A szecessziós városháza felújítása, és benne az interaktív kiállítás létrehozása révén
Kecskeméten is létrejött egy olyan ikonikus turisztikai vonzerő, amely miatt önmagában is érdemes a turistáknak felkeresniük az alföldi várost.
A városháza 1893 és 1895 között épült, a dísztermet 1897-ben fejezték be.
A hagyományos szerepet betöltő épületnek az újszerű, XXI. századi, innovatív hasznosítása alapvetően a következő pilléreken nyugszik:
- hagyományos hivatali rendeltetés,
- látogatóközponti funkció és állandó várostörténeti kiállítás létrehozása,
- kulturális-közösségi terek létrehozása (a városháza bevonása a kulturális
turizmusba), - várostörténeti múzeumpedagógiai tér létrehozása.
Az új funkciókkal egy új típusú, XXI. századi városháza-használat valósult meg
Magyarországon, ennek bevezetésével fontos cél volt új, egyedi élményt nyújtó turisztikai
attrakció létrehozása, a turisták tartózkodási idejének növelése, a szezonon kívül is
működő, fedett élményszerzési lehetőség megteremtése, de különösen a város eddig
kihasználatlan lehetőségeinek a feltárása, és fejlesztése.
„Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás egy
modern, XXI. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és illatokkal
gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás, amely 9 termen
keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén.
A kiállítás mélyfúrást végez Kecskemét évezredes múltjában, mintegy 310 különböző
témát tömören feldolgozva, amelyek mozaikszerűen összeállva a látogató elé tárják a
város múltjának rétegeit. A levéltári kutatásokon alapuló témák az érdekességek mentén
építkezve, közérthető módon, a Z és az alfa generáció által is jól dekódolható formában
kerülnek bemutatásra.
A kiállítást számos, eddig csak szakmai tanulmányokban megtalálható oklevél
reprodukciója, metszetek, archív képek, valamint az ismeretátadás egyik legkorszerűbb és
legélvezetesebb formáját követve, infografikák illusztrálják.
Kiemelten fontos volt az életmód bemutatása is, hogy hogyan teltek az egyes századokban
a város minden rendű és rangú polgárainak, lakóinak a hétköznapjai és ünnepei. (Ez a
2020-as években a kiállítások közönségének az egyik legjobban keresett tartalma.)
A legfrissebb történeti adatok élményszerű bemutatásával, a kiállítás létrehozásával
egyértelműen cél volt az is, hogy a település történetének a megismerésével a
kecskemétiek kötődése tovább erősödjön a városukhoz, hogy létezzen egy olyan tér, ahol
korszerű formában minden korosztály megismerheti a város fordulatos történetét.
A kiállítás arculatát meghatározza a település ikonikus gyümölcse, a barack, pontosabban
annak a színe, amelyhez a zöld és a fehér szín társul.
A kecskeméti Városháza homlokzatára, belső falaira, boltozataira Lechner Ödön és Pártosv Gyula építészek szimbolikus motívumokban gazdag díszítést terveztek. A Nap, a Hold és a csillagok például a városháza számos felületén feltűnnek. Éppen ezért a kiállítás első három terméhez hozzárendelésre került egy-egy égitest, amely meghatározza az adott terem díszítését. Hasonlóképpen a Városháza gazdag külső homlokzati díszítésén megjelenő Zsolnay-majolikadíszek a magyar történelem jeles alakjait ábrázolják (Huba vezér, Árpád fejedelem, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Hunyadi Mátyás, Hunyadi János, Szent István király, I. Ferenc József arcmásai), közülük is kiválasztásra került egy-egy személy az első három teremnél, aki az adott korszakot jellemzi.
- 1. Előtér – Köszöntő
A látogatót a legendás „Árpádka” köszönti a város jelmondatával: „Sem magasság, sem
mélység nem rettent”. A városháza oromzatán őrködő harcost ábrázoló bronzszobornak a
helyi lakosok adták e becenevet. A város történelmi gyökereihez visszavezethető
jelmondatot később Lechner Ödön és Pártos Gyula, a Városháza építészei mottóként
használták terveiken. Ebben a teremben a kecskeméti utcák hajdani olajlámpásainak
emlékére az utolsó lámpagyújtogatóval és a város közvilágításának történetével is
megismerkedhetünk. - 2. terem – Kezdetek
Kecskemét kezdeti története
Vajon honnan ered Kecskemét neve? Talán egy kecske volt a névadó? Netán a Bak
csillagkép? A lehetséges válaszokon kívül a városhoz kapcsolódó szólásmondásokkal és
Kecskemét történelmének kezdeteivel, valamint városvédő szentjéhez, Szent Miklóshoz
kapcsolódó történetekkel, épületekkel, műalkotásokkal is megismerkedhet a látogató. - 3. terem – A tornyok városa
A város a török időkben/A város a barokk korban, amikor a templomok épültek
„Kecskemét a tornyok városa” – tartja egy mondás… a vallások sokféleségének, a vallási
tolerancia egyik kiemelkedő példája a város, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint számos
temploma és persze azok tornyai, amelyeket interaktív installációkon keresztül
tanulmányozhat a látogató. A kiállítótér középpontjában egy török varázsköpeny áll, amely
maga mondja el történetét Mikszáth Kálmán Beszélő köntös című kisregényének
kalandokban bővelkedő leírása alapján. A teremben megismerkedhetünk a török idők
viszontagságaival és a pestis 18. századi rettenetes pusztításával is. - 4. terem – Aranykor
A város fejlődése a 19. században
A 19. században virágzott Kecskemét és a környező puszták gazdasága, növekedett a város. Kiváló vezetői, Lestár Péter, Kada Elek polgármesterek nagyívű terveket kovácsoltak, amelyeket sikerre vittek. Kórházak, parkok, iskolák, kulturális intézmények sora épült ebben az időszakban, amelyet méltán nevezhetünk a város aranykorának. Az 1848–49-es szabadságharc és bukása érintette az országnak ezt a régióját is. Egyebek között a bujdosó katonák tovább szaporították a szegény rétegek romantikus együttérzését élvező betyárok amúgy is népes csapatait a hatóságok bosszúságára. Néhány hírhedt haramia története is megelevenedik a falakon.
- 5. terem – A városháza
Kecskemét szecessziós építészete
Lechner Ödön és Pártos Gyula harmonikus, szecessziós stílusban tervezett Városháza épülete
a Kossuth téren ma is Kecskemét fókuszpontja. Az épület tömegét jól érzékelteti a Városháza
makettje. A változatos homlokzati és beltéri épületdíszítő motívumok jelentésével,
jelképrendszerével pedig 3D-s interaktív játék segítségével ismerkedhetnek meg a látogatók.
Ha valaki kedvet kap „belekóstolni” az építész szakmába, egy tervezőasztalon kipróbálhatja
magát. Aki pedig a város szecessziós építészetében kíván mélyebbre ásni, egy interaktív
monitoron megteheti. - 6. terem – Kecskemét és a művészetek
Képzőművészet, színház, rajzfilmek, irodalom
A Kecskeméti Művésztelep a magyar képzőművészet történetének egyik mérföldköve.
Iványi- Grünwald Béla festőművész kezdeményezésére jött létre a 20. század elején a
különleges műteremház-együttesből és mesébe illő parkból álló kolónia, amely tehetséges
művészek sorának adott paradicsomi otthont és alkotóteret. E teremben nemcsak a
képzőművészettel ismerkedhet a látogató, hanem Katona József Bánk bán című drámájának
hologram előadását is megnézheti a Katona József Színház makettjének interaktív
forgószínpadán. A rajzfilmek rajongói betekinthetnek a Kecskeméti Rajzfilmstúdió
munkásságába, és ha a sok információ befogadása kicsit elfárasztotta volna a nézőket, az
1911-es kecskeméti földrengést szimuláló gépen kicsit felrázhatják magukat.
7-8. terem – Kecskemét és Kodály Zoltán
Kodály Zoltán életműve és a kecskeméti Kodály Intézet
Kecskemét városa ad otthont a Kodály Intézetnek, amely Kodály Zoltán világhírű zeneszerző és zenepedagógus módszerét tanulmányozó magyar és külföldi diákok központja. E két teremben Kodály életművével és zenepedagógiai munkásságával ismerkedhet meg a látogató. A városháza harangjait imitáló maketten pedig Kodály Toborzó című művének harangjáték változatát is meghallgathatja, akárcsak a főtér járókelői, amikor élőben szólaltatják meg a harangok Kodály és más zeneszerzők híres műveit.
- 9. terem – Kecskemét jelene
Kecskemét városa ma – sport, repülés, autóipar
A mai Kecskemét büszkesége egyebek közt az itt működő Mercedes-gyár, de hasonlóképp fontos a helyiek számára az itteni sportélet, különösen a futball. A híres Kecskeméti Repülőnapok az ország minden pontjáról idevonzzák a repülés szerelmeseit. Az évente megrendezett légibemutatóból egy kis filmes ízelítőt ad a kiállítás. Ha pedig egy autóból szeretnénk élvezni a sebességet, beülhetünk egy valódi Mercedesbe, és közben egy szimulátor segítségével végigvezethetünk Kecskemét 1930-as évekbeli utcáin, amelyeket korabeli térképek és archív képeslapok alapján modelleztek le a kiállítás készítői.
