Világsztárok egész sora állt össze, hogy eredeti és első formájában bemutassa Puccini nagy klasszikusát a Warner vadonatúj megjelenésén. Merthogy ezen a hangfelvételen – először – a Franco Alfano komponálta finálé első változata hallható, amely a premiert dirigáló Arturo Toscanini által elhagyott 104 ütemet is magában foglalja.
A Turandot Giacomo Puccini utolsó operája – és több szempontból is egészen más, mint a megelőzőek.
Puccini 1920 márciusában kezdett el foglakozni vele, de a komponálást csak 1921-ben kezdte el – de mikor 1924 márciusában elkészült a záró duettel, félbehagyta a munkát, mert elégedetlen volt a szövegkönyvvel. Csak október 8-án fogott neki újra – immáron a negyedik szövegváltozattal, de két napra rá az erős dohányos zeneszezőnél gégerákot diagnosztizáltak, és ezért Brüsszelbe kellett utaznia gyógykezelésre. November 29-én azonban hirtelen elhunyt, és nem tudta befejezni immáron utolsó operáját.
Puccini 36 oldalnyi vázlatot és további 23 oldalnyi szöveget hagyott hátra a Turandot befejezéséhez, mellyel Puccini fia apja akaratával ellenkezően nem Riccardo Zandonait, hanem Puccini tanítványát és jó barátját: Franco Alfanót bízta meg. Aki először saját jegyzeteit is felhasználta – ám ez nem tetszett sem a kiadó Ricordinak, sem a karmester Toscanininek. Ezért újraírta a befejezést, de Toscanini még így is meghúzta – és ezt a hagyományt vették át aztán az operák.
Persze mindenki azt szerette volna, hogy úgy szóljon a Turandot, mint más Puccini operák – de hát a Turandot már alapvetően is egészen más zene, mint Puccini előző művei. Mert azért is különleges ez a Puccini opera, mert itt már erőteljesen megjelennek nála modern kortársai XX. századi kezdeményezései: Debussy és Ravel hatása éppúgy tetten érhető, mint a még erőteljesebben domináló Sztravinszkij és Bartók hangja.
Azért meg pláne különleges ez az erőteljes és vad erőket felvonultató műve, mert a címben is megjelenített női főszereplő: Turandot csak a három felvonásos opera második felvonásának vége felé lép a színre énekszerepben. Ennyi erővel akár Liú is lehetnek a darab címe – hiszen szoprán ellentétpárként megjelenítve ő a történet másik női kulcsfigurája.
A Watrner Classics most megjelent 2 CD-s, könyvkiállítású szép albumában világsztárok egész sora adja elő Puccini nagy klasszikusának ősformáját – egy nagyon jó, sőt sok tekintetben kimagasló minőségű stúdiófelvételen. A címszereplő kínai hercegnőt a XXI. század opera-szupersztárjaként aposztrofált amerikai Sondra Radvanovsky, Calafot, az álruhás herceget pedig a német tenor-sztár: Jonas Kaufmann énekli.
A Római Szent Cecília Akadémia Énekkara és Zenekara élén főzeneigazgatójuk – napjaink egyik legnagyobb dirigense áll: Antonio Pappano. Aki mellesleg elmondta, hogy sokáig ódzkodott a Turandotot vezényelni – így aztán ahogyan neki is, a két főszerelő sztár-énekesnek is ez a debütálása a Turandotban. De mindjárt micsoda bombasztikus formában! A zenekar gyönyörűen és hihetetlen erővel játszik, Radvaniovsky kifejező. és ha kell kegyetlen, ha kell esendő; Kaufmann pedig férfiasan mutatja fel az általa megformált énekes hős heroikus, öntelten önző és szerelmes arcát is.
Számomra a Turandot igazi kulcsfigurája (de lehet, hogy igazi főszereplője) mindig is Liú volt – mert egyetértek mostani megformázójával: az ő szerelme az egyetlen igazi szerelem az egész operában. Az albám származású, de éppen a Római Szent Cecília Akadémián diplomázott szoprán: Ermonela Jaho pedig kiváló választásnak bizonyult a reménytelenül szerelmes és végül önfeláldozó szolgalány megejtő szerepére.
Mint ahogyan ennek az opera-válogatottnak minden tagja kimagasló formában teljesít: Timurt a tapasztalt olasz basszus: Michele Pertusi, Altoum császárt pedig az amerikai sztár-tenor: Michael Spyres énekli. A három miniszter megformálása is kiváló és szellemes Mattia Olivieri (Ping), Gregory Bonfatti (Pang), és Siyabonga Maqungo (Pong) részéről.
Az előzetesen már nagy ovációval fogadott előadásokon megalapozva egy olyan friss megközelítésű, új színeket felvonultató XXI. századi operafelvétel született, melyet a nemzetközi kritikai egyként ünnepel, és amely viszonyítási alap is lehet az elkövetkezendő évekre.
Komlós József JR
