A kamatplafon célja az volt, hogy némi ösztönzést adjon a hitelpiaci versenynek, amely így aztán eléri a gazdaságot és az ingatlanpiacot is, pozitív hatást gyakorolva rá. Az eddigi tapasztalatokból azonban úgy tűnik, hogy az utóbbi nem igazán valósult meg.
Az ingatlanpiac elmúlt évben tapasztalt gyengélkedésnek fő okaként a hitelezés befagyását nevezték meg korábban egyöntetűen az ingatlanközvetítők. De nem csak az ingatlanközvetítők látták így a helyzetet, hanem a Magyar Nemzeti Bank is arról beszélt, hogy elsősorban a hitelre vásárló vevők hiánya miatt lehetett az idei év második negyedévének végére több mint 30 százalékos szűküléssel találkozni az ingatlanpiaci forgalomban, hiszen a lakáshitelezés közel 70 százalékkal zuhant egy év alatt.
Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a lakáshitelek szempontjából kedvező folyamatok bontakoztak ki. Az év eleji 10 százalék feletti THM-ekhez képest némi csökkenést lehetett tapasztalni, egyrészt a hosszabb futamidejű és kamatperiódusú lakáshitelek kamatára ható 10 éves kamatszintek – az úgynevezett BIRS – mérséklődésére került sor, másrészt október 9-től megjelentek a kamatplafonos hitelek a bankok kínálatában.
Utóbbi azt jelenti, hogy az “önkéntes” kamatplafonhoz csatlakozó bankok vállalták, hogy legfeljebb 8,5 százalékos THM-mel kínálnak jelzáloghiteleket az ügyfeleknek. Ezzel a lépéssel a kormány célja az volt, hogy élénkítse a hitelpiacot, mely aztán kicsit megtolja az egyébként meglehetősen gyengén teljesítő gazdaságot is, benne pedig az ingatlanpiacot. Meg is jelentek október során a bankok kínálatában a kamatplafonos hitelek, így ma már 7-8 százalék közötti kamattal találunk ajánlatokat. Úgy tűnik, hogy ezzel elhárult az egyik legkomolyabbnak látszó akadály az ingatlanpiac beindulása elől.
Vagy mégsem: hiszen a 7 százalékos kamat még nem az az 5 százalékos szint, melyhez korábban hozzászoktak a hazai ingatlanvásárlók, és amely miatt “boldog-boldogtalan” lakáshitelt vett fel, de még csak nem is az a 6 százalékos érték, melyet a szakemberek egy része úgymond vízválasztónak tart a hitelezés beindulása szempontjából.
Mindenesetre a mostani kamatok már mérsékeltebbek, mint amelyekkel néhány hónapja találkozhattunk, így akár indokolt is lehetne némi mozgás az ingatlanpiacon a hitelre vásárló vevők részéről. Az ingatlanközvetítők azonban arról számoltak be, hogy az október 9. óta eltelt másfél hónap során nem igazán tapasztalták a hitelre vásárló vevők ostromát az ingatlanpiacon.
A csökkenő kamatok ellenére azt lehet tapasztalni, hogy az év vége felé közeledve egyre mérsékeltebb az érdeklődés az eladó ingatlanok iránt – jelezte Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője, de Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is leszögezte, hogy nem látnak a csökkenő kamatok hatására változást az ingatlanpiacon.
Sebestyén Tamás úgy látja, hogy egyelőre nem csaptak le a lehetőségre az ügyfelek, inkább azt érezni, hogy továbbra is kivárnak, átgondolják még a terveiket. Szerinte a CSOK változása miatt is sokan számolgatnak most, hogy inkább az eddigi CSOK vagy az új CSOK Plusz éri meg számukra jobban, és akadnak, akik még megpróbálják kihasználni az eddig rendelkezésre álló lehetőséget. Ugyanakkor ez sem okoz számottevő mozgást az ingatlanpiacon – tette hozzá.
Sebestyén Tamás azt tapasztalta, hogy akadnak ugyan hitelre vásárló vevők most is, de ők nem igazán jönnek lázba attól, hogy fél-egy százalékkal alacsonyabb kamattal tudnak hitelt felvenni. Véleménye szerint komolyabb változást az eredményezhetne, ha a kamatszintek 5-6 százalék környékére csúsznának vissza. Hiszen korábban is az 5 százalék körüli szintek voltak azok, melyek megmozgatták a vevők fantáziáját.
Úgy véli, a vonzóbb kamatokon kívül az lendíthetne még sokat az ingatlanpiacon, ha visszatérnének a befektetők az állampapírokból, amire van is némi esély, hiszen az újabb állampapírok már kevésbé vonzók számukra, ugyanakkor sokan, akik korábban bevásároltak állampapírból, most még egy jó ideig a befektetésükben maradhatnak.
Ráadásul az sem ártana, ha kicsit növekedne az optimizmus, mely most egyáltalán nem jellemző – jegyezte meg Sebestyén Tamás. Hiszen azt lehet érezni, hogy sokan aggódnak a gazdasági helyzet, az infláció és a jövő miatt, így ezért sem szánják rá magukat könnyen az ingatlanvásárlásra.
Rencsevics Mária is azt hangsúlyozta, hogy egy kamatcsökentés önmagában kevés a változáshoz, hiszen a megélhetési költségek növekedése miatt szűkült azok köre, akik hitelt tudnak felvenni. Úgy véli, hogy egy stabil gazdaság, csökkenő infláció, a CSOK Pluszra jogosultak körének bővítése és felújítási támogatás kellene ahhoz, hogy érdemben megmozduljon a hazai ingatlanpiac.
Sebestyén Tamás mindenesetre az eddigiek alapján a következő évben sem igazán számít komolyabb lendületre az ingatlanpiacon, sőt várakozásai szerint gyakorlatilag ugyanazt láthatjuk jövőre is, mint amivel az idei évben szembesülhettünk. Ez pedig mérsékelt forgalmat, illetve csökkenő, stagnáló árakat jelent.