A BMC Records posztumusz megjelenő szerzői lemezzel tiszteleg a világhírű magyar kortárs zeneszerző: Eötvös Péter előtt – és az ezen szereplő darabok mindegyike a versenymű újraértelmezéseit kínálja.
A 2024 márciusában elhunyt Eötvös Péter korunk egyik legjelentősebb zeneszerző-, karmester- és tanáregyénisége volt, akinek tevékenysége sok szálon kötődött a Budapest Music Centerhez.
Archív felvételeinek, korai, kísérleti darabjainak és újonnan születő műveinek, illetve klasszikus kompozíciók általa vezényelt előadásainak jelentős része a BMC Records gondozásában látott napvilágot, aminek folyamatában a zeneszerző minden esetben részt vett, és jóváhagyásával hitelesítette az elkészült albumokat.
A BMC Records első kiadványai között jelent meg az Atlantis című lemez, amely három jelentős zenekari művét neves külföldi zenekarok előadásában tartalmazza. Az általa vezényelt előadásainak jelentős része szintén a BMC Records gondozásában látott napvilágot.
Eötvös Péter posztumusz megjelenő szerzői lemezén három olyan mű kapott helyet, amelyek rendhagyó módon viszonyulnak a versenymű régre visszanyúló műfajához: a pandémia által ihletett Fermata, a korábbi brácsaverseny újragondolása Respond címmel, és a Cziffra György születésének 100. évfordulójára készült Cziffra-Psodia.
A három művet a szerző vezényletével három különböző együttes szólaltatja meg: a Fermata az Ensemble Contrechamps, a Respond Szűcs Máté és a Concerto Budapest, a Cziffra-Psodia pedig Balázs János és az Orchestre de la Suisse Romande felvételéről kerül a közönség elé.
Eötvös Genfből követte a járvány megdöbbentő hírét, a Fermatában pedig zenei helyzetjelentéseket és reakciókat írt. Minden új zenemű tragikus hirtelenséggel állítja meg az előzőt, jelezve a megszokott életforma megszűnését és az ebből fakadó bizonytalanságot. Az előadók egymástól másfél méterre helyezkednek el, ami nem csak óvintézkedés, hanem utat nyit az új hangzásoknak is.
A Replica újragondolásaként született Respond Eötvös első operájának, a Három nővérnek a búcsújelenetein alapul. A búcsú végtelen szomorúsága, egy új életszakasz kiszámíthatatlansága, a helyzetbe való tehetetlen belenyugvás tragikus hangot ad a kompozíciónak.
Míg a Fermatában a riporter-kommentátor attitűdje a zeneszerzőé, a Respondban ő a lelki folyamatokat belülről szemlélő zeneszerző, a Cziffra-Psodiában pedig a történetmesélés válik dominánssá.
A darab Cziffra György 100. születésnapja alkalmából készült, akit Eötvös személyesen ismert. A zongoraművész extrém fordulatokban gazdag drámai életútja hasonlóan rapszodikus kompozíciót ihletett: a börtönbányában végzett munkásságát és a nyilvánosságtól való elzárkózás meditatív állapotát tükrözi. A zenei anyag Cziffra francia nevének betűit akkordokra és skálákra fordítja, a hangszerelésben pedig fontos szerepet kap a cimbalom: vagyis Cziffra édesapjának hangszere.
