaránt.
Komlós József JR
