Johann Sebastian Bach összes szólóhegedűre írt szonátáját és partitáját hallgathatjuk meg Augustin Hadelich vadonatúj megjelenésén.
Igazi meglepetéslemez Augustin Hadelich április 9-én a Warner hanglemezkiadónál megjelent új lemeze. Sokszorosan is az: hiszen ha öt nap késéssel is, de mégis csak harminchetedik születésnapjára lepte meg magát meg a közönségét vele. Más részint meg azért, mert nemrégiben jött ki jól fogadott Dvorák-albuma – és most a minden hegedűművész számára nagy próbát és egyszeri nagy lehetőséget rejtő szólószonátákkal és partitákkal rukkol ki.
Ezt a nagy falatot többen idősebb korukra tartogatják – de nem ő, aki már hétéves kora óta ismerkedik e darabokkal, és koncertjein már évek óta játssza a teljes sorozatot. Az Olaszországban, német családba született, de aztán az Egyesült Államokban diplomázó és ma már ott élő Augustin Hadelich tavaly nyáron a koronavírus alatti lezárások alatt bevonult egy bostoni stúdióba, és felvette a két CD-nyi anyagot.
„Régóta álmom volt Bach teljes hat szonátáját és partitáját felvenni.” – mondta el, és nagy rákészüléssel valósította meg ezt az álmot. Nem is akárhogyan: Bach kéziratát tanulmányozva, és az egykoron Henryk Szeryng által is használt 1744-es „del Gesù” Guarneri mesterhegedűjéhez barokk vonót választva.
Johann Sebastian Bach valószínűleg erőteljes saját belső késztetésből írta meg Szonáták és partiták szóló hegedűre című ciklusát jelen felvételek készülte előtt pont háromszáz évvel: 1720-ban. Ugyanígy ahogyan napjainkra is sajnos rávetül a betegség és a halál árnyéka – úgy özvegyült meg Bach hirtelen akkor júliusban. A zenetörténészek egy része szerint a II. partita monumentális, negyedórás Chaconne-ja egyenesen egy gyászének hirtelen elhunyt első felesége: Maria Barbara Bach emlékére. Más történészek szerint ez Jézus szenvedéstörténete a keresztfán, a teljes mű pedig Jézus élete egy hegedűn elbeszélve.
E sorozat kapcsán ugyanis magánéleti inspirációkról igen – megrendelésről azonban nem tudunk, és mivel Bach tudottan pragmatikus alkotó és egyben kiváló hegedűs is volt, lehet, hogy saját célra, művészetének reprezentálására szerezte, csakúgy, mint jó pár billentyűs darabját. De az is lehet, hogy az egyik hegedűs barátját lepte meg vele; vagy mivel akkoriban a kötheni fejedelmi udvarban szolgált, egyenesen magának Leopold hercegnek szeretett volna kedveskedni – akivel a korban szokatlan módon egészen közeli barátságba kerültek egymással.
A hallgatót is lenyűgözi, hogy Bach szólószonátái meg a hozzá csatlakozó partiták mennyire személyes belső hangot jelenítenek meg. Olyan ez a sorozat, mint egy vallomás, olyan magas fokú technikai kívánalmakkal a szólista felé, melyeket Bach után ötven évvel később már egy komplett vonósnégyesre bíztak volna.
Augustin Hadelich a járvány miatti lezárások közben elcsendesedve, magába fordulva és elmélyülve, minden technikai tudását bevetve, de az öncélúságot kerülve játszotta fel lemezre. A korhű gyakorlatot is szem előtt tartó, nagyon emberi, gyönyörű momentumokkal teli, maradandó értékű felvételt készített.
Komlós József JR
