Az ingatlanértékesítés nem könnyű folyamat – különösen a jelenlegi visszafogott ingatlanpiacon -, és főleg akkor, ha az ingatlantulajdonosok még el is riasztják a vevőket.
Elsősorban a tulajdonosok érdeke a gyors ingatlaneladás, azonban az értékesítésben való gyakorlatlanságuk vagy épp személyiségükből kifolyólag olykor akár meg is hiúsítják a tranzakciót. Nem is olyan ritka ez, az ingatlanközvetítők sok tipikus esetről tudnak beszámolni.
Ezek közül az első és legfontosabb az irreális ármeghatározás, melyet szinte mindenki az első helyen említett. Itt arról van szó, hogy a tulajdonosok olyan értéket tulajdonítanak ingatlanuknak, mellyel az nem rendelkezik. Persze sokan úgy vélik, hogy jó a magas induló ár, legalább lesz miből alkudni, azonban mint Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai irodájának szakmai vezetője felhívta rá a figyelmet: a nagyon nagy mértékben túlárazott ingatlanokat az érdeklődők már meg sem nézik.
Ráadásul, mint azt dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának vezetője megjegyezte, sok esetben ez az irreális ármeghatározás annyira valóságtól elrugaszkodott, hogy a megjelölt értékből még az átlagosnál valamivel nagyobb alkuval sem érhető el a piaci árszint. Arról nem is beszélve, hogy sok esetben az irányárból nem is hajlandóak engedni az eladók, tehát amikor megérkezik a vevő az ingatlan bemutatására, akkor az irányár egyszer csak fix árrá változik – említette meg Garaba Gergely, a Balla Ingatlan VI., VII., VIII. és IX. kerületi irodájának vezetője.
Az ingatlanközvetítő szerint az ár kérdéskörébe tartozhat az a vevők számára riasztó jelenség is, amikor a tulajdonos csak a bemutatáskor jelzi, hogy olyan beépített gépeket vagy egyéb, a lakáshoz szervesen hozzátartozó berendezéseket, tárgyakat is elvinne magával, amelyek egyébként alapvetően a vételár részét szokták képezni.
Máskor viszont az a probléma, hogy bár sikerül megegyezni az árban, a folyamat azért akad meg, mert az eladó addig nem hajlandó “semmit sem aláírni”, amíg meg nem találja azt az ingatlant, amit meg szeretne venni helyette – mondta Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi szakmai vezetője. Ez azért gond, mert ezt az ingatlankereséssel töltött időt a vevők ritkán hajlandóak kivárni.
További gyakori hiba eladásnál, hogy a tulajdonosok – ha nem is szándékosan, de – figyelmetlenségből vagy felületességből valótlan paraméterek adnak meg – jegyezte meg dr. Kovács Csaba. Például egy zártkerti ingatlant belterületként jelölnek meg, de előfordul téves beépítési paraméterek megadása, vagy hibás alapterület-meghatározás, esetleg „csendes környék” megjelölés egy kifejezetten zajos környezet esetében.
Hasonló probléma, amikor a hirdetési képek és a valóság között jelentős eltérés mutatkozik. Itt persze azt gondolhatnánk, hogy a fotók nem hazudnak, azonban előfordul olyan, hogy néha régi képekkel hirdetik meg az ingatlant, mely az értékesítés időpontjában már nem egészen úgy néz ki, mint a fotókon – fűzte hozzá a szakértő.
Olykor persze maguk a képek riasztóak, azaz már fotózáskor sem történik meg a rendrakás, a takarítás az ingatlanban – említette meg Garaba Gergely, aki szerint bemutatáskor is gyakran hasonló a helyzet ezen ingatlanok esetében. Kovács Csaba is kiemelte, hogy komoly hatással bír a vevőkre, ha az ingatlant úgymond “visszataszító körülmények” jellemzik, ami leegyszerűsítve rendetlenséget és koszt jelent. Ez a gyakorlatban lehet akár az is, hogy az érdeklődőnek például tíz macskával és azok ürülékével, illetve szagával kell szembenézni az ingatlan bemutatásakor.
Ugyanakkor az említett tipikus eseteknél morbidabb történetek is elő szoktak fordulni, nem is olyan ritkán. Ilyen például az, amikor örökölt ingatlan bemutatásánál indokoltnak érzi az eladó, hogy beszámoljon arról, hogy az éppen megtekintett szobában vagy ágyban hunyt el valamely rokona, adott esetben például az édesanyja – említette Nagy Andrea, aki szerint bár ez valóban fontos életesemény, a vevő szempontjából nem kifejezetten fokozza az ingatlan vonzerejét.
Nagy Andrea az előbbiek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az eladók részéről nagyon sok az ilyen, az eladás szempontjából nem igazán előnyös megjegyzés az ingatlan bemutatásakor. Ennek vélhetően az lehet az oka, hogy nem tudják felmérni, egyes mondatok valójában milyen hatást keltenek a vevőkben.
Ugyanezt említette Rácz Gyula László is, aki úgy fogalmazott, hogy akadnak “túlbuzgó eladók”, akik nem bírják megállni, hogy ne szóljanak bele a bemutatásba. Nála például többször előfordult az, hogy a távfűtés havi díjának ismertetésekor az eladó tájékoztatta az érdeklődőt a díjról, majd hozzátette, hogy egyébként nincs nyitva és nem is nyitja ki a tél folyamán a radiátorcsapokat.
Nagy Andrea mindezek miatt azt javasolja, hogy érdemes az értékesítés folyamatát egy tapasztalt értékesítőre bízni, aki már viszonylag nagy rutinnal tudja kiemelni az ingatlan pozitívumait. Miközben persze arról nincs szó, hogy elhallgatná a problémákat, de a vonzóerőt nem kifejezetten fokozó, ugyanakkor lényegtelen részletekre azért nem feltétlenül hívja fel a figyelmet. A szakértő azt is kiemelte, hogy az ingatlanban felmerülő hibákat persze nem érdemes letagadni.
Ugyanezt említette Garaba Gergely is, aki szerint el kell kerülni még azt is, hogy csak utólagosan tájékoztatjuk a vevőt a hibákról, sőt már az is problémát jelenthet, ha hirdetési fotókról egy látható probléma szándékosan “lemarad”.
Dr. Kovács Csaba emellett kitért arra is, hogy ugyancsak elriasztja a vevőket, amikor kiderül, hogy nem a jogosult adta fel a hirdetést, azaz például a gyermek hirdeti meg a szülők ingatlanát, sőt akár az alkut is lefolytatja helyettük. Habár ez még nem feltétlenül lenne probléma, de abban az esetben már az, ha erről a szülők nem is tudnak, vagy teljesen eltérő elképzelésekkel bírnak az ingatlan értékesítésével kapcsolatban.
Az egyébként szintén elő szokott fordulni – és erősen hátráltatja az értékesítés folyamatát -, amikor több eladó is van egy ingatlannál, és nem ugyanazt mondják az érdeklődőknek – jegyezte meg Rácz Gyula László.
Kovács Csaba végül megemlítette a megbízhatatlanság kérdését is, amire szintén nem szoktak pozitívan reagálni a vevők. Ilyenkor arról van szó, hogy az eladó megígér valamit, például azt, hogy az ajánlat kapcsán nyilatkozni fog megadott időn belül, de ez nem történik meg, ráadásul még akár elérhetetlenné is válik egy időre.
Mindezek alapján tehát azt lehet mondani, hogy sok esetben jobban járnának a vevők, ha az ingatlaneladást teljes egészében szakértőkre bíznák. Ők ugyanis tapasztalataik és értékesítésben szerzett gyakorlatuk révén nagy valószínűséggel előnyösebb üzletet tudnak kötni.
A 22 éves Balla Ingatlan a legidősebb ingatlanközvetítő hálózat a hazai piacon, a magyar tulajdonban lévő vállalkozást 2000-ben alapította Balla Ákos. A közel 50 irodával rendelkező vállalkozás Magyarország négy legnagyobb ingatlanközvetítő hálózatának egyike. A cégcsoport munkatársainak száma közel 200.
