Napjaink egyik sztárcsellistája: Nina Kotova, José Feghali zongorakíséretével adja elő Johannes Brahms I. gordonka szonátáját, valamint Robert Schumanntól a Fantáziadarabot Asz-dúr Adagio és Allegrót új Warner albumán; melyre felkerült Max Reger egyik szólószvitje is.
Nina Kotova legújabb lemezén a német romantikus kamara-repertoár felé fordul. De nem ettől annyira különleges lemez ez – habár az orosz-amerikai csellista minden megjelenése már önmagában is figyelemre méltó esemény. Amitől egyszerre zavarba ejtő és megismételhetetlen az az a körülmény – hogy három olyan, eddig még nem publikált stúdiófelvétel is szerepel, melyet José Feghali zongorakíséretűvel rögzítettek.
Az 1985-ös Van Cliburn Zongoraverseny aranyérmét elnyerő brazil-amerikai zongorista ugyanis 2014 decemberében ötvenhárom évesen rejtélyes körülmények között meghalt: a vizsgálatok szerint a saját fegyverével lett öngyilkos az otthonában. Ezek a Kotovával közösen előadott Brahms és Schubert felvételek pedig az utolsók, melyeket nem sokkal halála előtt professzionális körülmények között rögzítettek vele.
Ez a lemez tehát egyfajta tisztelgés José Feghali előtt is, aki csodagyerekként kezdte: ötéves korától zongorázott, és később Texasban telepedett le, ahol tanárként és művészként dolgozott. Az ugyancsak Texasban élő és tanító Nina Kotovával nemcsak szoros művészi kapcsolatban dolgoztak, de családi barátként össze is jártak. A világhírű csellista így hajt fejet jó barátja és kimagasló képességű művésztársa előtt – akivel e felvételek idején új turnékat és műsorokat tervezgettek.
E felvételeket hallgatva José Feghali valóban kivételes képességű és érzékeny pianista volt – de a lemez fókuszában azért mégis Nina Kotova összetéveszthetetlenül egyéni játéka áll, akit a neves nemzetközi szaklap: a Grammophon joggal aposztrofált „erőteljes és öntörvényű művészként”.
Az is különlegessé teszi ezt a lemezt, hogy eddigi karrierje során a hamarosan ötvenkét esztendős művésznőtől még sohasem jelen meg lemez Brahms gordonkaszonátáival, és ez szinte hihetetlen egy ilyen kaliberű előadó esetében. Az itt hallható nagy lélegzetű I. szonáta igazán emlékezetes és szép előadás – mint ahogyan a kisebb Schumann darabok is meghitt, bensőséges pillanatokkal ajándékozzák meg a hallgatót.
Az album különlegessége Max Reger d-moll, szóló gordonkára írt húszperces szvitje – a Bach hatására, 1914-ben komponált három szólószvit középső darabja. Ritkán hallható mű, mely az egészen különleges Bach-szólószvitek felvételét magáénak tudó Kotova esetében külön értéket ad e kiváló lemeznek.
Komlós József JR
