Interjú Basky András leköszönő polgármesterrel
Kevés település van, ahol az elmúlt években nőtt a lakosságszám – Lajosmizse ezek közé tartozik. Ez nyilván nem független a település fejlődésétől – erről beszélgettünk Basky András polgármesterrel.
2006 óta vezeti polgármesterként Lajosmizsét. Hogyan látja a város fejlődési ívét?
– Az elmúlt 18 évben, főleg az indulásnál nagy segítséget jelentett, hogy korábban képviselőként, kollégiumi igazgatóként ráláttam a város működésére. Az önkormányzaton belül pedig a megoldásokat, és a fejlődés útját kerestük.
A pénzügyi válság nyomán 2007-ben például 100 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhattunk, mint előtte. Ezt nem volt könnyű megoldani. Főleg úgy, hogy az önkormányzat egyetlen forint hitelt sem vett fel – és az így van azóta is.
Sokat pályázatunk, de csak arra, ami a város fejlődése szempontjából fontos volt. Így hatékonyabbá vált a működésünk, és az összes intézményünket sikerült felújítani. Bővítettük a bölcsődénket és az óvodánkat; épült egy új nyolctantermes iskolánk; van kormányablakunk; javult az ivóvízminőség és megépült egy új 500 m3-es víztorony; bővítettük a szennyvízcsatorna-rendszert és a tisztítót. Jelentős volt a Zöld Város Projekt, amelynek keretében a köztereinket és a piacot fejlesztettük, és az Iskola-tó környékét egy nagyszerű pihenőhellyé alakítottuk. Fontosak voltak az energetikai fejlesztések és a közvilágítás korszerűsítése, ezek révén felére csökkent az energiafogyasztásunk. Hosszan lehetne még sorolni a változásokat.
Mi volt a legnagyobb kihívás?
Leginkább az, hogy a beruházások költségei rendszerint emelkedtek az infláció és egyéb okok miatt. Ezt menedzselni kellett többletköltségigénnyel, a tartalom módosításával, illetve önerő felhasználásával. Szerencsére jelentős iparűzési adóbevételünk van, amely nagy segítség ilyenkor.
Hogyan alakult a település lakosságmegtartó képessége, illetve a lakosságszám?
A lakosságszám 15 évvel ezelőtt 11500 fő körül volt, most 12 ezer fölött van. Lajosmizse kiváló elhelyezkedése és a jó közlekedés mellett a munkalehetőség is közrejátszik ebben. Nálunk még mindig meghatározó a kézimunkaerőt igénylő mezőgazdasági termelés, de Budapest, illetve Kecskemét, és azon belül a Mercedes közelsége is pozitívan hat fejlődésünkre. A városban pedig a bölcsődétől az egészségügyi szolgáltatásokon át a bevásárlóközpontig minden megtalálható, ami élhetővé tesz egy települést.
Milyen a közösségi élet Lajosmizsén?
Sokat lendítene ezen a tervezett sportcsarnokunk megépítése, de panaszra nincs okunk. A művelődési ház a rendezvényeivel, szakköreivel kiváló közösségi színtér. Azt is örömmel látjuk, hogy vannak olyan helyi közösségek, amelyek évek óta vállalják egy-egy rendezvény megszervezését a főzőversenytől és a grillázs majálistól a szüreti felvonuláson keresztül az adventi gyertyagyújtásig. Ez azt mutatja, hogy magukénak érzik Lajosmizsét.
Milyen fejlesztési terveik vannak?
Két kiemelt prioritás van: az útfelújítások folytatása és az említett sportcsarnok megépítése – utóbbi kapcsán született már kormánydöntés, de a nehéz gazdasági helyzet miatt ez egyelőre tartalék listán van. Ezen kívül folyamatban van egy turisztikai központ kialakítása és az Egészségház energetikai korszerűsítése; szeretnénk bővíteni a Rákóczi utcai óvodát; és tervben van a zöldfelületek, parkolók további rendezése, valamint a belterületi kerékpárút felújítása is.
Október 1-től nem folytatja a polgármesteri munkát. Hogyan tovább?
A nyugdíjkorhatárt elérve azt gondolom teret kell adni a következő generációnak. Ugyanakkor képviselőként folytatom a munkát, a tapasztalataimat, a kapcsolati tőkémet igyekszem továbbra is Lajosmizse szolgálatába állítani.
