Hamarosan debütál a Kossuth-, és Jászai Mari-díjas színész Pálmaszív című önálló lemeze, amelyen Kulka János kendőzetlenül tárja elénk belső utazásait. Az első előfutár az albumról a „Sorskereső”, mely az egyetlen közéleti témával foglalkozó szám a korongon. A dal egy korai verziója 2016 februárjában már elhangzott a Művészetek Palotája nagytermében. Majd pár hétre rá bekövetkezett a súlyos sztrók.
Tövisházi Ambrus zeneszerző Tariska Szabolcs Artisjus-díjas szövegíróval együtt hét évvel ezelőtt kezdett el dalokat írni a színésznek. Közös munkájuk gyümölcse a „Pálmaszív”, a tíz új szerzeményt felsorakoztató Kulka János-album. Az október 7-én megjelenő zenei anyag különlegessége, hogy minden egyes felvételhez külön videóetűd készült, melyek közül az első már meg is tekinthető.
A most megjelenő „Sorskereső” – akárcsak a további videók – szakít a klipes hagyománnyal, egyik etűdben sincs szájszinkron. A színész arcjátékéval, szemével, mozdulataival és erős jelenlétével meséli el a dal történetét.
„A „Sorskereső”-t 2015-ben írtuk, az első migrációs krízis idején. Akkoriban a Zenészek a menekültekért nevű csoporthoz csatlakoztam. Egy héten át segédkeztem egy raktárban, ahova folyamatosan érkeztek külföldről a segélyszállítmányok. Olyan érzésünk volt nekünk, ott pakolászóknak, hogy nagymértékben a mi tempónkon múlik, a 10 fokos őszi esőben, a röszkei réten ragadt szerencsétlen emberek éjszakája. Ekkortájt volt a Keleti pályaudvaron a vonatforgalom leállása, a gyalogosok vándorlása az autópályán, a furgonok raktereiben bekövetkezett, fulladásos tragédiák. Sok gyermek is volt az útra keltek között, innen ered a gyerekdal jellegű formanyelv, mintha az ő szemszögükből látnánk a borzalmakat. A történelem úgy hozta, hogy az orosz-ukrán háború ismét aktuálissá tette az egészet. Videoetűdünkben János egy katonai terepasztalt szemlél” – osztotta meg gondolatait a szövegíró, Tariska Szabolcs.
„A korábban említett, Müpás koncert előtt a felvételekkel egy zongorakísérettel felvett, rossz minőségű, próbatermi demóig jutottunk el. Egy külföldi hangmérnök segítségével Ambrus lefejtette az éneksávot a zongoráról, így a végleges verzióban meg tudtuk tartani a refrén énekfelvételét. A verzéket az utóbbi egy évben énekelte újra János” – mondta el a szövegíró.
