A legendás hangfelvételt 1965-ben rögzítették stúdióban, és a CD-t a Warner hanglemezkiadó Martha Argerich 80. születésnapja alkalmából jelentette meg újra.
A borítófotón, mely akkoriban készült, – talán éppen az 1965-ös, hetedik varsói Chopin versenyen, melyet megnyert; vagy talán e felvételek alatt – egy helyes fiatal lány ül a zongoránál könnyű, pöttyös nyári ruhában.
Az akkor még ismeretlen lány Argentínából érkezett, épp csak huszonnégy éves. A zenei világ is épp csak most kezd felfigyelni rá, és a versenygyőzelem kapcsán meghívják a híres londoni Abbey Road stúdióba, ahol akkoriban a Beatles is rendszeresen dolgozik – hogy rögzítse műsorát. Rögtön meglepetést is okoz – ahogy erre 1986-os interjújában a felvétel producere: Suvi Raj Grubb is visszaemlékezett. Az ifjú tehetség nevét pár éven belül megjegyzi a világ is: ő Martha Argerich.
Milyen érdekes, hogy az a felvétel aztán harmincnégy évig dobozban maradt, s csak a legendás producer halálának évében: 1999-ben jelenhetett meg. Most pedig, június 5.-re, Martha Argerich nyolcvanadik születésnapjára időzítve tisztelgésül újra kiadták – immáron az eredeti szalagokról restaurált és digitalizált hangképpel.
Mert Martha Argerich zongorázása mára már hivatkozássá vált: a legnagyobbak között emlegetik – mint minden idők egyik legnagyobb zongoristáját. S most időutazásként itt ez a lemez a maga bő ötven percével, melyen Frédéric Chopintől játssza el a III. (h-moll) szonátát, s mellette az a-moll, Asz-dúr, fisz-moll mazurkát, az F-dúr noktürnt, a cisz-moll scherzót, és végül lezárásként az ikonikus Asz-dúr polonézt.
Stílusa éppolyan erőteljesen hangsúlyozó, játéka és értelmezése éppolyan kristálytiszta, mint a későbbiekben bármikor. Kvázi egy komplett, kész művész első lemeze ez – egy leendő világsztáré. S a Warner Classics, mely elkötelezetten időről időre nagyszerű ifjú tehetségeket mutat be a világ előtt új megjelenésein, egy azóta már világsztárrá lett zongorista első lemezét teszi közzé – a jelenben. Megható pillanatok ezek, mert a lemezen szereplő művésznő ma már nyolcvan éves – s ki tudja, leül-e még valaha egy stúdióban a zongorához, hogy egy hasonló műsort rögzítsen, mint ami a ’Martha Argerich – Chopin: The Legendary 1965 Recording’ anyagán hallható…
Kiomlós József JR
