A Grammy-díjas skót-olasz hegedűművész: Nicola Benedetti első alkalommal ad közre olyan albumot, amelyen bélhúrt téve barokk hegedűjére és barokk vonóval játszik. Vivaldiból és Geminianiból álló műsorához neves korhű zenészekből álló zenekar társult – az eredmény pedig lenyűgöző.
Kezdem a lényeggel: ilyen izgalmas, életteli és felkavaró felfedezést nem hallottam az utóbbi időben – mint Nicola Benedetti barokk vállalkozása. Egyszerűen olyan szinten árad ezekből a felvételekből az igazi barokk levegő, a zenélés öröme, és a hitelesség érzése – hogy nem tudok mást mondani: ezt a lemezt meg kell hallgatni.
Ahogy hallgatom Geminianitól a „La Folia”-át, és a lemez nagy részét kitevő Vivaldi hegedűversenyeket (D-dúr RV 211, Esz-dúr RV 257, h-moll RV 386; és az Andante a B-dúr hegedűversenyből RV 583) – végig olyan érzésem van, hogy háromszáz évvel korábban Velencében, Vivaldi korában lehetek az élmény részese.
Nicola Benedetti a produkcióhoz Benedetti Baroque Orchestra néven egy tizenegy tagú, első vonalbeli szabadúszó specialistákból álló, korhű együttest hívott életre. Ennek minőségét mi sem jelzi jobban, mint koncertmesterük: a kolozsvári születésű Kati Debretzeni személye, kit az English Baroque Soloists, a The Orchestra of the Age of Enlightenment, a The King’s Consort, a The English Concert, a The Sevilla Baroque Orchestra és a Balthazar Neumann Ensemble primáriusaként is megismerhettünk korábban.
Benedettire hallhatóan inspirálón hatnak kiváló játszópartnerei – de külön kihangsúlyozza, hogy a korhű praxishoz a Venice Baroque Orchestra és Andrea Marcon hozták közelebb, és rajtuk keresztül értette meg igazán hogyan kell és érdemes barokkot és Vivaldit játszani? S valóban: személyiségéből árad a zene, értelmezései annyira magától értetődők, mint ahogy valaki levegőt vesz.
Most hogy immáron a csúcsra ér, és a Decca megjelenésein is egyre többet találkozunk nevével, ismerjük meg egy kicsit a briliáns szólistát is, hiszen valószínűleg az előttünk álló évtizedek egyik meghatározó hegedűművésze lesz ő.
Nicola Joy Nadia Benedetti 1987-ben született egy skóciai faluban, olasz apa és olasz-skót anya gyermekeként. Mellesleg nővére is kiváló zenész lett: korábban a RaVen Quartet hegedűse volt, most a sikeres Clean Bandit popzenekar tagja.
Nicola négyévesen kezdett hegedülni, de nyolcévesen már Nagy Britannia Nemzeti Gyermekzenekarának koncertmestere lett. Kilenc évesen nyolc évfolyamot kihagyva felvették a neves Wellington Iskolába, tízévesen pedig a Yehudi Menuhin Iskolába. Tizenegy évesen szólistaként lépett fel a Wigmore Hall-ban, majd a Westminster Abbey-ben a Menuhin emlékkoncerten. A csodagyerek-karriert a UK’s Brilliant Prodigy Competition koronázta meg tizenöt, majd tizenhat évesen a BBC Young Musician of the Year díja, melyet Szymanowski I. hegedűversének bemutatásáért ítéltek oda neki.
Elképesztő lehet, de Nicola Benedetti tanulmányai közepette: tulajdonképpen már 1999-ben – vagyis tizenkét évesen megkezdhette professzionális karrierjét is: neves brit zenekarokkal lépett fel emblematikus helyszíneken, több ízben a királyi család tagjai előtt. Még tizenhat sem volt, mikor meghívta a Londoni Szimfonikus Zenekar – és a világ egyik elismerten legjobb zenekarával felvételt is készíthetett. 2012-től pedig már egy kölcsönzött 1717-es Stradivari mesterhangszeren játszhat.
Nicola Benedetti 2007-ben a Glasgow-i, 2010-ben Heriot-Watt egyetemen díszdoktorátust; 2011-ben pedig az Edinburghi, majd 2020-ban a Yorki egyetemen díszfokozatot kapott. 2013-ban vehette át a Brit Birodalom Rendjét, 2013-ban a The Queen’s Medal for Music, 2015-ben a BBC’s 100 Women 2019-ben a New Year Honours, majd a Királyi Érem kitüntetéseket; tavaly pedig a Grammy-t is ezek mellé.
És még csak bő egyhónapja ünnepelte harmincnegyedik születésnapját – az igazi sztárkarrier még előtte áll.
Komlós József JR
