Itt a megoldás az építőipar szén-dioxid-mentesítésére
Az építőipar szén-dioxid kibocsátásának drasztikus csökkentését segíti az a
kalkulátor, amit a Schneider Electric, az építési és épületinformációs modellező
(BIM) szoftvereket fejlesztő RIB, és az eszközt fejlesztő Building Transparency
tett elérhetővé a közelmúltban. A „szén-dioxid kalkulátor” olyan
környezetvédelmi terméknyilatkozatokat tartalmaz, melyek alkalmazásával az
építőanyag-beszerzők, fejlesztők, illetve kivitelezők a teljes tervezési és építési
folyamatban nyomon követhetik a felhasznált anyagok karbonlábnyomát, és az
információk birtokában törekedhetnek az építőipar karbonsemlegesítésére.
Becslések szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 40 százalékáért
felelősek az épületek és azok építési folyamatai. A Schneider Electric az
energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető
multinacionális vállalat.
Az építési és épületinformációs modellező (BIM) szoftverek területén az elmúlt
időszakban hatalmas fejlődés történt, így ezek az eszközök egyre fontosabb
szerepet játszanak abban, hogy alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással lehessen
építeni és üzemeltetni épületeinket.
A Schneider Electric és két partnere által nemrégiben elérhetővé tett szén-dioxid
kalkulátor (Embodied Carbon in Construction Calculator -EC3) digitális
környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD-k) adatbázisát tartalmazza, amely
könnyen felhasználható a fenntarthatósági teljesítmény értékelésére. Ez a
technológia lehetővé teszi az építőiparban dolgozók számára, hogy pontosabban
számoljanak az épületek szén-dioxid-kibocsátásával már az épületinformációs
modellezés során. A kalkulátor forradalmasíthatja azt, ahogyan az építőanyag-
beszerzők, fejlesztők, kivitelezők nyomon követhetik a CO2-kibocsátást. Azáltal,
hogy már az építéshez felhasznált anyagokról is rendelkezésre állnak a
karbonlábnyomukat mutató információk, az érintett piaci szereplők képesek lesznek
egy adott projekt teljes szén-dioxid-kibocsátásának pontos felmérésére. Ezen
információkkal felvértezve pedig megalapozott döntéseket hozhatnak a kisebb CO2-
kibocsátású alapanyagok beszerzése, vagy akár a környezetvédelmi szabályozás
során megállapított határértékek kapcsán. A kalkulátorban a világon először érhető el
több ezer digitális EPD egy ingyenes, nyílt forráskódú adatbázisban.
Egy másik, nemrégiben kifejlesztett megoldás révén pedig a felhasználók
kiszámolhatják az épületeknél alkalmazott alkotóelemek karbonlábnyomát is. A
Schneider Electric azzal támogatja ügyfeleit a nettó zéró kibocsátás elérésében,
hogy mindkét megoldást elérhetővé teszi számukra, ezáltal ők pontosan tudják,
mekkora CO2-kibocsátással jár az építkezés teljes folyamata.
„Kifutottunk az időből, kibocsátásunk drasztikus csökkentése nélkül egyenesen az
éghajlati katasztrófa felé tartunk. Azonban ha nem látjuk, mi a probléma, a megoldást
sem tudjuk megtalálni. Ezért a karbon-kalkulátor alapvető szolgáltatás az iparág
számára, amely segíti a szervezeteket abban, hogy lássák az általuk kibocsátott
szén-dioxid mennyiségét, és azonnal cselekedjenek” – mondta el Olivier Blum, a
Schneider Electric energiagazdálkodási területért felelős ügyvezető alelnöke.
A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének friss elemzése szerint a
jelenlegi 2-3-szorosára kellene gyorsítani az épületfelújítások ütemét Európában,
hogy sikerüljön elérni a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott célokat, és a
globális felmelegedés mértéke ne lépje túl a 1,5 fokot az ipari forradalom előtti
időszakhoz képest. Európában évente az épületállomány mindössze 1-1,5
százalékát újítják fel. Márpedig a felújítások ütemének el kellene érnie az évi 3
százalékos szintet a Párizsi Megállapodásban foglaltak eléréséhez.
A fenntartható épületekbe történő beruházások legnagyobb akadálya továbbra is
pénz kérdése, holott a szén-dioxid-mentesítő technológiákba, a digitális és a városi
ökoszisztéma-szolgáltatásokba történő befektetés valamennyi érdekelt fél számára
maximális értékteremtést eredményezhet. Ráadásul az energiahatékonysági
technológiák a földrajzi elhelyezkedéstől és a meglévő eszközök minőségétől
függően akár 10-60 százalékos energiafogyasztás-csökkentést is
eredményezhetnek. A digitális energiahatékonysági megoldások használata pedig
20-30 százalékos szén-dioxid-csökkentést jelentene az épületállomány egészében,
ami azt jelenti, hogy az átlagos 8 évnél jóval rövidebb idő alatt megtérülnek ezek a
befektetéseket és hoznak komoly költségmegtakarítást a beruházók és az
üzemeltetők számára.
