A Hungaroton új dupla CD-jén két kiváló képességű magyar művész szólaltatja meg Beethoven öt csellóra és zongorára írt szonátáját – valamint a három variáció-sorozatot.
Beethoven öt szonátát írt különböző: két és háromtételes formákban, és érdekes mód ez a kamarazenei összeállítás végigkísérte egész alkotói pályáját. Az F-dúr szonáta Op. 5/1 és a g-moll szonáta Op. 5/2 még 1796-ban keletkezett a zenekedvelő II. Frigyes Vilmos porosz királynak dedikálva és a híres Duport mutatta be Berlinben; és ugyanebből az évből származik a 12 variáció Händel Judás Maccabeus témájára WoO 45 Lichnowsky hercegnő megrendelésére, valamint valószínűsíthetően a 12 variáció Mozart: A varázsfuvola című operájának “Ein Mädchen oder Weibchen” témájára Op. 66 is.
Ez a hangszer-összeállítás pár év múlva: konkrétan 1801-ben tér újra vissza a Browne grófnak ajánlott 7 variáció Mozart: A varázsfuvola című operájának „Bei Männern, welche Liebe fühlen…” duettjére WoO 46 formájában. Majd következik az A-dúr szonáta Op. 69 – mely viszont már Beethoven termékeny középső periódusának erőteljes lenyomata 1807–08-ből barátja: az amatőr csellista Ignaz von Gleichenstein báró számára.
Legkésőbb a C-dúr szonátát Op. 102/1 és a D-dúr szonátát Op. 102/2 írta 1815-ben, és ezeknek erős magyar vonatkozásuk is van, hiszen 1817-ben egyik legfőbb támogatójának és legbizalmasabb barátjának: Erdődy Mária grófnőnek ajánlva jelentek meg immáron a szerző egyre inkább elhatalmasodó hallásvesztése idején.
Éppen a mai napon: március 31-én kezdődik el Kecskeméten a XIV. Országos Starker János Gordonkaverseny – és ennek kapcsán szebb apropót nem is kereshetnénk e magas színvonalú lemez méltatására. Minden gordonkaművész és zongoraművész pályáján egyaránt nagy pillanat ugyanis, ha összkiadásban rögzítheti Beethoven csellóra és zongorára írt szonátáit. Mint ahogyan egy lemezkiadó története során is az: a Hungarotonnál 1979-ben jelent meg utoljára ilyen újdonság – két akkoriban ugyancsak pályacsúcsa felé tartó, világkarriert befutó művésszel.
„… Beethoven nekem nem csak szabadság, egyenlőség, testvériség. Nem csupán a csellószonáta, mint műfaj, feltalálója. Hanem a feltétlen szeretet tanítója. Humor. És emberség.” – mondta el új lemeze kapcsán Szabó Ildikó, aki harmincadik születésnapját már ezzel a remek új megjelenéssel ünnepelheti.
Elmondása szerint a lemezhez az ötletet Alfred Brendel adta, de annak fényében, hogy Lajkó Istvánnal közösen előzetesen már több helyszínen is előadták az itt szereplő szonátákat és variációkat – időszerű is volt stúdióban rögzíteni azokat.
A végeredmény pedig egy szép és örömteli egymásra figyelő, de virtuóz muzsikálás lett egy időtálló dupla lemezen, melyet jó szívvel vehetünk elő újra és újra. Elmerülhetünk Szabó Ildikó kiváló technikával és szép meleg tónusú csellóhanggal, és Lajkó István finoman intelligens zongorázással megvalósított közös produkciójában. Melynek műsorában a szonáták közé ékelve a Varázsfuvola és a Júdás Makkabeus témáira írott üdítően könnyed variációkat is meghallgathatjuk.
Szabó Ildikó 1993. április 14-én született Budapesten, zenészcsaládban. Kivételes zenei képességei már korán megmutatkoztak: 4 éves korától a Tóth Aladár Zeneiskola tanulója volt, majd 11 évesen felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Különleges Tehetségek Osztályába. Ezt követően Budapest, Berlin és Wiemar zeneművészeti akadémiáin tanult. Szólistaként fellépett a Budapesti Fesztiválzenekarral Fischer Iván vezényletével, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Concerto Budapesttel, a Martinů Filharmonikus Zenekarral, a Magdeburgi Filharmóniával és a Hamburgi Szimfonikusokkal. Rangos fesztiválok meghívottja.
A Pablo Casals Nemzetközi Csellóversenyen II. díjat, közönségdíjat és 7 különdíjat nyert. Díjazottja a Német Zenei Versenynek, a TONALi Grand Prix-nek, valamint 1. helyezettje a Popper, a Janigro és a Liezen Nemzetközi Versenyeknek. 2013-ban elnyerte a Junior Prima díjat. A klasszikus repertoár mellett elhivatott előadója a kortárs zenének, rendszeresen dolgozik együtt Eötvös Péterrel és Kurtág Györggyel. Egy Antonio Sgarbi (1894) által készített csellón játszik a Német Zenei Alapítvány támogatásának köszönhetően.
Lajkó István 1982 január 14-én született Budapesten, zenei tanulmányait Lakatos Ágnesnél kezdte, majd a Károlyi Mihály Spanyol Kéttannyelvű Gimnázium mellett Belák Erzsébet növendéke volt a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában. 2007-ben kitüntetéssel diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora szakán, majd 2014-ben summa cum laude minősítéssel szerzett doktori címet. További tanulmányokat Hannoverben, a New York-i Juilliard School of Music-on és Weimarban.
Több mint egy éven át volt a kölni Zene- és Táncművészeti Főiskola professzor-helyettese, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Számos hazai és nemzetközi verseny győztese és díjazottja, 2017-ben elnyerte a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat posztdoktori kutatásához. 2018-ban a Liszt Ferenc Társaságtól nyert Nagydíjat a Hungaroton gondozásában megjelent lemeze, amelyen Liszt Faust-szimfóniájának Carl Tausig-féle zongoraátirata hallható világelső felvételen.
(Komlós József JR)
