A nagysikerű magyar film, a Szegénylegények (1966) és Nagy Czirok László néprajzi írásai közti kapcsolatról beszélt a Néprajzkutatók VII. Makói Találkozóján szeptember 8-án Végső István történész (Clio Intézet). A József Attila Múzeum szervezésében megvalósult eseményen számos kutató beszélt szakterületének egy-egy szegmenséről.
A makói konferencián, a városi könyvtárban a kiskunhalasi történész az 1965. április-júniusban a kiskunsági Apaj pusztán forgatott Szegénylegények forgatókönyvét, és a filmalkotás történeti, néprajzi ihletésének is tartható Ráday kor s a szegedi vár (1962) című könyv szövegeit hasonlította össze. Nem állította, hogy kizárólag erre támaszkodhatott a legendás Hernádi Gyula és Jancsó Miklós páros, hiszen bemutatta, hogy mennyi egyéb novella, szakirodalom állhatott az alkotók rendelkezésére. Ám a Nagy Czirok írásában felbukkanó orgazdák, árulók, gyilkosok, betyárok, pásztorok és vizsgáló bírók alakjai, történetei helyenként valóban párhuzamba hozhatók a film egyes jeleneteivel. Végső István történész felhívta a figyelmet, hogy a jelentős filmalkotásról szóló szakirodalom és filmkritikák gyakran tévesen hivatkoznak bizonyos forrásokra. Érdemes lenne egy teljes körű kutatást elvégezni a film „inspirációi” kapcsán.
