Meglepő, mennyi minden állhat az elhízás hátterében
– A túlsúlyos emberek száma 1975 óta világszerte megtriplázódott.
– 2016-ban több mint 1,9 milliárd túlsúlyos nagykorút regisztráltak, ezek közül 650 millió
elhízottat, azaz olyanokat, akiknek 30 felett volt a testtömegindexük.
– A túlsúly miatt számos betegség fejlődhet ki: szívbetegségek, stroke, 2-es típusú
cukorbetegség, a rák bizonyos fajtái, de az idő előtti elhalálozás is jellemző a túlsúlyos
emberekre.
Testtömegindexünk alapján az elhízásnak két fajtáját különböztetjük meg: a 30 és 40 közötti BMI tartományt nevezzük elhízásnak, a 40 feletti testtömegindex-értékeket pedig súlyos vagy extrém mértékű elhízásnak hívjuk, amely már komoly egészségügyi kockázattal is járhat.
Az elhízás egy krónikus betegség, bár a testünkön található zsír önmagában nem kóros, de amikor túl sok zsírszövet halmozódik fel, akkor az már szervezetünk működését is megváltoztathatja, és számos megbetegedéshez vezethet. Néhány ilyen megbetegedés egyszerűen abból adódik, hogy számszerűleg nagyobb terhelést kap a szervezetünk: például nagyobb a nyomás a csontozatunkon és az ízületeink is nagyobb súlyt cipelnek.
Más betegségek inkább a vérünkben végbemenő kémiai jellegű változásokból adódnak, melyek megnövelik a cukorbetegség, a szívbetegség vagy a stroke kialakulásának esélyét. Ezen felül vannak az elhízásnak még olyan hatásmechanizmusai is, melyeket nem lát még teljesen át az orvostudomány sem: például bizonyos rákfajták gyakrabban alakulnak ki a túlsúlyos egyéneknél, illetve általánosságban véve a túlsúlyos betegek rövidebb ideig élnek.
Hogy alakul ki az elhízás?
Egyszerűnek tűnik a kérdés, hiszen elsősorban amiatt hízunk, hogy testünk több kalóriát kap, mint amennyire szüksége van. De más okok is közrejátszanak: genetikai háttér, hormonális betegségek, társadalmi, nemzeti, helyi vagy családon belüli rossz szokások, hagyományok, de szerencsére ezek egy része befolyásolható orvosi segítséggel és tudatos odafigyeléssel.
Magasabb kalóriafogyasztáshoz vezető „csapdák”:
Feldolgozott élelmiszerek
Azok a családok, baráti közösségek, ahol gyakran fogyasztanak gyorséttermi ételeket könnyen, túl sok kalóriát visznek be szervezetükbe. Ezek az ételek sok cukrot és zsírt, illetve kevés rostot tartalmaznak, emiatt továbbra is éhesnek érezzük magunkat elfogyasztásuk után. Néha ezek a fajta ételek könnyebben elérhetőek, mint az egészséges táplálékok. Amerikában például a lakosság 40%-a számára több mint egy mérföldnyi távolságra található csak olyan bolt, ahol egészséges, teljes értékű élelemiszerek is
beszerezhetőek.
Cukor, cukor és még több cukor
Az élelmiszeripart nem arra találták ki, hogy tekintettel legyen az egészségünkre. A legfőbb cél az, hogy olyan finom ételeket készítsenek, melyek annyira jó ízűek, hogy legközelebb is meg akarjuk majd venni őket. Főként a cukros üdítőitalok károsak, melyekben sok kalória van és nulla tápérték. De már az alapélelmiszerek is sok cukrot tartalmazhatnak, ezért sokan már eleve ezeket az édesebb ízeket keresik.
Reklámok
A reklámokban általában cukrozott és feldolgozott ételekhez, italokhoz próbálnak kedvet csinálni, melyekre a legkevésbé van szüksége szervezetünknek. De amiatt, mert gyakran „jönnek szembe velünk”, úgy tűnik, mintha életünk természetes és normális részei lennének, pedig teljesen szükségtelen és egészségtelen élelmiszerek.
Lelki tényezők
Unalom, magány, szorongás és depresszió mind gyakori jelenségek modern társadalmunkban. Ezek az érzések arra sarkallnak minket, hogy örömet adó ételeket együnk. Általában üres kalóriákat tartalmazó ennivalókat. Az evéssel történő önvigasztalás egy ösztönös emberi reakció, de egy kis tudatossággal más önnyugtató eszközöket is találhatunk, melyekkel helyettesíthetjük ezt a rossz szokást.
Hormonok
Éhségünket és jóllakottságérzésünket is hormonok szabályozzák. Ezeknek a hormonoknak a
termelődését olyan tényezők befolyásolják, mint a stressz, az alváshiány vagy ritkább esetben genetika.
Ha hormonháztartásunk felborul, olyankor is késztetést érezhetünk arra, hogy együnk amikor már nincs szükségünk plusz kalóriákra, mert egyszerűen nem érezzük, hogy mikor laktunk jól.
Gyógyszerek
Egyes gyógyszerek, melyeket például depresszió ellen vagy a cukorbetegség szabályozására írnak fel, hozzájárulhatnak a súlygyarapodáshoz, de ugyanilyen hatása lehet a szteroidoknak vagy a béta blokkolóknak is.
Egyéb tényezők, melyek befolyásolhatják, hogy mennyi kalóriát fogyasztunk, illetve használunk fel.
Képernyők dominanciája:
Egyre több minden zajlik az online térben, például a társasági életünk egy része, vásárlásaink, munkánk, de szabadidőnket is egyre többször tölti ki a filmnézés vagy más passzív kikapcsolódási formák.
Munka:
Egyre többen végzünk ülő munkát, ami napunk nagy részét tölti ki, ahelyett, hogy aktívan mozognánk.
Fáradtság:
Az ülő életmód egyfajta lavinát indíthat el, hiszen minél tovább ülünk, annál elcsigázottabbak és motiválatlanabbak leszünk. Elmerevíti testünket, rossz közérzetünk lesz tőle, ami elveheti a kedvünket még a testmozgástól is. Az ülésen kívül a stressz is okozhat fáradtságot.
Lakókörnyezet:
Sokan olyan helyen élnek, ahol nincs aktív sportolás lehetőség, nincs a közelben egy park, nem tudnak elmenni sétálni, nem látnak követendő példát sem a közvetlen környezetükben, olyasvalakit, aki aktívan sportol. Mások a település infrastrukrúrája miatt autóval szeretnének vagy kénytelenek járni mindenhova, így a buszmegállótól az otthonig történő rövid gyaloglás és minimális mozgás sem szerepel a mindennapjaikban.
Gyermeknevelési szokások
Gyermekeink sokkal kevesebb időt töltenek a szabadban mint a korábbi generációk, napjuk nagy részében zárt helyeken vannak és ez nem elégíti ki mozgásigényüket. Ez részben a mai gyerekek túlféltéséből adódik: a szülők nagy része úgy gondolja, hogy nem biztonságos egyedül játszaniuk az utcán. Kevés a közösségi szabadtéri mozgási lehetőség és sokan a TV elé ültetik a gyereket ahelyett, hogy kiengednék őket szaladgálni az udvarra vagy a parkba.
Az elhízás megelőzése és kezelése
A túlsúlyos állapotot nemcsak a testtömegindex kiszámításával lehet felmérni, de az orvos segítségét is érdemes kikérni, hiszen így könnyebb feltárni a túlsúly hátterében megbúvó okokat. Több eszközzel is segíthető a normál testsúly helyreállítása orvosi tanács alapján:
Étrendi változtatások
Sokakat egyéni étrenddel támogatnak a fogyásban, sokszor elég az adagokat vagy az étkezések közötti nasik mennyiségét csökkenteni, más esetekben inkább az ételek típusán érdemes változtatni, például több gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, azaz tápanyagokban és rostokban gazdag ételeket kell fogyasztani. Az ilyen típusú ételeknek köszönhetően kevesebb kalóriával, hamarabb jóllakhatunk.
Testmozgás
Mindenki tudja, hogy milyen fontos a testmozgás, de nem mindenki tartja szem előtt, hogy nem csak az izzasztó edzőtermi tornával lehet lefogyni. A séta az egyik leghatékonyabb mozgásforma erre és nagyobb túlsúllyal is könnyen teljesíthető. Az orvosi ajánlások szerint kezdetben már napi 30 perc is elegendő lehet.
Viselkedésterápiák
A viselkedés és kognitív terápiák segíthetnek gondolkodásmódunk megváltoztatásában és érzelmeink kezelésében. Könnyebben kezelhetjük majd a stresszt és az esetleges hátráltató lelki tényezőket. A testsúlyunk és a fogyókúra sokféle módon van hatással ránk, ezért fontos, hogy ne csak a gyakorlatias, hanem az emberi oldaláról is szemléljük a dolgokat.
Gyógyszerek
Bár nem várhatunk csodát önmagában egy gyógyszertől, de van, akinek sokat segíthet egy
étvágycsökkentő tabletta, hogy az egyéb téren tett erőfeszítéseik is sikeresebbek lehessenek. A gyógyszeres terápiát kizárólag orvosi ajánlás alapján kezdjük el.
Az elhízást okozó hatások sokrétűek, de ha átlátjuk ezeket az összefüggéseket könnyebb lesz megelőzni, de kezelni is. Szerencsére amennyire összetett a kialakulása, olyan sok oldaláról lehet megközelíteni a kezelését is. És nemcsak az önsanyargatás segít: szakember segítségével még a nagymértékű túlsúly is leadható, nem olyan lehetetlen, mint elsőre gondolnánk. Mindenképpen megéri belevágni, hiszen nem pusztán esztétikai kérdésről van szó, de az egészségünk is múlhat rajta.
