Általában úgy gondoljuk, hogy ha valamilyen fejlesztés zajlik a közelünkben, akkor az valamilyen hatással van ingatlanunk értékére, reményeink szerint persze emeli azt. Ez sok esetben valóban igaz, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. De mitől függ az ingatlanárakra gyakorolt hatás?
Sok olyan városfejlesztési beruházás akad Budapesten, melyek szebbé, élhetőbbé, egészségesebbé teszik az adott környéket, és az ott élők azt remélik, hogy ezek dobnak majd valamit a lakásárakon. Azonban hamarosan kiderül, hogy mégsem hozzák azt az értéknövelő hatást, amit reméltünk tőlük. De akkor milyen fejlesztések, és miként mozgatják meg ingatlanunk értékét?
Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője rámutatott, hogy az ilyen fejlesztéseknél – legyenek azok ipari, kereskedelmi, kulturális vagy a városi környezetet javító beruházások – az adott terület ingatlanainak értéknövekedése az infrastruktúra fejlesztésének mértékével áll szoros összefüggésben.
Hiszen, ha egy terület fejlesztésre kerül, akkor az érinti a környék infrastruktúráját: utak, csatornák, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, stb. kialakításával jár. A kérdés általában az, hogy az infrastrukturális fejlesztés arányban van-e a fő fejlesztéssel, illetve jelentősebb-e annál. Optimális esetben a beruházások emelik a környék ellátottságát és színvonalát, ami viszont az ott található ingatlanok árának emelkedésében is jelentkezik.
A gyakorlatban olykor problémát okoz az, hogy ezek az infrastruktúra-fejlesztések nem mindig érik el a kívánatos szintet, és azt sem, hogy többletértéket biztosítsanak a környék ingatlanpiacának. Egyes beruházók ugyanis – és itt nem a nagynevű cégekről van szó, melyek már a presztízsük miatt is figyelnek erre – szeretnek spórolni, és ez többek között a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések minőségében csapódik le. Egyszerűbben fogalmazva: nem veszik figyelembe az adott környék elvárásait, igényeit – derült ki Nagy Csaba szavaiból.
De az infrastruktúra komolyabb erősítésének hiánya jelenik meg egy-egy városfejlesztés, egy park, egy sétálóutca, bármilyen zöld sáv, stb. esetében is. Habár ezek élhetőbbé, szebbé teszik a szűk környezetüket, jellemzően nem gyakorolnak jelentősebb hatást a környék ingatlanáraira. A szakértő tapasztalatai szerint legfeljebb csak közvetlenül a fejlesztés révén csendesebbé váló utcára vagy térre néző lakások árainál jelentkezik némi értéknövekedés.
Ezzel szemben például egy kereskedelmi fejlesztés, akár egy bevásárlóközpont építése még az építkezés indulása előtt érezhetően felhúzza a környék ingatlanárait. Ahogy az történt például a nem olyan régen megnyílt, XI. kerületi Etele Pláza esetében is, melyet már a beruházás megkezdése előtt beáraztak az ingatlantulajdonosok, azaz emelkedtek az ingatlanárak.
Ha most megnézzük az itt található ingatlanok hirdetéseit, akkor nagyon sok azzal kezdődik, hogy meghatározza, az adott ingatlan milyen közel található a plázához. Vagyis a bevásárlóközpont referenciaponttá vált, mivel többletértéket ad a környék ingatlanainak. Ezt egyébként lehet érezni az itt található lakások, elsősorban panellakások iránti fokozottabb keresletnél is.
Már csak azért is, mert a kész fejlesztés sem okozott csalódást, hiszen miközben a zavaró autós forgalmat nem növelte számottevően – vagy legalábbis okos közlekedésszervezéssel megoldották az elvezetését -, addig a bevásárlóközpont jól sikerült, komoly forgalmat bonyolít, népszerű, és javította a környék ellátottságának színvonalát.
Ami viszont biztosan nem növeli egy lakóingatlan értékét, azok az ipari fejlesztések vagy logisztikai központ építések – hívta fel a figyelmet a Balla Ingatlan régiós vezetője. Nem véletlen, hogy ezeket igyekeznek a lakóövezetektől minél távolabb elhelyezni. Ha nem így történik, akkor a környék lakossága általában tiltakozik, mert tart a növekvő forgalomtól, zajterheléstől, szennyezéstől, az életminőségük csökkenésétől és az ingatlanaik elértéktelenedésétől. Jogosan.
A szakértő szerint az ilyen ipari beruházások inkább csak akkor jelentenek pozitív fejleményt egy környék számára – azaz van értéknövelő hatásuk a lakóingatlanokra nézve -, ha egyrészt elég távol helyezkednek el a lakóövezettől, másrészt pedig nagy számú munkahelyet teremtenek. A munkahelyteremtés pozitív hatása azonban csak a fővárostól távolabb elhelyezkedő, kisebb méretű települések esetében mutatkozhat meg, Budapesten vagy más nagyobb városokban erről nemigen lehet szó – hangsúlyozta Nagy Csaba
Mint látható tehát, egy kereskedelmi fejlesztés jellemzően javuló infrastruktúrát jelent, így értéknövelő tényező egy környék számára, ahogy egy nagyobb közlekedési beruházás is, például egy metróépítés vagy akár egy villamosvonal-meghosszabbítás. Megjelenhet ugyanez ingatlanberuházások esetében is, amennyiben a fejlesztő komolyan veszi a környék infrastruktuális igényeit, ugyanakkor a kisebb városfejlesztések, zöldítések már nem feltétlenül járnak érezhető hatással az ingatlanárakra. Az ipari beruházások pedig – már amennyiben egy nagyváros lakóövezetének közelében jelennek meg és nem kisebb településeknél – kifejezetten csökkentik egy adott környék lakóingatlanainak értékét.
