„Először csak arra gondoltam: vajon mi lesz a legbénább közhely, amit az emberek durrogtatnak majd, amikor kezdenek kilábalni az elmúlt két év furcsaságaiból? De aztán be kellett látnom, mennyire igazak is lesznek ezek a közhelyek, és milyen jó érzés lesz újra olyan dolgokat csinálni, amiket a ’korábbi életünkben’. (…) Elmékszem, amikor kisgyerek voltam, utaztam a hátsó ülésen, és azon gondolkodtam, hogyan tudnak ennyire borzasztó zenéket hallgatni a szüleim – de persze azért volt egy-két dal, ami tetszett. Ez járt a fejemben, miközben írtam a dalokat: hogy mennyire vicces lenne egy olyan albumot készíteni, amin a mai gyereke felfedezhetnek néhány ’menő’ dalt” – mondta Joseph Mount, a zenekar frontembere és fő dalszerző-szövegírója.
Mount a kezdetekkor még úgy gondolta, hogy az lesz számára (legalábbis zenei karrierje számára) „a vég”, ha koncertjeiken az első sorokban a fiatalabb generációt felváltják a középkor felé közelítő arcok. Időközben azonban nemcsak ő, hanem a Metronomy is felnőtt (amelynek jelenleg a frontember az egyetlen állandó tagja), és persze kiderült, hogy az, hogy az ős-rajongók már nem húszévesek, nem jelenti pályafutásuk végét. Ami pedig még ennél is jobb, hogy nem félnek ebből viccet csinálni, és csak önfeledten élvezni a zenélést és a dalszerzést.
A kilenc dalból már a lemezmegjelenés előtt meghallgathattunk néhányat, ezek alapján pedig már sejthető volt az album alapkoncepciója. A Things will be fine arról szól, hogy hogyan próbálunk felhőtlenül optimisták maradni a legnagyobb nehézségekkel szemben is, az It’s good to be back pedig a vírushelyzet utáni visszatérés közhelyeinek tart görbe tükröt.
A Metronomy visszatér az egyszerű, mindennapi örömökhöz, a természethez; a dalok hangzása pedig ennek megfelelően csupaszabb. A albumhoz készült borító is tökéletesen passzol ehhez a tematikához: a burjánzó kertet ábrázoló fotót nem mellesleg Joe Mount édesanyja készítette még a ’90-es években. Ezzel pedig a zenekar „körbeért”: a kezdet kezdetén ugyanis Mount édesapja festette az első demók borítóit.
A könnyed köntös alatt egzisztenciális kérdések is lapulnak, amelyek gyökerei az elmúlt időszakba nyúlnak vissza – hiszen annak ellenére, hogy az együttes ezt nem egy „covid-albumnak” szánta, a Small World mégiscsak akkor íródott, amikor az emberek nagy része teljes izolációban élt.
.
