A mindennapi életben sokak számára – legalábbis bizonyos mértékben – már szempont lett a környezetvédelem és az energiatudatosság. De mi a helyzet az ingatlanvásárlásoknál? Tényező-e az energetikai korszerűsítés, és hajlandóak-e megfizetni a vevők az árát?
Az energiatudatosság fontos kérdés, és habár a magyar fogyasztók vállára egyelőre nem nehezednek egyre növekvő teherként az energiaárak, mégis lényeges szempont ez sokak számára, különösen, ha a távolabbi jövőbe is tekintenek. Az ingatlanpiacot is ebbe az irányba tereli már hosszú évek óta többek között a panelprogram, a kötelező energetikai tanúsítás, a szigorodó építési szabályok vagy akár az olyan ösztönzők, mint a zöld hitel.
A sikerességük persze megkérdőjelezhető. Ha például a sok évvel ezelőtt bevezetett energetikai tanúsítványt tekintjük, akkor azt látjuk, hogy azt csak egy kötelező és értelmetlen adminisztrációs tehernek tekintik az eladók és a vevők is az ingatlanértékesítési folyamatban. Ez egy szükséges eleme az adásvételnek, mely a vevők döntését vagy a vételárat nem befolyásolja.
Ugyanakkor például a panelprogram, illetve minden korszerűsítési, energiahatékonyságot javító program és pályázat sikeres volt az elmúlt években. Részben a panelprogram is közrejátszott abban, hogy a házgyári technológiával épült ingatlanok megítélése jelentős mértékben javult az elmúlt években, és ma már egy kifejezetten keresett kategóriát jelentenek az ingatlanpiacon. A program értéknövelő tényezőként jelentkezik az érintett panellakások áraiban, bár az is igaz, hogy a minden panellakás jelentős mértékben drágult az utóbbi években.
És az is világosan látszik, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci változásainak egyik legnagyobb vesztesei azok a korszerűtlen térkialakítású, rossz energetikai paraméterekkel rendelkező, többgenerációs családi házak, melyekkel a budapesti külvárosokban és agglomerációs településeken találkozhatunk. Ezeknél jelentős értékcsökkenés következett be, pont a gyenge energiahatékonyság miatt. Itt tehát már találkozhatunk bizonyos fokú odafigyeléssel az energiatakarékosság, illetve sokkal inkább a várható rezsiköltségek iránt.
Mindenesetre Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője úgy látja, hogy már megjelent szempontként az energiatakarékosság az ingatlanpiacon is, hiszen ahogy egyre növekszik az érdeklődés például az elektromos autók iránt, úgy az ingatlanvásárlásnál is egyre inkább keressük a zöld megoldásokat. Legalábbis a vevők egy része.
Hiszen, mint mondta, ez a hozzáállás azért részben pénztárca-függő. Ebből a szempontból érdemes kettébontani az ingatlanvásárlókat anyagi lehetőségeik alapján. Így kirajzolódik, hogy elsősorban a tehetősebb réteg számára fontos a környezettudatosság, holott ők azok, akik könnyebben meg tudnák fizetni a magasabb energiaköltségeket. Az ingatlanpiacon ők leginkább az új ingatlanokat keresik, az olyan beruházásokat, ahol megjelennek a környezettudatosabb technológiák, a napelemek vagy az okosház rendszer, ami még takarékosabbá tudja tenni az épületet.
A kevésbé tehetős vásárlók ugyanakkor a pénzügyi keretük szűkössége miatt nem tudják megtenni, hogy az energiatakarékosságba invesztáljanak, azaz plusz pénzt fizessenek ki egy energiatakarékos megoldásért az ingatlanvásárlásnál. Ők azok, akik elsősorban a használt ingatlanokat keresik, és számukra a vételár a legfontosabb tényező, minden más csak másodlagos szempont.
Nyilván, ha két azonos áron kínált ingatlan között kell választaniuk, és az egyiken mondjuk jobb a szigetelés, akkor azt fogják választani, hiszen számukra különösen fontos a rezsi mértéke. Ugyanakkor ezzel nem terveznek a jövőre nézve, vagy legalábbis nem tudnak kalkulálni, holott a havi szintű kiadásoknál is meg fogják érezni a különbséget.
Ez különösen akkor lehet probléma, ha a rezsiköltségek idővel megindulnak felfelé, amivel Krausz Gábor szerint az ingatlanvásárlók is számolnak hosszú távon, különösen mióta a szomszédunkban kirobbant a háború. Azt ugyanakkor – az ingatlanközvetítő tapasztalatai szerint – egyelőre nem tartják reális lehetőségnek, hogy ezek a rezsiköltségek akár a jelenlegi szintek többszörösére is nőhetnek a jövőben.
De nem csak a kevésbé tehetős rétegek számára kevésbé fontos a környezettudatosság a rövid távú anyagi lehetőségekkel szemben, hanem így van ezzel a beruházók jelentős része is. Ők a legjobb esetben is csak annyira környezettudatosak, hogy megfeleljenek a vonatkozó rendeleteknek – jelezte Krausz Gábor.
Ez azt jelenti, hogy nem akarják plusz kiadásokkal drágítani a beruházást, mivel a költségek a megemelkedett alapanyagárak miatt így is ijesztően magasak, és attól tartanak, hogy nem fogják tudni értékesíteni az elkészült ingatlanokat. A szakértő szerint ez egyébként teljesen reális félelem, különösen a nagyobb, kevésbé egyedi, akár több száz lakásból álló projektek esetében. A környezettudatosság miatt magasabb költségeket legfeljebb a kisebb, szűkebb vásárlói réteget célzó projekteknél lehet realizálni – derült ki a Balla Ingatlan szakértőjének szavaiból.
