Új lemezén Albrecht Mayer – napjaink sztár oboa szólistája a Berlini Barokk Szólisták társaságában mutatja be a saját vízióit a Bach-család három generációjának zenéjéről. Eddig még nem hallott formában: oboaszólóval csendülnek fel Johann Sebastian művei mellett apja egyik unokatestvére: Johann Christoph, valamint két fia: Carl Philipp Emanuel és Johann Christoph Friedrich művei.
Előző: Mozart műveinek szentelt albumának óriási sikere után Albrecht Mayer oboaművész új Deutsche Grammophon lemezén az egyedülállóan tehetséges Bach család felé fordítja figyelmét. A Bach Generations műsorául a család négy tagjának zenéit választotta ki – mintegy körbejárva a Bach családfát. Johann Sebastian (1685-1750), Johann Christoph (1642-1703), Carl Philipp Emanuel (1714-1788) és Johann Christoph Friedrich (1732-) 1795) ránk maradt darabjaiból készített oboaszólóra és zenekarra adaptált átiratokat Matthias Spindlerrel – és ezeket most lemezen is meghallgathatjuk a Berlini Barokk Szólisták kíséretével
J. S. Bach A-dúr oboaversenye csak billentyűs változatban (BWV 1055) maradt ránk, de egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy eredetileg oboára készült – amely hangszerhez a zeneszerző számos kantátájában kiemelkedő részeket írt.
Johann Sebastiantól mellette három rövidebb művet is felvett új lemezére Albrecht Mayer: a III. zenekari szvit közkedvelt Air eredetileg szólóhegedűre keletkezett tételének átirata mellett halljuk a II. zenekari szvitből a fuvolára komponált Badinerie oboa-feldolgozását is. Mellette szerepel az albumon a „Sanfte soll mein Todeskummer” kezdetű ária a húsvéti oratóriumból; de Mayer a „Bist du bei mir” oboa-átiratát is előadja – mely ugyan Gottfried Heinrich Stölzel szerzeménye, de korábban J. S. Bachnak tulajdonítottak.
A Bach-fiúk közül Johann Christoph Friedrich B-dúr oboaversenye csendül fel – mely az 1770-es években komponált billentyűs versenyműből készült átirat, valamint Carl Philipp Emanuel G-dúr oboaversenye: ugyancsak egy billentyűs versenymű adaptációjaként. Az album a válogatás legkorábbi alkotásával zárul: a késő reneszánsz korszakban gyökerező Ach, dass ich Wassers g’nug hätte Johann Christoph Bachnak – Johann Sebastian apai nagybátyjának szólóhangra írt műve.
Történelmileg megalapozott előadásmód modern hangszerekkel – ez volt az ötlet, amikor a Berlini Filharmonikusok zenészei és a régi zenei szcéna vezető képviselői 1995-ben összefogtak, hogy megalakítsák a Berlini Barokk Szólistákat. Az együttes tagjai tudatosan döntöttek úgy, hogy a XVII. és XVIII. századi kompozíciókat modern hangszereken adják elő. Ennek eredményeként alakult ki saját, összetéveszthetetlen hangzásuk, amely mára védjegyükké vált.
Ez a nagyon szép, lágy hang csodálatosan öleli körül Albrecht Mayer szólóit, aki egyébként éppen a Berlini Filharmonikusok fő oboistája – és aki szólistaként és kamarazenészként nemzetközileg ismert művész, számos lemezfelvétellel a háta mögött. Gottfried von der Goltz pedig. mint az együttes szólóhegedűse és koncertmestere, nagyszerűen fogja keretbe a mindvégig élvezetes 83 percnyi produkciót.
(KJJR)
