Budapest, 2024. március 11. ‒ Több mint 19 millió vendégéjszakát töltöttek el a belföldi vendégek a vidéki szálláshelyeken tavaly. A vármegyék adatainak összesítése alapján a legtöbb belföldi turista Pest vármegyéből indult útnak 2023-ban, míg a legmesszebbre Jász-Nagykun-Szolnokból, Bács-Kiskunból és Baranyából utaztak a pihenni vágyók. Átlagosan a leghosszabb ideig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Borsod turistái pihentek. A 4-5 csillagos hotelekben Győr-Moson-Sopronutazói foglaltak a leggyakrabban szállást, a kempingek Komárom-Esztergom, míg a vendégházak Békés vármegye turistái körében voltak a legkedveltebbek tavaly – derül ki a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataiból.
A hazai turisztikai forgalom kétharmada a vidéki szálláshelyeken jelentkezett 2023-ban, ahová a vendégek 74%-a belföldről érkezett. A Magyar Turisztikai Ügynökség az általa létrehozott NTAK adatai alapján a vármegyék közül a legtöbb, összesen 1 millió 248 ezer belföldi turista – a fővárost nem beleszámítva − Pest vármegyéből kelt útra tavaly, akik közül a legtöbben Siófokra, Hajdúszoboszlóra és Egerbe utaztak. Ráadásul nemcsak abszolút értelemben, hanem a vármegyék népességéhez viszonyítva is itt volt a legmagasabb (93%) a belföldi turisták aránya 2023-ban.
Hasonlóan igaz ez Győr-Moson-Sopronra, amely összességében és népességarányosan is a 2. legtöbb belföldi utazót adó területe volt hazánknak. A turisták innen leginkább Zalakaros, Balatonfüred és Siófok felé vették az irányt. Csakúgy, mint a népességhez viszonyított legtöbb belföldi turistát adó vármegyék dobogójának képzeletbeli 3. fokán található Komárom-Esztergom turistái.
Saját vármegyéjüktől átlagosan a legmesszebbre Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Baranya turistái utaztak, ráadásul mindhárom területről Siófokot célozták, amely a legkedveltebb belföldi turisztikai célpont volt ezekben a vármegyékben. Saját vármegyéjükön kívülre a leggyakrabban a már említett Pest és Győr-Moson-Sopron mellett egyébként Hajdú-Bihar vármegye turistái utaztak tavaly, ők legtöbbször Gyulán, Egerben és Miskolcon szálltak meg. A vármegyét már elhagyva, de ahhoz a legközelebb a somogyi turisták utaztak, a legtöbben Zalakarosra, Hévízre és Pécsre. Saját vármegyéjükön belül pedig legnagyobb számban a zalaiak keresték a pihenést 2023-ban.
A leghosszabb kikapcsolódásokra Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Borsod turistái indultak, az átlagos tartózkodási idejük, 2,9; 2,8; illetve 2,8 vendégéjszaka volt. A legtöbb vendégéjszakát 2023-ban Pest vármegye turistái töltötték az országban: összesen 3,1 millió éjszakát.
A legtöbb fiatal (19-24 év közötti) Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegyéből utazott, leginkább Siófokra, Nyíregyházára és Miskolcra. A legidősebb, 65 év feletti generáció tagjai is leginkább innen, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből keltek útra − ugyanezen városok felé. 2023-ban a legidősebb belföldi turista 100 éves volt, aki Győr-Moson-Sopronból látogatott Zalába, ahol 3 éjszakát töltött. A legfiatalabb, még egyéves kort el sem ért belföldi vendég 4 éjszakát töltött Borsod-Abaúj-Zemplénben, ahová Budapestről érkezett.
A szálláshelyek megoszlása alapján látható, hogy a 4-5 csillagos hotelfoglalások aránya Győr-Moson-Sopron turistái körében a legmagasabb (39%), amelyek főként Budapestre, Zalakarosra, Bükre, Balatonfüredre és Hévízre koncentrálódtak 2023-ban. A kempingek a Komárom-Esztergom vármegyei utazók körében a legnépszerűbbek, akik főként a Balaton partján, így Siófokon, Balatonfüreden, Alsóörsön, Zamárdin, Révfülöpön szállnak meg ilyen szálláshelyeken. A legtöbb vendégházat viszont Békés turistái foglalják le, elsősorban Egerben, Siófokon, Szegeden és Békésszentandráson.
További információ:
A Magyar Turisztikai Ügynökség
A turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata, amely a GDP mintegy 12 százalékát állítja elő. Tavaly 16 millió vendég több mint 41 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken. Az ágazatban működő közel 100 ezer hazai szálláshelyszolgáltató-, vendéglátó- és attrakcióüzemeltető kis- és közepes vállalkozás csaknem 400 ezer család megélhetését biztosítja. Az ágazat versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség. A turizmus kormányzati csúcsszervezete a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) révén napi szinten lát rá az ágazat teljesítményére. Az MTÜ feladata az ágazat magas szintű, adatalapú irányítása, turizmusfejlesztési stratégiák meghatározása, a jogszabályi környezet versenyképességet támogató alakítása, valamint az országmárka építése. Marketing és értékesítési kampányok révén aktívan hozzájárul ahhoz, hogy országunk még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon mind a külföldi, mind a belföldi utazók számára. Stratégiai célja, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen.
További információk és térségi trendriportok: igyutazunk.hu
