Az elmúlt hónapokban véget ért az agglomerációs ingatlanpiac diadalmenete, a vevők a panellakások, a kisebb és energiatakarékosabb ingatlanok közül válogatnak, megint egyre közelebb a fővároshoz.
A korábbi években a járvány hatására nagyon sokan megindultak kifelé, az agglomerációba, a zöldbe. Nagyobb térre vágytak az emberek, és ennek kielégítését a változatlan energiaárak sem korlátozták. A rezsiváltozások viszont jelentősen átrendezték az ingatlanpiacot az elmúlt egy-két hónapban. Az energiahatékony ingatlanok iránt megnőtt a kereslet, míg a korszerűtlen, nagyméretű ingatlanok iránt visszaesett.
Dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője úgy látja, hogy a nagy alapterületű, energiatanúsítványukat tekintve alsóbb kategóriákba tartozó ingatlanokra megszűnt a kereslet. A kisméretű, olcsó fenntartású ingatlanok iránt lehet most érzékelni az igényt, ugyanakkor az újépítésű ingatlanok iránt nem mutatkozik hasonló érdeklődés, annak ellenére, hogy korszerűbb, energiatakarékosabb ingatlanokról van szó.
Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. irodájának szakmai vezetője szerint a jövőben inkább a kisebb méretű, 25-45 négyzetméteres, alacsony rezsiköltségű lakások kerülnek majd a vevők fókuszába, míg a házak esetében a korszerű, energiahatékony ingatlanok felértékelődésére lehet számítani. Mint mondta, jelenleg is keresettek a panelek és a téglaépítésű lakások, de ezek között is elsősorban a felújított, korszerű ingatlanok.
Hasonlóképpen vélekedett Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai irodáinak régiós vezetője is, aki szerint a kialakult helyzetben leginkább az egy- és kétszobás ingatlanok iránt mutatkozik jelentősebb kereslet, miközben a nagy alapterületű, felújítandó, korszerűtlen fűtési rendszerrel rendelkező ingatlanok piaca gyakorlatilag megállt. A felújított vagy jó állapotú ingatlanokra viszont továbbra is van igény, ahogy a XI. kerületben az újépítésűekre is, hiszen a CSOK és az állami támogatások továbbra is jelen vannak és 2023-ban is maradnak.
Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint jelenleg a legkönnyebben a felújított panellakásokat lehet értékesíteni, de azért a korszerű családi házakra is van igény. Mint mondta, a döntéseket befolyásoló tényezők között sokkal nagyobb szerepet fog kapni az ingatlan energiafogyasztása, vagyis egy jó energiahatékonyságú ingatlan a várható rezsiköltség miatt gyorsabban el fog kelni, mint egy korszerűtlen.
Ami a budapesti belvárost illeti, Garaba Gergely, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője szerint a leginkább továbbra is a két, illetve két és fél szobás lakásokat keresik az érdeklődők, de szinte követelmény lett az erkély, valamint a minél kisebb felújítási igény. Ha egyedülálló keres ingatlant, akkor is egy plusz egy-, vagy egy plusz félszobást keres, jellemzően kiváló közlekedési lehetőségekkel. Az újépítésűek iránt viszont minimális az érdeklődés, elsősorban a magas árak miatt.
Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője ehhez hozzátette, hogy míg eddig az volt a jellemző, hogy az emberek többnyire hitelre, élethelyzetük változása miatt költöztek, általában kisebb lakásból nagyobba, vagy lakásból házba, most a vevők már kevésbé bátrak, így olyan ingatlanokat keresnek, melyeket hitel nélkül, vagy legalábbis a korábban tervezettnél jóval kisebb kölcsön segítségével is meg tudnak vásárolni. Megfigyelései szerint a Balatonnál egyre inkább a tótól távolabb, olcsóbban megvásárolható ingatlanok piaca jön lendületbe.
Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint viszont a budapesti agglomeráció ingatlanai már nem igazán jelentenek valós alternatívát a fővárossal szemben. A kereslet irántuk még budapestinél is nagyobb mértékben esett vissza a második negyedévtől kezdve. Ennek oka, hogy megjelent az üzemanyagellátás és -árak kapcsán jelentkező bizonytalanság, miközben a járvány hatására egekbe szöktek az agglomeráció telek- és lakóingatlanárai.
Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezetője úgy vélekedett, hogy egyre többen fogják mérlegelni a fővárosba költözés lehetőségét a növekvő üzemanyagárak miatt, így a jövőben csak akkor lehet kedvező változásokra számítani az agglomerációs ingatlanpiac tekintetében, ha olyan kormányzati döntések születnek, melyek a negatív hatásokat ellensúlyozzák.
