A Warner Classics jóvoltából ismételten egy kimagasló tehetségű emelkedő csillaggal ismerkedhetünk meg: ezúttal a nehézsúlyú drámai tenorok mezőnyéből.
Elnézést az áthallásért: de a drámai tenorok mezőnye valóban az egyik legigényesebb, leginkább embert próbáló az operai műfajok közül – és nem is véletlen, hogy az utóbbi negyven évben a legnagyobb felhajtással körbevett sztárok innen kerültek ki. Az meg hogy Pene Pati nemcsak egy Pavarottit idéző hatalmas hang – de megjelenésében is a néhai sztárt idéző hatalmas darab ember, csak tovább erősíti az illúziót.
Mert az illúzió bizony nagyon is erős: Pene Pati hangja tónusában, erejében Pavarotti éneklésére hasonlít. Ne tessék felszisszenni, csak meghallgatni és megnézni, hogyan énekli el a népszerű Una firtiva lagrimát – vagy belehallgatni bemutatkozó lemezébe! Különösen az olyan olasz nyelvű operákban: mint a Rigoletto, szinte megdöbbentő a hatás. De itt nemcsak olasz áriákat ad elő a Szamoai születésű tenor, hanem számos francia nyelvűt is.
Hiszen Verdi: Rigoletto, A legnanói csata; Rossini: Tell Vilmos, Mózes; Donizetti: Szerelmi bájital, Roberto Devereux; Meyerbeer: A hugenották, Észak csillaga; Gounod: Polyeucte; Massenet: Manon; és Godard: Jocelyn című műveinek áriái sorakoznak fel itt egymás után
A Csendes-óceán délnyugati kis szigetén született Pene Pati hosszú utat járt meg, amíg mára már a világ nagy koncerthelyszínein foglalkoztatott művésszé lett. Egyedi hangja és muzikalitása révén került be a San Francisco-i Opera kimagasló tehetségeket segítő Adler Programjába, majd diplomájának megszerzése után 2017-ben máris szerződéssel léphetett fel a világhírű operaházban.
Ottani debütálása éppen a Rigoletto Hercege volt – mely szerepéből első lemezén is énekel négy áriát. Nagy sikerét a kritikák is visszhangozták: „A legkivételesebb tenor-felfedezés az elmúlt tizenkét évben!” – e szavakkal ünnepelték. Aztán következett a Boleyn Anna, és a 2018/2019-es szezonban a Rómeó és Júlia – melynek gyönyörű áriáit e lemezen is halljuk. Ezt később Bordeaux-ban anyanyelvi környezetben szintúgy énekelte– nem is lehet véletlen, hogy a CD-n Emmanuel Villaume vezényletével a Bordeaux-i Aquitane Zenekar kíséri, és közreműködőként Marco Palazzi basszbariton mellett feltűnik a Bordeaux-i Operaház Énekkara is.
Majd jött Moszkvában a Bolsojban a Traviata tomboló sikere, aztán Európában a Bécsi, a Berlini, a Párizsi Operaház, majd a San Carlo közönsége is ünnepelte már Pene Pati kivételes művészetét.
Nyilvánvaló, hogy korai lenne még Pene Patit kikiáltani Pavarotti örököseként – de erőteljes jelenlétével, kiváló technikájával, hangjának színes tónusával és megtévesztőn hasonlóan dús orgánumával bejelentkezett e címre: és erről bemutatkozó lemezén bárki bizonyosságot nyerhet.
Komlós József JR
